Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4. szám

29 keltethető, hogy a 231. cikkbeli jogfogalom jelentése szintén a szerződésekkel, illetve ügyleti viszonnyal kapcsolatos. De más alapon is állítható ez. A vegyes döntőbírósági hatáskör institnálása a békeszerződésekben sehol nincsen magánfelek delictnosus, vagyis quasi delictuosus cselekményeivel kapcsolatba hozva. Ott, ahol a Vdbsgi hatáskör a legáltalánosabban van aktiválva (a 239. cikk b) 2. pontban), ott kifejezetten szerződéses ügyletekre nézve aktiváltatott. Ahol pedig a kártérítési igények tekintetében van a Vdbsági hatáskör aktiválva, (legáltalánosabban a 232. c) pontban, azután a 235. és 237. cikkben) ott mindig az állami szervek által ezen minőségükben okozott károk alapján igényelhető kártérítésről van szó. Magános felek által okozott károk specialiter: balesetkárok alapján támasztott kártérítési igények sehol nincsenek a Vdbsg hatáskörébe utalva. Sőt ellenkezőleg: az itt hivatkozott cikkekben az állami szervek által okozott károknak is a javak, jogok vagy érdekek ellen intézetteknek kell lenniök (IV. cím. nt. függ. 3. §.) és nem pedig személyi károk, mert ezek — de csakis amennyiben háborús cselekmény által okoztattak — a VIII. rész, I. függeléke értelmében a Jóvátételi Bizottság hatáskörébe, nem pedig a Vdbsg ítélkezése alá tartoznak. Mely ok foroghatna fenn arra, hogy a Vdbsgnak ezen minden egyéb vonatkozásban korlátozott hatásköre épen a clearing-eljárás keretében volna kiterjeszthető balesetkárokra is? Holott megfordítva: a békeszerződések elgondolása szerint épen a clearingeljárás keretében a döntőbírósági eljárás kötöttebb. Vegyük először a clearing-eljárást magát. A clearing-eljárás úgy, amiként a X. rész III. címében szabályozva van, semmi olyan rendelkezést nem tartalmaz, amely arra engedne következtetni, hogy ezen eljárásban balesetkár mennyiségi meghatározására vagy rokkantsági százalék megállapítására gondoltak volna. Általában sincsen a hivataloknak ilyen kárbecslési vagy arbitrális hatásköre sehol említve és orvosszakértőknek a clearing-eljárásban való szerepeltetése — legalább is a III. cím nt. függelékből kitetsző koncepció szerint — nem volt intencionálva. (NB. A konkrét ügyben a balesetkár nagyságának, illetve a kártérítési összegnek megállapítása nem orvosszakértő meghallgatásával történt ugyan, hanem a felperes bevételi könyveiből kitetsző évi jövedelemcsökkenés alapulvételé vei — birói becslés utján. Ámde a kármennyiség megállapításának ez a módja is — egészen eltekintve annak tökéletlenségétől — alig egyeztethető össze a függelék 18. §-ával.) Megerősíti ezt a felfogást az a tény is, hogy sem a német, sem az osztrák, sem a magyar belső elszámolási törvény eljárási része, (illetve eljárási rendelete) ilyesfélét nem tartalmaz. De épen ellenkezőleg; a III. cím ut. függelék 16—18.