Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4. szám

28 joga szintén nem vonható a clearing alá; ellenben pld.: a haszonéievezett ingatlan utáni bérkövetelés vagy haszonbérkövetelés a clearing alá esik. A kártéritési követelés is vagyonjogi követelés, de ez még nem teszi clearingképessé, kivéve akkor, ha bíróilag jogerősen megállapittatott, vagy hogyha a felek között hatályos egyesség jött létre. Nem szabad megtévesztetnünk az „exigible" szó által. Kétségtelen, hogy „exigible" követelés más, mint a „liquid" követelés; valamely követelés lehet „exigible" anélkül, hogy liquid volna, mert „exigible" az olyan követelés is, amelynek számszerű meghatározása még bizonyos müveletek elvégzését kívánja, pld.: a köteles rész iránti követelés, amely ugyan bizonyos müveletek elvégzése után, de objektív létező vagyontárgyak alapján nyer megállapítást. Nem igy áll azonban a baleseti kártérítési követeléssel, mert itt a követelés mennyisége egy még meghozandó konstitutív Ítélettel fog egyáltalán megszületni. A követelés pénztartozási jellegűvé válásához egy jogerős bírói Ítéletnek kell előbb közbejönnie; amíg ez nincsen, addig ez a követelés nem tekinthető pénztartozásnak a III. címben foglalt értelemben. Ez az álláspont a békeszerződésből több irányban is támogatható. A „dettes" szó jogi tartalma és a hivatkozott cikkben való jelentése tekintetében megvilágító lehet ugyanazon szónak a trianoni szerződés 234. cikk a) pontjában (vers. szerz. 299 a) való használata és jelentése, annál inkább, mert az utóbbhivatkozott hely az előbbivel korrespondeáló viszony ban van. Az utóbbi (234. a) pontban)tartozások („dettes") és az „illető szerződésekben kikötött cselekmény vagy fizetés teljesítéséből előálló egyéb pénzbeli kötelezettségek" ki vannak véve a 234. cikk a) pontjában foglalt azon általánosabb jellegű szabály alól, amely szerint az ellenségek között kötött szerződéseket hatálytalanoknak kell tekinteni attól az időponttól kezdve, amelyben a felek ellenségekké váltak. Ebből a konstrukcióból és ebből az összefüggésből nyilvánvaló, hogy az ezeu szabály alól kivételezett tartozások („dettes") és egyéb pénzbeli kötelezettségek („autres obligations pécuniaires") a hábornlőtti szerződésekből előálló egyéb kötelezettségekkel vannak szembeállítva és kivételezve, vagyis jogi tartalmuk és jelentésük szerint mint szerződésekből (általában: ügyletekből) eredő tartozások voltak elgondolva. A 234. cikk szövegezése is olyan, hogy az itt használt „dettes" mintegy visszamutat ást tartalmaz a megelőzően már letárgyalt „dettes" feliratú III. címre, illetve az abban körülirt jogi fogalomra. A hivatkozott 234. és 231. cikk között az a konnexitas is megvan, hogy a 234 a) alól kivételezett pénztartozások, a 231. cikk szerint clearing eljárás alá esnek; igy indokoltan követ-