Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 23. szám - A Szegedi Ügyvédi Kamara évi jelentéséből

23. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 93 Az Intézet ebben az évben érte meg fenn­állásának 25. esztendejét és tért át a ren­des díjtartalék terhére elszámolandó el­látási igények folyósítására. Az elmúlt év­ben 461,665 P 18 fillért fizetett ki az igény­jogosultaknak. Ezek a számok önmaguk­ban beszélnek és indokolttá teszik, hogy az ügyvédi nyugdíj minden magyar ügyvéd szívügye legyen. Reméljük, hogy ez így is lesz és hisszük, hogy így a kívülről jövó' meg­érdemelt újabbi támogatásra is biztosan szá­míthatunk. Dr.Wilheim Lajos (Szeged). ___ . ­A Szegedi Ügyvédi Kamara évi jelentéséből. Az 1933. év folyamán felvétetett 27 ügy­véd, az 1932. év végén be volt jegj^ezve 470 ügyvéd, összesen tehát 497. Ezek közül töröltetett 16, az 1933. év végén tehát be volt jegyezve 481 ügyvéd. Az 1933. év folyamán bejegyeztetett 39 ügyvédjelölt, az 1932. év végén be volt jegyezve 227, összesen tehát 266. Ezek kö­zül töröltetett (ügyvéd lett 15, más okból 26) 41, az 1933. év végén tehát 225 jelölt volt bejegyezve. „. * * Az ügyvédek adóterheinek megállapításá­nál, vagyis a kereseti, jövedelmi és vagyon­adó kivetésénél — amint ezt sajnálattal tapsztaltuk — a leromlott kereseti viszo­nyok kellő mértékben figyelembe nem vétettek. Ezzel kapcsolatban rámutatni kí­vánunk arra is, hogy az ügyvédi keresetnek kereseti-Jövedelmi- és forgalmi adóval való háromszoros megterhelése elvileg sem meg­okolt, de a jelenlegi gazdasági viszonyok között tovább semmiképpen fenn nem tartható. % * * A gazdavédelmi rendeletek gyakorlati ha­tását ma még pontosan megállapítani nem tudjuk. Kétségtelen azonban, hogy csak a terményárak emelkedése teszi a védett gazdát fizető- és teljesítőképessó, mert ellenesetben alapos az aggály, hogy a védett­adós nem tud eleget tenni az előírt teljesí­téseknek, különösen a magas közterheknek. Ez esetben az egész intézmény válságba juthat, mert vagy a kincstár, vagy a hite­lezők sorra fogják kérni a védettség törlé­sét. Fizetőképessé kell tehát tenni a védett gazdát, hogy az új intézmény a gyakorlat­ban is beváljék. Felette kívánatos volna az egyességi eljárásról szóló rendelet mielőbbi kiadása. Csak az egyességi eljárásról szóló rendelet ismeretében nyerhet tiszta képet a helyzetről úgy a hitelező, mint a védett adós és a védettség intézményének gyakor­lati megvalósítását főleg ez a rendelet szolgáltathatja. Az már az eddig kiadott rendeletekből is kétségtelen, hogy a telje­sítések, kamat- és tőketörlesztő részletek kiszámítása, teljesítésének módja igen bo­nyolult ós a fizetések kiszámítása különösen az egy széni föld mí velő ember számára fe­lel te nehéz. Vmm rendelkezések egyszerűsí­tése volna kívánatos. Az Ügyvédi Kamara aggodalommal látja a gazdamoratóriúmra vonatkozó rendele­teknek azt az erkölcsileg káros oldalát is, hogy a gazdatársadalmat rászoktatja köte­lezettségeinek elhanyagolására. Míg azelőtt a gazdatársadalom volt a legrendesebb fizető, amelynek lehetett hitelezni akkor is, , ha nem volt ingatlanfedezete, most a ren­deletek belenevelik a népbe a hitet, hogy a hitelezőnek nem kell fizetni. Másfelől a gazdatársadalom mélyebben gondolkozó tagjai látják, hogy a rendeletek könnyítései tulajdonképpen a nép adójából származnak és panaszkodnak, hogy ők, akik rendesen fizetnek és óvatosan gazdálkodtak, mások könnyelműségei miatt sújtatnak kelleténél nagyobb adóval. í * o . ;'r .£t. A 25 pengőn aluli követelések végrehajtását­a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló tör­vény 65. §-a imperatíve a községi elöljáró­ság hatáskörébe utalja. A gyakorlatban a behajtás ezen módja célravezetőnek nem mutatkozott. A községi elöljáróságok nem igen törődnek a beküldött végrehajtási ügyekkel, gyakran ad acta teszik a kérvény­példányokat, sokszori sürgetésre választ sem adnak. Tekintettel továbbá az adózók túlnyomó részének tetemes adóhátralékaira, minden községi elöljáróság elsősorban az adóhátralékokat hajtja, zálogolás során elsősorban a kincstár követelését biztosítja és egyáltalán nincs tekintettel a magánjogi követelések végrehajtására és ezek fedeze­tének biztosítására. Tekintettel arra, hogy ma már az ügyvédi követelések tetemes része is a Te. vonatkozó rendelkezése sze­rint csak iky módon volna behajtható, ez a rendelkezés felette sérelmes. A községi elöl­járóságoknak rendelettel volna megha­gyandó, hogy a magánjogi végrehajtásokat a megkeresés beérkeztétől számított 30 na­pon belül foganatosíttatni, — és a fogana­tosítástól számított 15 nap leteltével az árverést hivatalból kitűzni kötelesek — amennyiben ezen terminuson belül a végre­hajtatótól ellenkező kérelem nem terjeszte­tik elő. * •' : • * '* * A tanácsülési elintézésnek bűnfenyítő ügyekben a Te. 115. és 116. §-ai által elren­delt kiterjesztése folytán kívánatos lenne, hogy — ha már a védekezésnek ilyen indo­kolatlan korlátozását tartalmazó törvényes rendelkezés megváltoztatása egyelőre nem is remélhető — a vádlottak nemcsak az általuk használható perorvoslatok tekinte­tében, hanem arra nézve is kitanításban részesíthetnének, hogy a felsőbíróság előtti eljárásban szóbeli tárgyalást kérhetnek és ezen kérelmüket már az alsóbíróságnál a perorvos­lati bejelentéssel együtt előterjeszthetik. Figyelmeztetni kellene a vádlottakat arra is, hogy ha ily kérelmet elő nem terjeszte­nek, úgy a felsőbíróság tanácsülésben fog határozni. * * * A bíróságok •működéséről csak a legtelje­sebb elismeréssel nyilatkozhatunk, de meg kell itt említenünk, hogy a munkateher túlnyomó része a kir. járásbíróságokra ne­hezedik, ami a/, értékhatárok indokolatlan kiterjesztésére vezethető vissza, ezért szük­ségesnek tartjuk az értékhatárok mielőbbi megfelelő szabályozását. Országos Ügyvédszövetség. A Nemzetközi Ügyvédúnió szeptember havában Bécsben kívánta megrendezni ezévi kongresszusát. Az Únió vezetősége most arról értesítette az Országos Ügyvédszövet­sóget, hogy időközben felmerült különböző nehézségek folytán a bécsi kongresszust nem tartja meg. A jövő évi kongresszus helyére vonatkozólag két terv merült fel: vagy Marokkóban rendezik a kongresszust a Francia Ügyvédszövetség ugyanott tartandó kongresszusával kapcsolatosan, vagy pedig Brüsszelben, ahol 1935-ben világkiállítás is lesz. A Corpus Juris Hungarici kinyomtatásá­nak évfordulója. A szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem jog- és állam­tudományi karának dékánja átirattal hívta fel az Országos Ügyvédszövetség figyelmét­arra, hogy az idén Szent István napján lesz­350 éve, hogy Mossóczy Zakariás Epistola Dedicatoriá jávai útjára bocsátotta az első nyomtatott Corpus Juris Hungaricit, egyúttal indítványt tett aziránt, hogy ez a nevezetes évforduló nálunk is méltóképpen megünne­peltessék. 1584 őszén jelent meg — úg^yinond az átirat — nDecreta, constitutiones et articuli regum inelyti Regni Hungáriáé)), azaz: A nemes Magyarország királyainak törvényi i. végzései és cikkelyei címen Mossóczy szer­kesztésében, Telegdy Miklós támogatásával, első nyomtatott törvénykönyvünk, amely alapja mai Törvénytárunknak is, s amely a magyar jog egykori fejlődésének ötszázados eredményét tartalmazza. Ez a nevezetes mű 1696-iki kiadása alkalmával kapta s azóta állandóan viseli is a Corpus Juris Hun­garici nevet. A szegedi egyetem jog- és állam­tudományi karának dékánja ezzel kapcsola­tosan azt kéri, hogy az Országos Ügyvéd­szövetség is idézze fel azoknak a tiszteletre­méltó férfiaknak emlékét, akik önzetlen fáradozásukkal először kovácsolták össze azt a hatalmas nemzeti fegyvert, amelyet Corpus Juris Hungaricinak nevezünk. A Szövetség örömmel tette magáévá a szegedi egyetem jogi karának indítványát és a Corpus Juris Hungarici első kiadásának év­fordulóját valószínűleg az ez év őszén a Nemzeti Munkahét keretében tartandó IV. Országos Ügyvédi Értekezlet keretében fogja megünnepelni. Az ünnepség előkészí­tésével a Szövetség Országos Ügyvédnni­zenmi bizottsága foglalkozik. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Jogszabályok hozzáférhetősége. Senki sem ket elkedhetik benne, hogy az élő jog anya­gának alapos és «á jour» ismerete a gyakor­latijogszolgáltatás minden faktoránál elemi előfeltétele az igazságügyi intézmények sza­batos működésének, de közvetlen érdeke a jogkereső, illetve jogérvényesítő közön­ségnek is, amely elhatározásainál, jogi ta­nácsadói út ján, az élő joghoz igazodik. Ennek a joganyagnak a megszerzése tehát első­sorban az ügyvédnek erkölcsi kötelessége es egyben komoly anyagi terhe, aki taná­csáért — esetleg — fegyelmi felelősséggel is tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents