Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 23. szám - A Szegedi Ügyvédi Kamara évi jelentéséből

23. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 93 Az Intézet ebben az évben érte meg fennállásának 25. esztendejét és tért át a rendes díjtartalék terhére elszámolandó ellátási igények folyósítására. Az elmúlt évben 461,665 P 18 fillért fizetett ki az igényjogosultaknak. Ezek a számok önmagukban beszélnek és indokolttá teszik, hogy az ügyvédi nyugdíj minden magyar ügyvéd szívügye legyen. Reméljük, hogy ez így is lesz és hisszük, hogy így a kívülről jövó' megérdemelt újabbi támogatásra is biztosan számíthatunk. Dr.Wilheim Lajos (Szeged). ___ . A Szegedi Ügyvédi Kamara évi jelentéséből. Az 1933. év folyamán felvétetett 27 ügyvéd, az 1932. év végén be volt jegj^ezve 470 ügyvéd, összesen tehát 497. Ezek közül töröltetett 16, az 1933. év végén tehát be volt jegyezve 481 ügyvéd. Az 1933. év folyamán bejegyeztetett 39 ügyvédjelölt, az 1932. év végén be volt jegyezve 227, összesen tehát 266. Ezek közül töröltetett (ügyvéd lett 15, más okból 26) 41, az 1933. év végén tehát 225 jelölt volt bejegyezve. „. * * Az ügyvédek adóterheinek megállapításánál, vagyis a kereseti, jövedelmi és vagyonadó kivetésénél — amint ezt sajnálattal tapsztaltuk — a leromlott kereseti viszonyok kellő mértékben figyelembe nem vétettek. Ezzel kapcsolatban rámutatni kívánunk arra is, hogy az ügyvédi keresetnek kereseti-Jövedelmi- és forgalmi adóval való háromszoros megterhelése elvileg sem megokolt, de a jelenlegi gazdasági viszonyok között tovább semmiképpen fenn nem tartható. % * * A gazdavédelmi rendeletek gyakorlati hatását ma még pontosan megállapítani nem tudjuk. Kétségtelen azonban, hogy csak a terményárak emelkedése teszi a védett gazdát fizető- és teljesítőképessó, mert ellenesetben alapos az aggály, hogy a védettadós nem tud eleget tenni az előírt teljesítéseknek, különösen a magas közterheknek. Ez esetben az egész intézmény válságba juthat, mert vagy a kincstár, vagy a hitelezők sorra fogják kérni a védettség törlését. Fizetőképessé kell tehát tenni a védett gazdát, hogy az új intézmény a gyakorlatban is beváljék. Felette kívánatos volna az egyességi eljárásról szóló rendelet mielőbbi kiadása. Csak az egyességi eljárásról szóló rendelet ismeretében nyerhet tiszta képet a helyzetről úgy a hitelező, mint a védett adós és a védettség intézményének gyakorlati megvalósítását főleg ez a rendelet szolgáltathatja. Az már az eddig kiadott rendeletekből is kétségtelen, hogy a teljesítések, kamat- és tőketörlesztő részletek kiszámítása, teljesítésének módja igen bonyolult ós a fizetések kiszámítása különösen az egy széni föld mí velő ember számára felel te nehéz. Vmm rendelkezések egyszerűsítése volna kívánatos. Az Ügyvédi Kamara aggodalommal látja a gazdamoratóriúmra vonatkozó rendeleteknek azt az erkölcsileg káros oldalát is, hogy a gazdatársadalmat rászoktatja kötelezettségeinek elhanyagolására. Míg azelőtt a gazdatársadalom volt a legrendesebb fizető, amelynek lehetett hitelezni akkor is, , ha nem volt ingatlanfedezete, most a rendeletek belenevelik a népbe a hitet, hogy a hitelezőnek nem kell fizetni. Másfelől a gazdatársadalom mélyebben gondolkozó tagjai látják, hogy a rendeletek könnyítései tulajdonképpen a nép adójából származnak és panaszkodnak, hogy ők, akik rendesen fizetnek és óvatosan gazdálkodtak, mások könnyelműségei miatt sújtatnak kelleténél nagyobb adóval. í * o . ;'r .£t. A 25 pengőn aluli követelések végrehajtásáta törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény 65. §-a imperatíve a községi elöljáróság hatáskörébe utalja. A gyakorlatban a behajtás ezen módja célravezetőnek nem mutatkozott. A községi elöljáróságok nem igen törődnek a beküldött végrehajtási ügyekkel, gyakran ad acta teszik a kérvénypéldányokat, sokszori sürgetésre választ sem adnak. Tekintettel továbbá az adózók túlnyomó részének tetemes adóhátralékaira, minden községi elöljáróság elsősorban az adóhátralékokat hajtja, zálogolás során elsősorban a kincstár követelését biztosítja és egyáltalán nincs tekintettel a magánjogi követelések végrehajtására és ezek fedezetének biztosítására. Tekintettel arra, hogy ma már az ügyvédi követelések tetemes része is a Te. vonatkozó rendelkezése szerint csak iky módon volna behajtható, ez a rendelkezés felette sérelmes. A községi elöljáróságoknak rendelettel volna meghagyandó, hogy a magánjogi végrehajtásokat a megkeresés beérkeztétől számított 30 napon belül foganatosíttatni, — és a foganatosítástól számított 15 nap leteltével az árverést hivatalból kitűzni kötelesek — amennyiben ezen terminuson belül a végrehajtatótól ellenkező kérelem nem terjesztetik elő. * •' : • * '* * A tanácsülési elintézésnek bűnfenyítő ügyekben a Te. 115. és 116. §-ai által elrendelt kiterjesztése folytán kívánatos lenne, hogy — ha már a védekezésnek ilyen indokolatlan korlátozását tartalmazó törvényes rendelkezés megváltoztatása egyelőre nem is remélhető — a vádlottak nemcsak az általuk használható perorvoslatok tekintetében, hanem arra nézve is kitanításban részesíthetnének, hogy a felsőbíróság előtti eljárásban szóbeli tárgyalást kérhetnek és ezen kérelmüket már az alsóbíróságnál a perorvoslati bejelentéssel együtt előterjeszthetik. Figyelmeztetni kellene a vádlottakat arra is, hogy ha ily kérelmet elő nem terjesztenek, úgy a felsőbíróság tanácsülésben fog határozni. * * * A bíróságok •működéséről csak a legteljesebb elismeréssel nyilatkozhatunk, de meg kell itt említenünk, hogy a munkateher túlnyomó része a kir. járásbíróságokra nehezedik, ami a/, értékhatárok indokolatlan kiterjesztésére vezethető vissza, ezért szükségesnek tartjuk az értékhatárok mielőbbi megfelelő szabályozását. Országos Ügyvédszövetség. A Nemzetközi Ügyvédúnió szeptember havában Bécsben kívánta megrendezni ezévi kongresszusát. Az Únió vezetősége most arról értesítette az Országos Ügyvédszövetsóget, hogy időközben felmerült különböző nehézségek folytán a bécsi kongresszust nem tartja meg. A jövő évi kongresszus helyére vonatkozólag két terv merült fel: vagy Marokkóban rendezik a kongresszust a Francia Ügyvédszövetség ugyanott tartandó kongresszusával kapcsolatosan, vagy pedig Brüsszelben, ahol 1935-ben világkiállítás is lesz. A Corpus Juris Hungarici kinyomtatásának évfordulója. A szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karának dékánja átirattal hívta fel az Országos Ügyvédszövetség figyelmétarra, hogy az idén Szent István napján lesz350 éve, hogy Mossóczy Zakariás Epistola Dedicatoriá jávai útjára bocsátotta az első nyomtatott Corpus Juris Hungaricit, egyúttal indítványt tett aziránt, hogy ez a nevezetes évforduló nálunk is méltóképpen megünnepeltessék. 1584 őszén jelent meg — úg^yinond az átirat — nDecreta, constitutiones et articuli regum inelyti Regni Hungáriáé)), azaz: A nemes Magyarország királyainak törvényi i. végzései és cikkelyei címen Mossóczy szerkesztésében, Telegdy Miklós támogatásával, első nyomtatott törvénykönyvünk, amely alapja mai Törvénytárunknak is, s amely a magyar jog egykori fejlődésének ötszázados eredményét tartalmazza. Ez a nevezetes mű 1696-iki kiadása alkalmával kapta s azóta állandóan viseli is a Corpus Juris Hungarici nevet. A szegedi egyetem jog- és államtudományi karának dékánja ezzel kapcsolatosan azt kéri, hogy az Országos Ügyvédszövetség is idézze fel azoknak a tiszteletreméltó férfiaknak emlékét, akik önzetlen fáradozásukkal először kovácsolták össze azt a hatalmas nemzeti fegyvert, amelyet Corpus Juris Hungaricinak nevezünk. A Szövetség örömmel tette magáévá a szegedi egyetem jogi karának indítványát és a Corpus Juris Hungarici első kiadásának évfordulóját valószínűleg az ez év őszén a Nemzeti Munkahét keretében tartandó IV. Országos Ügyvédi Értekezlet keretében fogja megünnepelni. Az ünnepség előkészítésével a Szövetség Országos Ügyvédnnizenmi bizottsága foglalkozik. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Jogszabályok hozzáférhetősége. Senki sem ket elkedhetik benne, hogy az élő jog anyagának alapos és «á jour» ismerete a gyakorlatijogszolgáltatás minden faktoránál elemi előfeltétele az igazságügyi intézmények szabatos működésének, de közvetlen érdeke a jogkereső, illetve jogérvényesítő közönségnek is, amely elhatározásainál, jogi tanácsadói út ján, az élő joghoz igazodik. Ennek a joganyagnak a megszerzése tehát elsősorban az ügyvédnek erkölcsi kötelessége es egyben komoly anyagi terhe, aki tanácsáért — esetleg — fegyelmi felelősséggel is tartozik.