Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 3. szám - A nagy ügyvédi ankét

IV..évfolyam. 3. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1934. jan. 20. ÜGYVÉDI KÖZLÖHY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerióczy Endre, dr, Kovácsy Dénes, dr. Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3 Telefon: 20-3-95. | Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. nagy ügyvédi ankét. Lázár Andor igazságügyminiszter január hó 15-re összehívta az ankétet az ügyvédi kérdések megtárgyalására. Az ügyvédi kar kiküldöttein kívül részt vettek a bíróságok vezetői : Juhász Andor, Osvald István, Degré Miklós, Vályi Sándor, Töreky Géza, Lukács Jenő. Az ankétet a Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya készítette elő, amely huszonkilenc pontban foglalta össze az általa javasolt reformokat. A budapesti kamara felterjesztését alább szószerint közöljük. A kamara szép munkát végzett és megérdemelte a miniszter dicséretét, aki az ankétet befejező beszédében megköszönte a kamara előkészítő munkáját, mely nélkül az értekezlet — különösen a, sajnos, túlságosan szűkre szabott időben — nem tudott volna érdemleges munkát végezni. A kamara felterjesztését az ankét pontonként letárgyalta. Nem fogunk ma sem a felterjesztéssel, sem a felszólalásokkal részletesen foglalkozni. Nem engedi ezt meg sem .az idő rövidsége, sem a cikk kerete. Ma csak az ankét legfontosabb eseményeiről akarunk beszámolni, a részletekkel nemcsak nekünk, hanem az egész ügyvédi karnak behatóan kell foglalkoznia — ha komoly •eredményeket akar elérni. Legfontosabb eseménynek magát az ankétet tartjuk. A magyar ügyvédi kar végre hosszú, túlságosan hosszú várakozás után hozzájutott ahhoz, ahogy a legilletékesebb fórum, az igazságügyminiszter és vezérkara, továbbá a bíróságok legmagasabb vezetői előtt feltárja panaszait és megjelölhesse azokat a reformokat, melyektől helyzetének javulását várja. Örömmel és megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy a bíróságok vezetői aktív részt vettek az ert ekezleten'és felszólalásaikban — ha a reformok egy részével szemben kifejezést is adtak aggodalmaiknak — nagy megértést tanúsítottak az ügyvédi kar helyzetével szemben. Maga az elnöklő igazságügyminiszter sem szorítkozott arra, hogy az értekezletet vezesse és a kar kívánságait, tudomásul vegye, hanem az elhangzott kívánságok nagy részére nyomban megtette érdemleges észrevételeit. Minthogy pedig az értekezlet eseményei közül mégis csuk a;z a legfontosabb, hogy mit mondott az igazságügy miniszter, mit ígért, mit utasított vissza, mit várbal ÜGYVÉDI HETIREND. : I JANUÁK 22 -28. = [22 ; Hétfő V«7. A «Budapesti Ügyvédúniói heti 2 összejövetele. J V2 7. A «Bibáry-csoport» heti össze-" jövetele. V2 7. A (iNemzeti Liberális Ügyvédek Z Pártján heti összejövetele. 2 7. Az «Ügyvédi Közlönyu szerk. biz. • ülése. [23 : Kedd V2 7. Az «Ügyvédek Beformszövetsége» " heti összejövetele. • Va7. A «Keresztény Ügyvédek NemzetiCsoportján heti összejövetele. II m m [24 Z Szerda Vs 7. A civiljogászok vitatársaságának Z ülésén Kelemen Sándor előadása: Z «Gazdasági bojkott jogi meg- • ítélése.» (Ügyvédi Kör.) 7. Az «Ügyvédek Független Pártján Z heti összejövetele. Z [25 ; Csütörtök 8. A Budapesti Ügyvédi Kör heti • társasvacsorája. • |26 S Péntek • V2 7. A Bűnügyi Védők Egyesülete fel- olvasó ülésén: Kállay Miklós a S budapesti kir. ítélőtábla tanács- Z elnökének előadása: «A védő sze-JJ repe a tényállás megállapításánál.i) • (Ügyvédi Kamara.) tunk tőle, mai beszámolónk elsősorban az ő kijelentéseivel fog foglalkozni. Már bevezető beszédében kijelentette, hogy miniszteri székének elfoglalása óta úgy ő, valamint az igazságügyininisztérium állandóan foglalkozik, az ügyvódkérdéssel, ha nem is jelentek meg kommuniquék ezen előkészítő munkákról. Az ankétet épp azért hívta össze, mert az előkészítő munkálatok a lefolyt évben megtörténtek és tudja, hogy az ankétet tetteknek kell követniök. A készülő reformokra vonatkozólag híven eddigi kijelentéseihez két negatív elvi kijelentést tett bevezető beszédében, az egyik, hogy oly reformról nem lehet szó, mely adományszerű juttatást vagy bármely közmegterhelést jelentene, a másik, hogy az ügyvédi munka kötelező igénybevételéről sem lehet szó. Az értekezlet folyamán a miniszter kijelentette, hogy rövidesen elkészül az új ügyvédi rendtartás tervezete. Minthogy östör József a soproni kamara elnöke felszólalásában az új rendtartásnak a numerus clausus alapján való felépítése! sürgette (amivel szemben úgy a budapesti kamara egyik kiküldöttje, valamint Mandel Sándor, a szolnoki kamara alelnöki1 nyomban tiltakozott, a- miniszter kijelentet te, hogy a numerus clausus kérdésében nem kíván még állást foglalni, de felszólalásából elég tisztán ki volt érezhető, hogy a készülő Ü. E. egyik alapgondolata a numerus claususnak nem ugyan mechanikus, de az autonómia hatáskörében érvényesülő valamely formája lesz. Kövid beszámolónk keretében nem foglalkozhatunk a numerus clausus kérdésével. Elég, ha a Magyar Jogászegylet mult évi ankétjének értékes anyagára utalunk, mely mindenkit kell hogy meggyőzzön a numerus clausus keresztülvihetetlenségéről és értéktelenségéről. Azóta az elhelyezést kereső ifjúság helyzete még súlyosabbá vált. Degré Miklós, aki úgyis mint a budapesti tábla, úgyis mint az ügyvédvizsgáló bizottság elnöke, az elhelyezkedési lehetőségeket legjobban tudja áttekinteni, évnyitó beszédében a szabad ügyvédség hívének vallotta magát, mert magasabb közérdekből végzetes hiba lenne a középosztály társadalmi válságát elmélyíteni azzal, hogy gyermekeinek elhelyezési válságát elmélyítsük. Egyenesen megdöbbentő volt az igazságügyminiszternek az a nyilatkozata, melyet a küszöbön álló és a miniszterelnök sátoraljaújhelyi beszédében is bejelentett perrendtartási reformra vonatkozólag tett. Ez a reformmunka a miniszter szavai szerint előrehaladott stádiumban van. Minthogy pedig az ország pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy ideális, tökéletes legyen perrendtartásunk, nem gondolhatunk a mai állapot javítására, a meglevő eljárás fejlesztésére, cizelláló munkára, hanem meg kell próbálnunk az eljárási jog terén a patriarchalismus létesítését. Azt hisszük, hogy a magyar igazságszolgáltatás minden barátja legmélyebb megdöbbenéssel fogja tudomásul venni ezt a miniszteri kijelentett. Sajnos, reá kell mutatnunk arra, hogy a patriarchalizmus kifejezés használata nem véletlen, hanem alapos megfontolás eredménye. Hasonló kifejezést hallottunk ugyanis tőle miniszteri székének elfoglalása alkalmával. Aggódva nézünk ezek után a kilátásba helyezett reform elé. Még ha nem is vesszük szó szerint a «patriarchalizmus.»-t, hanem csak . iránynak tekintjük, ennek megvalósítása is majdnem nagyobb csapást jelentene az ügyvédi karra, mint mind a huszonkilenc pontnak megvalósítása, mert patriarchális jogszolgáltatás terén nagyon megcsappanna az ügyvédi munka.