Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 3. szám - Az igazságügyminisztériumi ügyvédi ankét programmja

10 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 3. SZÁM. Egyelőre csak ennyit a patriarchális reformról, melyről — reméljük — sok szó fog még esni a közeljövőben. E szomorú bevezetés után lássuk a pozitív ígéreteket. Legfontosabb, hogy általában kilátásba helyezte a miniszter a huszonkilenc pont gondos tanulmányozását, mérlegelését és egy részének még az új Ügyvédi Bendtartás tető alá hozása előtti megvalósítását. A községi jegyzők magánmunkálatai kérdésében válaszolva Pap Józsefnek és Kölcsey Sándornak a községi jegyzők magánmunkálatait élesen bíráló felszólalásaira kijelentette, hogy1 e kérdésében nincs véleménykülönbség közte és a felszólalók között. Minthogy azonban a küszöbön levő közigazgatási reformmal kapcsolatban a községi jegyzők hatáskörének kérdése is új szabályozást fog nyerni, célszerűnek tartja, ha a törvényhozás akkor fog foglalkozni ezzel a kérdéssel. A létesítendő középfokú közigazgatási bíróságoknál az ügyvédi képviseletnek a Pp. 96. § mintájára való rendszeresítése kérdésében a miniszter kijelentette, hogy a belügyminiszter rövidesen elkészül a tervezettel és tudomása szerint az ügyvédi képviselet kérdése az ügyvédeket megnyugtató módon lesz szabályozva. Az értekezlet pozitív eredményei közé tartozik az a kijelentés, melyet a miniszter a nyugdíjas köztisztviselőknek és bíráknak az ügyvédi karba való átlépésére vonatkozólag tett. Miután Juhász Andor is hangsúlyozta, hogy nemcsak ügyvédi érdekből, hanem a közmorál szempontjából is meg kell nehezíteni nyugdíjas köztisztviselőknek az ügyvédi karba való átlépését (különösen, ha a nyugdíjaztatás munkaképtelenség okából történt), a miniszter kijelentette, hogy el nem képzelhető az, hogy ügyvédi pályára alkalmas volna olyan köztisztviselő, aki szolgálatképtelenség miatt nyugdíjaztatott. Az értekezlet további folyamán a miniszter még kilátásba helyezte, hogy behatóan fog foglalkozni az ügyvédi karnak a súlyos illetékbírságokra vonatkozó panaszaival és a felterjesztésnek ama részével, mely a karnak az ügyvédi költségekre vonatkozó sérelmeivel foglalkozik. Zárószavában a miniszter arra kérte az ankéten résztvevőket, hogy foglalkozzanak szeretettel az ankét anyagával és az ott elhangzott felszólalásokkal. >^ Az igazság ügy minisztériumi ügyvédi ankét programmja. Az igazságügy miniszter január hó 15-re tűzte ki az ügyvédi kérdések megtárgyalására egybehívott nagy szaktanácskozás határidejét. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya az ankét előkészítése céljából a következő felterjesztést intézte december hó 18-án az igazságügy miniszterhez : «Az ügyvédséget nehéz gazdasági helyzetében érdeklő és megvalósításra váró kérdéseket mély tisztelettel az alábbiakban közöljük. Csoportosításunkban az a szempont vezet bennünket, hogy azon kérdéseinket, melyek a jogkereső közönség érdekében is gyorsan oldhatók meg és a m. kir. államkincstárt pénzbeli áldozatokkal nem terhelik meg, elsősorban emeljük ki. Kérdéseink második csoportjába azokat vesszük fel, amelyek pénzbeli áldozatok nélkül valósíthatók meg, de hosszabb előkészítést igényelnek. Kérdéseink harmadik csoportjába azon problémákat sorakoztatjuk, amelyek sürgősen ugyan, de az államkincstár pénzbeli segítsége nélkül meg nem valósíthatók. Míg a kérdések negyedik csoportjába azok kerülnek, amelyeket egyetemes ügyvédi érdekből tartunk megvalósítandóknak s hangoztatásukat ez okból szükségesnek tartjuk. I. 1. A városi ingatlanokat tárgyazó telekkönyvi ügyekben ügyvédi kötelező képviseletet kérünk a jogi ügyletekre, beadványokra, tárgyalásokra és perorvoslatokra. (Zugirászati javaslatban megoldhatók.) 2. Cégügyekben, részvénytársaságok és szövetkezetek ügyeiben, közgyűlési jegyzőkönyvek szerkesztése, valamint a bíróságokhoz intézendő beadványok tekintetében, továbbá üzletátruházások, kartelszerződések, a városi lakosságot érdeklő osztályegyességekre vonatkozó okiratok szerkesztésénél kötelező ügyvédi képviselet intézménye megvalósítandó. 3. A felállítandó középfokú közigazgatási bíróságoknál szóbeli tárgyalások behozatalát kérjük az ügyvédi képviselet rendszeresítésével, a Pp. 96. §-ában foglaltak mintájára. Ugyanilyen reformokat tartunk szükségesnek a legfelsőbb közigazgatási bíróságoknál azon időponttól kezdve, amelyben középfokú közigazgatási bíróságok működésüket megkezdik. 4. Ugyanúgy szükséges a képviselet kérdésének szabályozása közigazgatási, pénzügyigazgatási és árvaszéki ügyekben, az ügyvédi képviselet megfelelő biztosításával. (Zugirászati javaslatban megoldható.) 5. Közigazgatási és pénzügy igazgatási ügyekben az ügyvédi képviselet kötelezővé tételét kérjük fontosabb esetekben. (Ide tartoznak állampolgársági, egyesületjogi, honosítási, kiutasítási, telepengedélyek megszerzését, közigazgatási természetű engedélyek megvonását tárgyazó ügyek, a minisztériumok előtt eldöntésre kerülő oly ügyek, melyekben a közigazgatási bíróságokhoz való panaszjog ki van zárva, továbbá mindazon pénzügyigazgatási fellebbezések, melyekben a vagyoni érdek az 1000 pengő értékhatárt meghaladja, továbbá kihágási ügyekben a közép- és felsőfokú tárgyalásoknál stb.) 6. Árvaszék előtt indított törvényes születésű gyermektartási ügyekben kötelező ügyvédi képviselet intézményét és a felmerült ügyvédi költségek megállapítását kérjük. 7. Köz- és magánalkalmazottak fegyelmi ügyeiben az ügyvédi képviselet intézményes biztosítása minden fokon. 8. Érvénytelennek tekintessék minden választottbírósági megállapodás, mely az ügyvédi képviseletet kizárja. A Pp. értékhatárainak megfelelően választottbírósági ügyekben is kötelező legyen az ügyvédi képviselet, (így különösen a törvény vagy rendelet által létesített választottbírósági ügyekben, mint tőzsdebíróságnál és tisztességtelen verseny ügyekben ítélkező választottbírósági ügyekben stb.) 9. A kamarai választottbíróságok sürgős megteremtése. Ügyvédi költség kérdésében a Kamara mint választottbíróság ítélkezzék, esetleg egy szakbíró bevonásával.. 10. Megváltozott gazdasági értékelési viszonyainknak megfelelően elérkezett az ideje annak, hogy polgári peres ügyekben a Te. előtti régi hatáskörök, értékhatárok és perorvoslatok visszaállíttassanak. Büntető ügyekben a perorvoslati korlátozások megszüntetését, a vádtanács régi hatáskörének visszaállítását, és úgy polgári., mint büntető ügyekben az egyesbíróí hatáskör visszafejlesztését kérjük, mert a megcsökkentett ügyforgalom. mellett tanácsok működésére az államkincstár újabb megterhelése nélkül is kellőszámú bírói munkaerők állanak rendelkezésre. 11. Kérjük az 1921 : XXVII. tc. azon rendelkezésének hatályon kívül helyezését,, mely ügyvédi képesítéssel nem rendelkezőbíráknak az ügyvédi gyakorlat folytatását lehetővé tette., 12. Nyugdíjas köztisztviselők a jövőben az ügyvédi kamarák lajstromába felvehetők ne legyenek. Bírák, amennyiben munkaképtelenség, alkalmatlanság, korhatár vagy fegyelmi okból nyugdíjaztattak, ügyvédi gyakorlatra ne bocsájtathassanak. Amennyiben bírák ezen eseteken kívül ügyvédi bejegyzésüket kérhetik, ügyvédi gyakorlatuk ideje alatt az államkincstártól élvezett nyugdíjuk szüneteljen. 13. Aki ügyvédi gyakorlatát több, mint öt éven keresztül nem folytatja, annak az ügyvédi kamarák lajstromába való újbóli bejegyzése csak az esetben történhetik meg, ha az illetékes kamara választmánya felvételét etikai szempontból megengedhetőnek tartja. 14. Kérjük az ügyvédséget, másodfokú felelőssége alapján terhelő illetékbírságokra vonatkozó amnesztia sürgős megadását, az illetékek mérséklését, az ügyvédek adó- és illetékhátralékaira vonatkozólag a gazdavédelmi rendelkezések mintájára megadandó halasztások engedélyezését. 15. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet készülő reformja mellőzze a Í0(P százalékos tőke fedezeti rendszert, válassza el a nyugdíjjárulékot a kamarai tagdíjtól és szüntesse meg a nyugdíjjárulékra nézve a kamarák vagyoni felelősségét s tagtörlési kötelességét. 16. A közmegbízatások rendezésére meghozott szabályok olyan kiegészítését kérjük, hogy telekkönyvi zárgondnok csakis a kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet rendelkezései alapján megállapított szolgálati lajstromból legyenek kirendelhető^ még akkor is, ha a zárlatot kérő nem gyakorló-ügyvédet hozna javaslatba a zárgondnoki kinevezés céljából. II. 17. A jogi oktatás reformja az egyetemen a gyakorlati képzés szempontjainak fokozottabb megvalósítása kötelező lecke-.