Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 19. szám - Panaszok a községi jegyzők magánmunkálatai ellen. - Tilos a jegyzői magánmunka Jugoszláviában

78 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 19. -SZÁM. hogy ilyen munkákért a felektől díjazást fogadnak el. Miután ezen eljárásuk ellenkezik a közjegyzőkről szóló, 1930. évi szeptember 11-i törvény 239. §-ának és az ügyvédekről szóló, 1929. évi március 11-i törvény 120. §-ának fennálló törvényes rendelkezéseivel, a Belügyminisztérium 1930. évi október 27-i III. 57,886. és 1930. évi november 6-i III. 41,086. számú rendeleteivel kapcsolatban megtiltom : hogy községi és körjegyzők azon a közigazgatási területen, amelyre az 1886. évi XXII. tc. érvénye kiterjedt, elvégezzék azokat a magán (nem hivatalos) munkákat, amelyek a volt Torontál-Temes, illetőleg Bács-Bodrog vármegyéknek a községi és körjegyzők hivatalos és megengedett magánmunkáinak díjait tárgyaló 435. sz. k. 9224. alisp. (1920., illetőleg 2876. szkp. 26,758. alisp.) 1926. számú szabályrendeleteinek II. fejezetében fel vannak sorolva éspedig : 1. munkásoknak az 1898. évi II., az 1899. évi XI. és az 1900. évi XXVIII. és XXIX. tc.-ek alapján megkötött bérszerződéseinek elkészítése ; 2. állandó személyzet (cselédség és iparostanoncok), valamint segédek és gyárimunkások bérszerződéseinek elkészítése ; 3. vállalkozási szerződések készítése ; 4. adásvételi és ajándékozási szerződések, valamint vagyonfelosztási és egyességi szerződések készítése ; 5. kötelezvények és egyéb nyilatkozatok, fennálló kötelezettségek elismerése, törlési nyugták, óvadékadásra, biztosításra és készpénzadásra vonatkozó megállapodások, végrendeletek és egyéb egyoldalú akaratnyilvánítások elkészítése. Sürgős esetekben, mint amilyen a súlyos betegség, megengedtetik azon végrendeletek elkészítése, amelyekre vonatkozólag a közjegyzői törvényben nincs kimondva a közjegyzők kizárólagos illetékessége ; 6. örökösödési bizonyítvány kiadása iránti kérvények, valamint az örökösök közötti osztályos egyességek készítése ; 7. tulajdonjog bekebelezése és a telekkönyvek kiigazítása iránti kérvények készítése ; 8. megosztási vázrajzok készítése ; 9. kivételes házasságkötés iránti kérvények szerkesztése; 10., nagykorúványilvánítás iránti, italföéréS céljából a katonai szolgálat alól való felmentés, cégbejegyzés, házassági akadály és a házasság kihirdetése alól való felmentés iránti és letelepedés iránti kórvények szerkesztése ; 11. dohány termesztésérc vonatkozó kérvények szerkesztése és a rovatok kitöltése a kérvényürlapon ; 12. írásbeli felli ivások készítése ; 13. magánlevelek készítése ; 14. meghatalmazás kitöltése nyomfcatott űrlapon; 15. meghatalmazás írása; 16. utalványok, kísérőlevelek és postai pénzes utalványürlapok kitöltése ; 17. nyugták írása ; 18. gyámok és gondnokok jelentéseinek megírása ; 19. hagyatéki kimutatások készítése ; 20. magánszemélyek és egyesületek elszámolásainak elkészítése; 21. elöljárók magánelszámolásainak készítése ; 22. kiskorúak vagyoni tárgyaira vonatkozó jegyzőkönyvek készítése. A községi jegyzők ellen, akik ezen tilalom ellenére is végeznének magánmunkákat és az ilyen munkákért a felektől díjazást fogadnának el, a járási főnöknek a törvény értelmében kell eljárniok. A bán megbízásából az igazgatási osztály főnöke Barisity Sztoján sk.» Sajtószemle. Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok. II. évfolyam, 5. szám. Szlaclits Károly : Szászy Béla. h — A német nemzetiszocialista büntetőjog: 1. Angyal Pál : A nemzeti szocialista büntetőjogelmélet. — 2. Bácz György : A német Btk. reformja és a legújabb tervezet kritikai ismertetése. — Bálás P. Elemér: A kártérítés magánjogi törvénykönyvünk javaslatában. — Tihanyi Lajos : A határidők lejárati napja magánjogi törvénykönyvünk javaslatában. — Takács György : A székesfővárosi községi közterhek. Internationales Anwaltsblatt. 2. szám. (Április.) A bevezető cikk a nemzetiség és nemzetköziség kérdéseivel foglalkozik az ügyvédség keretein belül. Paul Dienstag a január 20-án kihirdetett német munkaalkotmányról szóló törvény alapelveit ismerteti. A törvény minden kazuisztika mellőzésével azt célozza, hogy kialakítsa a német munkásembernek új típusát. Felmerül a kétely, hogy törvénynek sohasem sikerült meghatározott típusú embert alkotni, még kevésbbé egész tömegeket átalakítani. Törvény és jog mindig csak következményei egy meghatározott társadalmi és kulturális felfogásnak, de sohasem okozói annak. — Kari Romberg Svédország 1933. évi törvényalkotását ismerteti. A június 9-i törvény egyes részeiben még az 1734. évben szabályozott örökjog területén hoz újabb rendelkezéseket. A közlekedési jog terén a május 5-i törvény kimondja, hogy az autóknak már előző törvénnyel statuált kötelező biztosítása a jelzőtábla kiadásával kezdődik, tekintet nélkül arra, hogy a jármű forgalomban van-e vagy nem. A június 2-i törvény felfüggeszti a bankoknak azt a jogát, hogy saját vagyonukból részvényeket szerezzenek. A hatékonyabb nyilvános ellenőrzésre irányuló kívánságnak felel meg a hivatalos felülvizsgáló szervek létesítése, ami mellett a felügyeleti hatóságok kötelességei és jogai is kiterjesztést nyertek. A május 12-i törvény egyes bűnvádi eljárási kényszereszközökre vonatkozik ós az állampolgárok biztonsága céljából hoz újabb rendelkezéseket, így, többek között, a rendőri hatóságoknak a lehető leggyorsabban, de legfeljebb 24 óra alatt dönteniök kell, hogy a letartóztatott egyén vizsgálati fogságba kerüljön-e, vagy szabadon bocsáttassék, vagy pedig továbbra is rendőri őrizetben tartandó-e. Utóbbi esetben a fogvatartás csak különösen fontos esetekben tarthat tovább, de semmi körülmények között sem terjedhet négy napon túl. A május 26-i törvény az apasági perekben kötelességévé teszi a peres feleknek, hogy szükség esetén vérvizsgálatnak vessék magukat alá. Ha az atyának tartott fél indítványára elrendelt vérvizsgálatot az anya megtagadja, úgy a bíróság pénzbüntet(V terhével hagyhatja meg neki, hogy meghatározott idő alatt orvosi bizonyítványt mutasson be a rajta, illetve a gyermeken eszközölt vérpróbáról. Nem bocsátható ki ilyen meghagyás, ha ennek eredménye igenleges esetben sem lehetne befolyással a jogvita kimenetelére. A vizsgálat költségéi M, tartozik fizetni, aki azt indítványozta, tehát legtöbbször az állítólagos atya. A törvényhozás meghosszabbította a moratóriumról szóló törvény és a valutakljring hatályát. — Heinrich Englánder a jogászok helyzetéről ír Szovjet-Oroszországban. A szovjet a jogtudomány jelentőségét kevésre értékeli. Sem a bírónak, sem az ügyvédnek nincs olyan alapos jogászi előkészítésre szüksége, amit csak az egyetemen szerezhet meg. A 160 millió lakosú Szovjetben csupán 1600 jogász egyetemi hallgató van, tehát kevesebb, mint pl. a kis Ausztriában. A többi országok hipertrofiájával szemben Oroszországban jogász-trofia van. Vannak 200,000 lakosú városok, amelyek igazgatásában egy tanult jogász sem található. Sokszor alkalmaznak jogilag alig képezett személyeket jogi teendők ellátására. így előfordult, hogy egy esetben egy volt betegápolót, egy másik esetben egy átvonuló színtársulat tenoristáját alkalmazták jogászfeladatok elvégzésére. Fontos szerződéseket tárgyalnak le és kötnek meg a jogász közreműködése nélkül, aki elé gyakran csak akkor kerül az ügy, amikor az arbitrage-bizottság előtt kell a szerződés szerinti álláspontot képviselnie, ami az előzmények után sokszor lehetetlen feladat. A következménye a hozzá nem értés nélküli szerződéskészítésnek az állami döntőbíróságok túlterhelése az ebből előálló perekkel. A jogi tanácsadónak kevésre értékelése szükségszerű következménye a jogtudomány jelentősége lebecsülésének. Ez velejárója egy olyan rendszernek, amely az államot ós a jogot csak átmeneti állapotnak tekinti és ezért nem ismer a mi jogrendszerünk szellemében hozott törvényeket, hanem törvény címén csupán lényegében visszavonható közigazgatási rendeleteket. Annak aki Közép- és Dél-Európa jogfejlődését az utóbbi időkben figyelemmel kísérte, talán az lesz a benyomása, hogy itt is hasonló nézőpontok jutnak kifejezésre, amelyek hasonló következményekhez vezethetnek. Discite Justitiam moniti! Gyorsabban és jobban látja el tárgyalásait, könnyebben szerkeszti periratait, hi az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. Ne lopja az idejét az alperesi vétíveknek a bíróságnál való kutatásával, hanem vegye igénybe az ügyvédi vétíveket, mert ezek révén minden önt érdeklő kézbesítésről a netán hiányzó eredeti vétívet tökéletesen pótló vevény-másodpéldány útján kap azonnali értesítést. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-8-9B.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Frankliu-Társulat nyomdája : Ábrái V.