Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 13. szám - A Stavisky-ügy és az ügyvédi összeférhetetlenség Franciaországban - Ügyvédotthon. - Munkaképtelen ügyvédek elhelyezése az Ügyvéd-Otthonban

54 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 13. SZÁM. József elnöklete mellett a Kamara dísztermében tartott együttes díszgyűlésen adta át a Kamarának. A díszgyűlésen nagyszámban megjelent közönség soraiban ott voltak Tasnády Nagy András igazságügyi államtitkár, Kállay Miklós és Gadó István ítélőtáblai tanácselnökök, Lukács Jenő törvényszéki elnök, Nelky Elek járásbírósági elnök, Baróthy Pál, a kir. ügyészség elnöke, Csorna Kálmán árvaszéki elnök, Lázár Ferenc, a Közjegyzői Kamara elnöke, az ügyvédség és jogászvilág számos előkelő tagja. Pap József elnöki megnyitója után Medvigy Gábor és Kövess Béla mondottak nagyhatású ünnepi beszédet. A Központi Járásbíróság irattári helyiségénekkibővítése. A központi járásbíróság főlajstrom irattári helyiségében, az értesítés adására kijelölt férőhely a forgalom lebonyolítására már sok éve nem elegendő. Helyszűke miatt ezt az állapotot megszüntetni mindezideig nem lehetett. Az igazságügy miniszter a központi járásbíróság épületében volt igazságügyi étkezdét a mult évi augusztus hó végével megszüntette és az ilyként felszabadult helyiségeket Nelky Elek elnök előterjesztése folytán az irattár bővítésére rendelte felhasználni. E felhatalmazás folytán a főlajstromirattárat, kezelés és értesítésadás szempontjából, a járásbíróság elnöke megosztotta olyként, hogy a folyó évi március hó 22. napjától kezdődően a volt eredeti főlajstromirattári helyiségben «Főlajstromirattár I.» jelzéssel az A), B), C), D) és munkaügyi percsoportok iratait kezelik és adnak értesítést, míg a bírósági épület Szalayutcai kapubejárójától jobboldalra eső alagsori helyiségben «Pőlajstromirattár jelzéssel új irattári helyiség rendeztetett be, ahol a váltó, igény, lakbérleti, vasúti, hagyatéki és vegyes perenkívüli ügyek, végül a megkeresési és letéti ügyekre vonatkozó iratokat kezelik és adnak felvilágosítást. I. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetet az 1050/1932. M. E. sz. rendelet szerint megillető 10% akkor is megíizetendő, hogy ha a tevékenység előbb is végeztetett, de a díjmegállapítás a rendelet életbelépése után történt. — II. A 10% a perekben a csődtömeggondnok részére megítélt vagy megállapított munkadíjak után is beíizettendő. A megítélt vagy megállapított perbeli készkiadás ckat a 10% nem terheli. A másodbíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az 1050/1982. M. E. rendeltnek visszaható ereje nem lévén, azon díjak után, amelyek a rendelet életbelépése előtt végzett tevékenységekért állapíttattak meg, ha maga a díjak megállapítása a rendelet életbelépése után is történt, a 10 % az Országcs Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet részére nem fizetendő meg, téves, mert az 1050/1932. M. E. rendelet 1. §-a értelmében a tömeggondnok a bírói megbízás alapján teljesített szolgálataiért megállapított díjainak 10%-át azok behajtása után ügyvédi jóléti célokra feltétlenül köteles beszolgáltatni, s minthogy a tömeggondnoki díjak a Cs. T. 103. §-a értelmében a választmánnyal kötött egyesség, illetve a csődbíróság határozata által nyernek csak megállapítást, a 10% a megállapított összeg után szolgáltatandó be, s annak, hogy a díjazott munkálatok mikor végeztetnek el, a rendelet életbelépése után-e vagy előtt, jelentősége nincs, a megállapítás időpontja lévén egyedül az irányadó. Jogszabályt sért a másodbíróságnak az a döntése is, hogy a behajtási eljárásban a csődtömeggondnok részéről végzett ténykedések nem tekinthetők bírói megbízás alapján teljesített olyan munkának, amelynek díja után a rendelet szerinti 10% ugyancsak befizetendő, mert a behajtási pereket is a tömeggondnok ebben a minőségében, tehát bírói megbízás alapján nyert tisztéből kifolyólag folytatja, s ennélfogva a behajtási perekben részére megítélt vagy megállapított munkadíjak után is a 10%-ot a nyugdíjintézet részére köteles megfizetni. A perbeli készkiadásai azonban a dolog természete szerint más elbírálás alá esnek, s így ha ezek fejében is ítéltetett vagy állapíttatott meg a javára valami, ezek után a nyugdíjintézetnek semmit sem köteles leadn;. A másodbíróság meg nem támadott ténymegállapítása szerint a behajtási ügyekben a csődtömeggondnok részére megállapított 381 P 48 f.-ben készkiadások is foglaltatnak. Nem állapította meg azonban azt, hogy a '381 P 43 f.-nek milyen része a készkiadás s ez a felek meghallgatása nélkül nem is tisztázható. (Kúria, 1934. március 7. Pk. VII. 6627/1933. Elnök : Zsitvay ; előadó : Gál.) Sajtószemle. Dr. Földes Mór : Gazdavédő jogszabályok lexikona. (Négy kötetben. Megjelent a szerző saját kiadásában.) Az utóbbi években mindinkább fokozódó alkalmi jogalkotásnak iskolapéldája a gazdavédelem kérdése, mely jogterületen a 14,000/1933. M. E. számú alaprendelet megjelenése óta letelt négy és fél hónap alatt nem kevesebb, mint 31 pótrendelet és utasítás látott napvilágot, melyek az alaprendeletet kiegészítik, módosítják és magyarázzák, e mellett a régebbi gazdavédelmi jogszabályok egy része is érvényben fenntartatott. Ezen folyton szaporodó rendelettömeg rendszeres egybefoglalásával' igen értékes úttörő munkát végzett a szerző és abszolút megbízható és a mellett sok praktikus érzékkel összeállított művet ad a gyakorlati jogász kezébe. Erre a legnagyobb mértékben szükség volt, mert a vonatkozó rendeletek dzsungelében való tájékozódás rendkívül nehézkes és fáradságos volt, míg a szerző lexikona most megjelent második kötetének kitűnően megszerkesztett tartalommutatójával rendkívül megkönnyíti és meggyorsítja a tájékozódást. A mű tartalommutatója alapos kivonata a rendeleteknek és mint különálló munka is rendkívül értékes. A megjelent II. kötet az 1934. március 7-ig kihirdetett rendeleteken kívül ismerteti a Pénzintézeti Központnak a gazdavédelmi jogszabályok alkalmazása tárgyában kiadott körleveleit, a transferrendeleteket, a kamatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos Hitelügyi Tanács határozatait, a gazdasági munkaszerződéseken alapuló követelések védelmét. Ennek a kötetnek címe: «A hatályban lévő gazdavédő jogszabályok gyűjteménye időrendi sorrendben». Úgy a gyakorlati jogászok, mint a gazdahitelekben érdekelt pénzintézetek és a helyi bizottságok tagjai részéről nélkülözhetetlen ez a kötet. Értesülésünk szerint a szükséghez képest időközönkint megjelenő pótfüzetekben gondoskodni fog a szerző a kötetnek a később kiadandó rendeletekkel és utasításokkal való kiegészítéséről. Az egyik ilyen pótfüzet fogja tartalmazni a kötetnek részletesen kidolgozott betűrendes tárgyés paragrafusmutatóját is. Egyidejűleg megjelent a mű negyedik kötete is, amely «A magyar gazdaszanálás az 1925—1934. években» címet viseli és a gazdatartozások rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, valamint a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak kiegészítéseiről és módosításáról szóló törvénycikk országgyűlési irományait ismerteti. Köszönettel tartozunk a szerzőnek, aki ezen rendkívül értékes jogtörténeti anyagot hozzáférhetővé tette mindazok részére, akik akár tudományos, akár gyakorlati szempontból a törvényhozó intencióit kutatják. Előszóként mindkét kötetben a gazdavédelem lényegét megvilágító idézetek olvashatók. Bevezetésül pedig az egyik kötetben a gazdavédő jogszabályok körébe fokozatosan bevont ingatlanokról, az állatállomány védelméről ós a gazda védő jogszabályok csoportosításáról szóló, a másik kötetben pedig «Az agrárprobléma kodifikációs vonatkozásai)) című tanulmányát közli a szerző, amelyek éles reflektorral és sok gyakorlatérzékkel világítanak rá az idevágó kérdésekre. Értesülésünk szerint április havában jelenik meg a négykötetes mű I. számmal jelzett kötete, mely «Tanulmányok a gazdavédelmi jogszabályok köréből» cím alatt, az eddig különböző szaklapokban megjelent tíz tanulmányon felül további 30—40 tanulmányt fog közölni e témakörből a szerző szakavatott tollából. Végül ezt követőleg a mű III. jelzésű kötete az egységes szerkezetbe foglalt gazdavédelmi jogszabályokat fogja adni, amint a rendeletalkotás e téren — remélhetőleg április—május havában — nyugvópontra jut. Ezen köteteket megjelenésük után fogjuk ismertetni. Csehszlovák Jog. Március 1-i száma közli Horváth Lajos kassai ügyvédnek «Az angol jog köréből» címen, a Jogászegyletben tartott előadását. Előadó röviden ismertette az angol jog fejlődését, felosztását, a Common Law és Equily egymáshoz való viszonyát, végül szólt néhány szót az angol igazságszolgáltatásról és annak szerveiről. Felelős szerkesztő: Teller Miksa V.,Szal.iy-u.3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas' I.ajos. Franklin-Társulat nyomdája : Abrai V.