Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 13. szám - A Stavisky-ügy és az ügyvédi összeférhetetlenség Franciaországban - Ügyvédotthon. - Munkaképtelen ügyvédek elhelyezése az Ügyvéd-Otthonban

52 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 13. SZÁM. reformra szorul. Nem folytatom bírálatomat es nem bocsátkozom az apró részletekbe. Nem bírálom végig a jelentést, mi maradt ki ós minek kellett volna kimaradnia (például a békebíróságok megszervezésének sürgetése). Hosszú évek tapasztalatainak leszűri eredménye az, amit e cikk keretében indítványozok. Jó részét gyakran elmondottam az évi jelentést szövegező' bizottság és a választmányi ülésein — minden eredmény nélkül. De verba volánt, scripta manent. Talán cikkenmek több szerencséje lesz, mint felszólalásaimnak. T. M. A Stavisky-ügy és az ügyvédi összeférhetetlenség Franciaországban. Az ügyvédsors rosszrafordulása szükségszerűen eredményezi az ügyvédi összeférhetetlenség kérdésevei való intenzívebb foglalkozást. Aszerint, amint valaki az ügyvédség etikai, vagy pedig gazdasági nézőpontjaira helyezi a fősúlyt, szigorúbb vagy enyhébb álláspontot fog elfoglalni az ügyvédi összeférhetetlenség kérdésében. Az öszszef érhet etlenségnek aktualitást adhatnak azonban politikai események is, helyesebben oly visszaéléseknek a napvilágra jutása, amely visszaélések a képviselő-ügyvéd politikai súlyának és az abból eredő összeköttetéseinek ügyvédi hivatása gyakorlásában való kihasználásának voltak a következményei, amint az jelenleg Franciaországban történik — az Affairé Staviskyvel és Stavisky képviselő ügyvédjének, Bonnaurenek viselt dolgaival kapcsolatban. Röviddel a Stavisky-ügy kipattanása után a francia kormány a képviselőházban törvényjavaslatot nyújtott be az ügyvédképviselők hivatásának mikénti gyakorlása, helyesebben annak korlátai tárgyában. A Daladier-kormány azonban február 7-én kénytelen volt lemondani és az új Doumergue-kormány nem tartván szükségesnek a törvényi szabályozást, visszavonta a javaslatot és Cheron, az új igazságügyminiszter csupán egy rendelettervezetet terjesztett a Conseil d'Etat elé. Ez a tervezet elsősorban az ügyvédek és az állami funkcionáriusok titoktartását kívánja biztosítani a vizsgálat folyama alat t. Egyben megtiltja a gyakorló ügyvédeknek, akik tagjai az országgyűlés valamelyik házának, hogy feleket képviseljenek akár polgári, akár büntető ügyekben, akár vizsgálati, akár főtárgyalási stádiumban az esetben, ha az ügyek hitel- vagy takarékpénztári ügyletekkel kapcsolatosak. Ugyancsak tilos ezen ügyvédeknek parlamenti tagságuknak tartama alatt oly ügyekben szerepelni, — bármilyen formában legyen is az — amelyekben ellenfélként az állam, a département-ek, községek vagy nyilvános intézmények szerepelnek.* * Jelen cikk nyomdábaadása után az emiitett rendelet 1934. március 11-én már tényleg hatályba is lépett és fent közölt tartalmán felül arról is A francia kormány által szükségesnek tartott eme intézkedésekkel egyidejűleg a párisi kamara választmánya is sürgősen foglalkozott a közvéleményt annyira irritáló ügynek ügyvédi vonatkozásaival és a kamara szabályzatát (réglement intérieur) — természetesen csak a párisi kamara tagjaira kit erjedőleg, míg a rendelet az egész ország ügyvédségét érinti — a következő rendelkezésekkel egészítette ki: Az az ügyvéd, aki választás alá eső tisztséget visel, a legnagyobb gondossággal és lelkiismeretességgel tartozik ügyelni arra, hogy hivatásának és tisztségének gyakorlása sohase kerüljön egymással összeütközésbe. Ennélfogva képviselői vagy szenátori minőségét tilos feltüntetnie levélpapírján, névjegyén, amidőn ugyvédi hivatásában jár el a hivatalokkal, kartársaival és klienseivel való érintkezésében. Ne hivatkozzon az ügyvéd parlamenti tagságára, amidőn halasztásokat kíván kieszközölni, — tudjuk, hogy a Stavisky-ügy ben ügyvédjének milyen rendkívüli halaszt ásokat sikerült kieszközölni és bármely eljárását kizárólag és szigorúan ügyvédi hivatásából eredő érvekkel támassza alá. Távol kell tartania magát az ügyvédképviselőnek oly közbenj árásoktól, amelyekkel nem kizárólag védői minőségében lett megbízva. Nem bírósági eljárások, illetve közbenjárások vállalásához a kamara elnökének (bátonnier) jóváhagyása kérendő ki. (Ismét egy bizonyítéka a francia kamarai elnök nagy tekintélyének.) Az ügyvéd, aki az országgyűlés valamely házának tagja, nem vállalhatja az állam vagy az állani valamely hatóságának vagy üzemének képviseletét, de nem is vállalhat ügyet, amelyben ezek ellenfélként szerepelnek, nem járhat közbe semmi címen és semmilyen formában az ezeket érdeklő vizsgálatoknál vagy bírósági tárgyalásoknál. Nem vállalhat védői tisztet hitel- vagy takarékpénztári ügyletekkel foglalkozó vállalatok vezetői ellen folyamatba tett bűnügyekben. A megyei vagy községi bizottsági tag nem vállalhat oly ügyet, amelyben az ő départementje vagy községe van érdekelve. Nem is képviselheti azokat. Mindezen tilalmak fennállanak azon intézmények tekintetében is, amelyek az említett közületek által segélyben részesülnek, általuk engedélyeztettek vagy ellenőrzésük alatt állanak. Mellékes, vájjon az ügyvéd maga jár-e el, vagy pedig, irodatársai, illetve alkalmazottai. Miniszteri vagy államtitkári hivatalt viselő ügyvédek, valamint mindazok, akik a kormánytól valamelyes megbízást kaptak és ezen a címen a kormány tagjainak tekintendők, hivataluskodásuk ideje alatt ügyvédi hivatásukat semmiféle formában nem gyakorolhatják. Az ügyvéd, aki a parlament tagja, nem szerepelhet sem polgári, sem büntető ügyben, ha abban egy olyan törvény értelmezése vagy alkalmazhatósága tétetik vitássá, amely törvénynek ő volt a szerzője vagy előadója. (Az ügyvédi összeférhetetlenségnek egy nagyon messzemenő, de nézetünk szerint csak helyeselhető esete.) rendelkezik, hogy a volt államhivatalnokok hivataloskodásuk megszűnte után öt évig nem gyakorolhatják ügyvédi hivatásukat azon hivatalok előtt, amelyeknél működtek volt. A kötelező titoktartás megszegésének tekintendő egy, a vizsgálatot érintő okmány tartalmának szellőztetése, vagy egy oly levélnek közzététele, amelyet az ügyvéd intézett a vizsgálat közegeihez. Amint látjuk, a párisi ügyvédi kamara választmánya — nagyon helyesen — jóval részletesebben és a rendelettervezet szigorúságát messze túlhaladóan sietett az ügyvédi hivatás tisztaságát és gyanúmentességét továbbra is biztosítani. Kelemen Frigyes Ottó* Ügyvéd otthon. Munkaképtelen ügyvédek elhelyezése az Ügyvéd-Otthonban. Az Országos ÜgyvédOtthon Egyesület egyik alapszabályszeiű célkitűzése, hogy elaggott, rokkant vagy keresetkóptelen ügyvédek és feleségük vagy özvegyük számára otthont létesítsen és fenntartson. Az Egyesületnek egyelőre tíz személy ellátására van meg a pénzügyi fedezete. Ezért az igazgatóság és választmány együttes ülésén azt határozta, hogy további intézkedésig csak ügyvédeket helyez el ellátásra, tehát feleséget és özvegyet még nem vesznek fel. Felvételét kérheti minden ügyvéd, aki az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdí jintézettől nyugdíjat, illetve átmeneti segélyt élvez s e szerint gyakorlatot már nem folytat. Ezek közül sem kérheti felvételét az, aki mint fekvő beteg állandó gyógykezelésre szorul. A felvételre jelentkező tartozik a Nyugdíjintézet által előírt szövegű nyilatkozatban évi 600 P átmeneti segélyből 400 (négyszáz) pengőt az Egyesületnek átengedni; a fennmaradó 200 P felett szabadon rendelkezik. Minthogy egy-egy ellátandó ellátása évi 1500 (Egyezerötszáz) pengőbe kerül, az ellátandó által átengedett 400 P-t az Egijesület fejenként és évenként 1100 fenyővel egészíti ki. Az Egyesületnek a 8tefánia-út és a Thököly-út sarkán van egy kétemelétes székháza. De mivel ez mai állapotában nem alkalmas az ellátandók elhelyezésére, a célnak megfelelő átalakítás pedig igen jelentős költségekkel járna, egyelőre az ÜgyvédOtthon kénytelen volt lemondani arról, hogy az öreg kollégákat saját Otthonába helyezze el. Megállapodott tehát az Országos Orvosszövetséggel, hogy az általa fenntartott Orvos-Otthonban helyeztetnek el a jelentkező ügyvédek. Ez az Orvos-Otthon a Mártonhegyi-úton. egy háromholdas gyönyörű parkban fekvő kastélyszerű villa, központi fűtéssel és melegvízszolgáltatással. Az ellátandók kettesével kerülnek egyegy szép, tágas szobába. Egészem kivételesen megtörténhetik, hogy egy személy egyedül helyeztetik el egy kisebb szobában. Eendes, jó polgári kosztot kapnak, napi négyszeri étkezéssel. Szükség esetén diétás koszt jár, de ez többletkiadást nem okozhat. Az ellátandó természetesen alkalmazkodni tartozik az Otthon házirendjéhez. Környezetében orvosok és ügyvédek vannak. Az ellátandók beutalása e hó 15-én megkezdődött. Megható volt az öreg kollégák öröme.