Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 13. szám - A Stavisky-ügy és az ügyvédi összeférhetetlenség Franciaországban - Ügyvédotthon. - Munkaképtelen ügyvédek elhelyezése az Ügyvéd-Otthonban

52 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 13. SZÁM. reformra szorul. Nem folytatom bírálatomat es nem bocsátkozom az apró részletekbe. Nem bírálom végig a jelentést, mi maradt ki ós minek kellett volna kimaradnia (például a békebíróságok megszervezésének sürge­tése). Hosszú évek tapasztalatainak leszűri ered­ménye az, amit e cikk keretében indítvá­nyozok. Jó részét gyakran elmondottam az évi jelentést szövegező' bizottság és a választ­mányi ülésein — minden eredmény nél­kül. De verba volánt, scripta manent. Talán cikkenmek több szerencséje lesz, mint fel­szólalásaimnak. T. M. A Stavisky-ügy és az ügyvédi összeférhetetlenség Francia­országban. Az ügyvédsors rosszrafordulása szükség­szerűen eredményezi az ügyvédi összefér­hetetlenség kérdésevei való intenzívebb foglalkozást. Aszerint, amint valaki az ügy­védség etikai, vagy pedig gazdasági néző­pontjaira helyezi a fősúlyt, szigorúbb vagy enyhébb álláspontot fog elfoglalni az ügy­védi összeférhetetlenség kérdésében. Az ösz­szef érhet etlenségnek aktualitást adhatnak azonban politikai események is, helyeseb­ben oly visszaéléseknek a napvilágra ju­tása, amely visszaélések a képviselő-ügyvéd politikai súlyának és az abból eredő össze­köttetéseinek ügyvédi hivatása gyakorlá­sában való kihasználásának voltak a követ­kezményei, amint az jelenleg Francia­országban történik — az Affairé Stavisky­vel és Stavisky képviselő ügyvédjének, Bonnaurenek viselt dolgaival kapcsolatban. Röviddel a Stavisky-ügy kipattanása után a francia kormány a képviselőházban törvényjavaslatot nyújtott be az ügyvéd­képviselők hivatásának mikénti gyakor­lása, helyesebben annak korlátai tárgyá­ban. A Daladier-kormány azonban február 7-én kénytelen volt lemondani és az új Doumergue-kormány nem tartván szüksé­gesnek a törvényi szabályozást, visszavonta a javaslatot és Cheron, az új igazságügy­miniszter csupán egy rendelettervezetet ter­jesztett a Conseil d'Etat elé. Ez a tervezet elsősorban az ügyvédek és az állami funk­cionáriusok titoktartását kívánja biztosí­tani a vizsgálat folyama alat t. Egyben meg­tiltja a gyakorló ügyvédeknek, akik tagjai az országgyűlés valamelyik házának, hogy feleket képviseljenek akár polgári, akár büntető ügyekben, akár vizsgálati, akár fő­tárgyalási stádiumban az esetben, ha az ügyek hitel- vagy takarékpénztári ügyle­tekkel kapcsolatosak. Ugyancsak tilos ezen ügyvédeknek parlamenti tagságuknak tar­tama alatt oly ügyekben szerepelni, — bár­milyen formában legyen is az — amelyek­ben ellenfélként az állam, a département-ek, községek vagy nyilvános intézmények sze­repelnek.* * Jelen cikk nyomdábaadása után az emiitett rendelet 1934. március 11-én már tényleg hatályba is lépett és fent közölt tartalmán felül arról is A francia kormány által szükségesnek tartott eme intézkedésekkel egyidejűleg a párisi kamara választmánya is sürgősen foglalkozott a közvéleményt annyira irri­táló ügynek ügyvédi vonatkozásaival és a kamara szabályzatát (réglement intérieur) — természetesen csak a párisi kamara tagjaira kit erjedőleg, míg a rendelet az egész ország ügyvédségét érinti — a következő rendel­kezésekkel egészítette ki: Az az ügyvéd, aki választás alá eső tisztséget visel, a leg­nagyobb gondossággal és lelkiismeretesség­gel tartozik ügyelni arra, hogy hivatásának és tisztségének gyakorlása sohase kerüljön egymással összeütközésbe. Ennélfogva kép­viselői vagy szenátori minőségét tilos fel­tüntetnie levélpapírján, névjegyén, amidőn ugyvédi hivatásában jár el a hivatalokkal, kartársaival és klienseivel való érintkezé­sében. Ne hivatkozzon az ügyvéd parla­menti tagságára, amidőn halasztásokat kí­ván kieszközölni, — tudjuk, hogy a Sta­visky-ügy ben ügyvédjének milyen rend­kívüli halaszt ásokat sikerült kieszközölni ­és bármely eljárását kizárólag és szigorúan ügyvédi hivatásából eredő érvekkel tá­massza alá. Távol kell tartania magát az ügyvédképviselőnek oly közbenj árásoktól, amelyekkel nem kizárólag védői minőségé­ben lett megbízva. Nem bírósági eljárások, illetve közbenjárások vállalásához a kamara elnökének (bátonnier) jóváhagyása kérendő ki. (Ismét egy bizonyítéka a francia ka­marai elnök nagy tekintélyének.) Az ügy­véd, aki az országgyűlés valamely házának tagja, nem vállalhatja az állam vagy az állani valamely hatóságának vagy üzemé­nek képviseletét, de nem is vállalhat ügyet, amelyben ezek ellenfélként szerepelnek, nem járhat közbe semmi címen és semmilyen formában az ezeket érdeklő vizsgálatok­nál vagy bírósági tárgyalásoknál. Nem vál­lalhat védői tisztet hitel- vagy takarék­pénztári ügyletekkel foglalkozó vállalatok vezetői ellen folyamatba tett bűnügyek­ben. A megyei vagy községi bizottsági tag nem vállalhat oly ügyet, amelyben az ő départementje vagy községe van érdekelve. Nem is képviselheti azokat. Mindezen tilal­mak fennállanak azon intézmények tekin­tetében is, amelyek az említett közületek által segélyben részesülnek, általuk engedé­lyeztettek vagy ellenőrzésük alatt állanak. Mellékes, vájjon az ügyvéd maga jár-e el, vagy pedig, irodatársai, illetve alkalmazot­tai. Miniszteri vagy államtitkári hivatalt viselő ügyvédek, valamint mindazok, akik a kormánytól valamelyes megbízást kap­tak és ezen a címen a kormány tagjainak tekintendők, hivataluskodásuk ideje alatt ügyvédi hivatásukat semmiféle formában nem gyakorolhatják. Az ügyvéd, aki a par­lament tagja, nem szerepelhet sem polgári, sem büntető ügyben, ha abban egy olyan törvény értelmezése vagy alkalmazhatósága tétetik vitássá, amely törvénynek ő volt a szerzője vagy előadója. (Az ügyvédi össze­férhetetlenségnek egy nagyon messzemenő, de nézetünk szerint csak helyeselhető esete.) rendelkezik, hogy a volt államhivatalnokok hiva­taloskodásuk megszűnte után öt évig nem gyako­rolhatják ügyvédi hivatásukat azon hivatalok előtt, amelyeknél működtek volt. A kötelező titoktartás megszegésének te­kintendő egy, a vizsgálatot érintő okmány tartalmának szellőztetése, vagy egy oly le­vélnek közzététele, amelyet az ügyvéd in­tézett a vizsgálat közegeihez. Amint látjuk, a párisi ügyvédi kamara választmánya — nagyon helyesen — jóval részletesebben és a rendelettervezet szigo­rúságát messze túlhaladóan sietett az ügy­védi hivatás tisztaságát és gyanúmentessé­gét továbbra is biztosítani. Kelemen Frigyes Ottó* Ügyvéd otthon. Munkaképtelen ügyvédek elhelyezése az Ügyvéd-Otthonban. Az Országos Ügyvéd­Otthon Egyesület egyik alapszabályszeiű cél­kitűzése, hogy elaggott, rokkant vagy kere­setkóptelen ügyvédek és feleségük vagy özvegyük számára otthont létesítsen és fenntartson. Az Egyesületnek egyelőre tíz személy el­látására van meg a pénzügyi fedezete. Ezért az igazgatóság és választmány együttes ülésén azt határozta, hogy további intéz­kedésig csak ügyvédeket helyez el ellátásra, tehát feleséget és özvegyet még nem vesz­nek fel. Felvételét kérheti minden ügyvéd, aki az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdí jintézet­től nyugdíjat, illetve átmeneti segélyt élvez s e szerint gyakorlatot már nem folytat. Ezek közül sem kérheti felvételét az, aki mint fekvő beteg állandó gyógykezelésre szorul. A felvételre jelentkező tartozik a Nyug­díjintézet által előírt szövegű nyilatkozat­ban évi 600 P átmeneti segélyből 400 (négy­száz) pengőt az Egyesületnek átengedni; a fennmaradó 200 P felett szabadon rendel­kezik. Minthogy egy-egy ellátandó ellátása évi 1500 (Egyezerötszáz) pengőbe kerül, az ellátandó által átengedett 400 P-t az Egijesület fejenként és évenként 1100 fenyővel egészíti ki. Az Egyesületnek a 8tefánia-út és a Thököly-út sarkán van egy kétemelétes székháza. De mivel ez mai állapotában nem alkalmas az ellátandók elhelyezésére, a cél­nak megfelelő átalakítás pedig igen jelentős költségekkel járna, egyelőre az Ügyvéd­Otthon kénytelen volt lemondani arról, hogy az öreg kollégákat saját Otthonába helyezze el. Megállapodott tehát az Orszá­gos Orvosszövetséggel, hogy az általa fenn­tartott Orvos-Otthonban helyeztetnek el a jelentkező ügyvédek. Ez az Orvos-Otthon a Mártonhegyi-úton. egy háromholdas gyönyörű parkban fekvő kastélyszerű villa, központi fűtéssel és me­legvízszolgáltatással. Az ellátandók kettesével kerülnek egy­egy szép, tágas szobába. Egészem kivételesen megtörténhetik, hogy egy személy egyedül helyeztetik el egy kisebb szobában. Eendes, jó polgári kosztot kapnak, napi négyszeri étkezéssel. Szükség esetén diétás koszt jár, de ez többletkiadást nem okozhat. Az ellátandó természetesen alkalmazkodni tartozik az Otthon házirendjéhez. Környe­zetében orvosok és ügyvédek vannak. Az ellátandók beutalása e hó 15-én megkezdő­dött. Megható volt az öreg kollégák öröme.

Next

/
Thumbnails
Contents