Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 10. szám - Képviseleti közgyűlés

IV. évfolyam. 10. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1934. márc. 10. ii ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr, Kövess Béla; dr, Erdély Sándor, dr, Gerlóczy Endre, dr, Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. ^Képviseleti közgyűlés. Az Ü. R. módosításáról szóló 1934. évi II. tc. f. hó 7-én rendeleti úton hatályba lépett. A jövó'ben tehát kamaránk területén a közgyűlési hatáskörbe utalt ügyeket többé már nem az összes tagokból alakult közgyűlés, hanem a titkos választással lajstromos és arányos választási rendszer szerint megválasztandó közgyűlési kiküldöttekből alakuló, ú. n. képviseleti közgyűlés fogja intézni. A képviseleti közgyűlés intézményesítése egyezik a budapesti ügyvédi kar többségének felfogásával. Erről a kamara tagjainak egyenkénti megkérdezése útján igenlő nyilatkozatai tanúskodnak. Ettől eltekintve is be kell ismerni, hogy 8223 budapesti ügyvéd közgyűlési tanácskozásának rendjét és komolyságát az eddigi szabályozás nem biztosította. Nem is említve, hogy háromezres kamarai taglétszám mellett még a közgyűlésen való részvétel lehetősége sem volt mindenki részére megadva. Tapasztalat szerint mindezek miatt a közgyűlc'si elhatározások felfelé és lefelé egyaránt nélkülözték azt az erőt, amelyet természetüknél és rendeltetésüknél fogva képviselniük kellett volna. Hiszen adott esetben a határozatok hozatalában résztvevők száma miatt sem lehetett a formaszerű többségi döntést megnyugvással egyszersmind a kar többségi állásfoglalásának is tekinteni. Egyetemes kari érdeket szolgál ekként az új rendszer s ebből a szempontból azt csak helyeselni lehet. A választmányi és tisztviselői mandátumok folyó év végével bekövetkező megszűnésére való tekintettel azonban már megoszolnak a vélemények, hogy szükség volt-e a végrehajtásnak olyan módon való keresztülvitelére, hogy e mellett a kaiféléven belül kétszeri közgyűlési kiküldött választás megejtésére kényszerüljön. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy abból a hat hónapból, amelynek tartania alatt, a legkésőbb június hó 15-ig megalakuló képviseleti közgyűlés működhetik, két-három hónapot az a nyári időszak tesz ki, amely alatt a kamara közéleti működést' rendszeriát amúgy is szünetel. A vonatkozó rendelkezés indokainak ismerete hiányában azok felfogása látszik helyesebbnek, akik szívesebben látták volna, ha a képviseleti közgyűlés működését a következő évvel kezdi meg. Úgy látszik, elkerülte a figyelmet, hogy 1933. év végén a Budapesti Ügyvédi Kamarának 3223 bejegyzett tagja közül kamarai tagdíjjal és nyugdíjintézeti járulékkal 2423 maradt hátralékban. Ezidőszerint t ehát a Budapesti Ügyvédi karnak több, mint háromnegyed része nemcsak aktív és passzív választói jogosultsággal nem bír, hanem a T. 14. §-a értelmében még a választó közgyűlésen, való részvételből is ki van zárva. Ez a helyzet a T. 16. §-a szerint engedett ötéves részletfizetési kedvezménynek kétségkívül erős igénybevétele révén ugyan javulni fog, de szerintünk lényegesen nem. A Kamara az elmúlt év végén ugyanis járulékhátralék címen 790,000 pengő fennálló követelést tartott nyilván. Ehhez képest a kar érdekelt tagjainak, a következő három hét alatt 158,000 pengőt kellene az első évi részlet fejében befizetniök annak érdekében, hogy választójogaikat gyakorolhassák. A tartozás azonban megítélés szerint túlnyomóan olyan kartársak között oszlik meg, akiktől — legalább ily rövid idő alatt — teljesítésre számítani alig lehet, Becslésünk szerint tehát a küszöbön álló első választásnál csak mintegy 1000 ügyvéd részvételével lehet számolni. Ezek közül kell a kiküldötteket kiválasztani, ami a szelekciót hátrányossá teheti. Évvégi választás esetén — ha a T. 14. §-át helyesen értelmezzük — ez a hátrány el lett volna kerülhető. Nem alapnélküli tehát az a felfogás, mely az adott esetben úgy látja, hogy az első képviseleti közgyűlés is csak formaszerűen fogja a kar tényleges többségét képviselni. E részben tehát megfelelőbb átmeneti végrehajtási szabályozásra lett volna szükség. Legalább annyiban, hogy az első választó közgyűlésen való részvétel és az aktív választói jogosultság mindenki részére biztosíttassék. A közgyűlési kiküldöttek választásának eredménye jelentőségére nézve kétségtelenül kisebb, mint a választmányi tagok vagy tisztviselők választása. A képviseleti közgyűlés intézménye révén azonban a kiküldöttek választása nem minősíthetők izgalommentesnek, mert minden kamarai párt súlyt helyez arra, hogy képviseletét arra méltó, a kari kérdésekben gyakorlattal bíró helyes ítéletű tagjaira bízza. Az igen nehéz és egyre bizonytalanabbá Váló élet fenntartási lehetőségek miatt erősen küzködő ügyvédi kar mai lelki diszpozíciója nem alkalmas arra, hogy a kamarai közéleti pártok most már úgyszólván féléven át választási propagandával nyugtalanítsák. A még olyan megfontolt propaganda is mindig tartalmaz izgalmi anyagot. Ez pedig a mai viszonyok között annyira kívánatos önfegyelmet és higgadtságot veszélyezteti. Már ezért is helyesebb lett volna a kiküldöttek választásának a tisztviselői választásokéval egybefüggő időszakra való kitűzése. A képviseleti közgyűlés rendszerének bevezetésével a kar már régóta számolt, Meglepetésként az a végrehajtási rendelkezése hatott, amely a f. év március hó 11-ére, a korábbi törvény szerint egybehívott évi rendes közgyűlés megtartásának is elhalasztását és tárgysorozatának a most alakuló képviseleti közgyűlés elébe való utalását rendeli, jóllehet a rendelkezésnek törvényszerűsége •— a T.-nek március 7-ével tortérit' életbeléptetése folytán — vitán kívül áll. A folyó évi rendes közgyűlés megtartására, a választó közgyűlés egybehívási szabályaiban foglalt határidőknél fogva így csak a nyár folyamán kerülhet a sor. Korábban csak akkor, ha a választó közgyűlés június 15-e előtt legalább 15 nappal hamarabb tartatik meg. A képviseleti közgyűlés kiküldötteinek megválasztásáig rendkívüli közgyűlés sem tartható. Sőt kamarai értekezlet sem, melyről pedig a hétfői reggeli lapokban megjelent egyik illetékes nyilatkozat ellenkezően vélekedik. Mert a végrehajtási rendelet értelmében a kamarai értekezletek menetére ügyrendi szabályokat kell alkotni s e feladatnak ellátása a képviseleti közgyűlésre van hárítva azzal, hogy az ügyrend megalkotásáig kamarai értekezlet sem tartható. A hatálybaléptető rendelet egyébként főleg a titkos lajstromos választási rendszer szabályait állapítja meg. Ez a választási rendszer igazságos, mert a titkos szavazatok aránya szerint juttat kiküldötti helyeket a választásban résztvevő lajstromok jelöltjeinek. A választásban csak olyan lajstromok vehetnek részt, amelyeken legalább annyi jelölt van ajánlva, mint amennyit a megválasztandók számának egyötöde kitesz. Az adott esetben tehát olyanok, amelyeken legalább 50 kiküldött van ajánlva, minthogy a kiküldöttek száma legfeljebb 250-et tehet ki. Érvényes ajánláshoz 25 aláírás szükséges. Ez méltányos intézkedés, mert így összesen 75 kamarai tag már külön lajstrommal vehet részt a választásban.