Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 7. szám - Ügyvédi költségek

30 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 7. SZÁM. Miután feltételezhető, hogy azok, akiknek ma a jogszabályalkotásnak kétségtelenül nem könnyű feladata jutott osztályrészül, azt úgy kívánják gyakorolni, hogy a jogkereső közönség a jogszabályokban minél gyorsabban és könnyebben ismerhesse ki magát, tegyék azt azáltal lehetővé, hogy minden hivatkozott rendelet mellett zárójelben említsék meg a Budapesti Közlöny ama számát, amelyben a rendelet megjelent. Ha a rendelet a Budapesti Közlönyben meg nem jelent volna, úgy annak a hivatalos orgánumnak a számát, amelyben az illető rendelet megjelent. Ez a rendeletalkotóknak munkatöbbletet nem okoz, hiszen az újabb rendelet megalkotásakor a régebbi, hivatkozott rendelet legtöbbször előttük fekszik, azoknak pedig, akiktől a jog- és gazdasági élet egész területére vonatkozó rendeletek ismerete kívántatik meg, tehát elsősorban az ügyvédeknek, nagy könnyebbséget jelentene. Épp ezért azt joggal kívánhatják és elvárhatják. Kelemen Frigyes Ottó. Sajtószemle. Ügyvédi Kamarai Közlöny. 1933. júliusdecember. Közli Pap József kamarai elnöknek Baracs Marcell emlékezetére szeptember 3-án tartott nagy beszédét. Ismerteti az Igazságügyminiszterhez küldött felterjesztéseket a Műegyetemen tervbevett közigazgatásijogi szakosztály; a külföldiek magyarországi követelései, valamint a külföldi pénznemekben meghatározott követelések behajtása ; az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló jogszabályok módosításáról készült törvényjavaslatnak előadói tervezete; végül pedig az ügyvédi kamarák választási rendjének módosításáról készült törvény és rendelettervezet tárgyaiban. Ugyancsak felterjesztést közöl a bírák nyugdíjazására vonatkozó törvényjavaslat és a gazdamoratórium-rendeletekre vonatkozólag. Ez utóbbi tárgyban a Pénzügyminiszterhez is felterjesztés ment. Kir. Közjegyzők Közlönye. December havi szám. Reichert Vince bécsi közjegyző ismerteti a lengyelországi új közjegyzői rendtartást. Osgyáni Rónay Károly folytatja «Bész vényjogunk vajudása» című cikksorozatának ötödik és befejező közleményét. Kereskedelmi Jog. Január havi szám. Schwartz Tibor törvényszéki bíró «A válságos gazdasági viszonyok relációja a jogszolgáltatással)) című cikkében fejtegeti azt a kérdést, vájjon a «válságos gazdasági viszonyok hatása alatt a törvényhozó hatalom álljon-e elsősorban az érdekelt gazdasági tényezők és másodsorban a jogot alkalmazó bírói hatalom segítségére)), vagy pedig a bírói gyakorlat a fennálló jogszabályok kereteinek esetleges tágítása mellett alkalmazza a jogot az élethez. Kőnig Endre : Megoldatlan kérdések az igazgatósági tagok felelősségével kapcsolatban* címen foglalkozik a Kt. 189. §-ával kapcsolatban a részvényeseknek az igazgatósági tagok elleni kereseti jogával, illetőleg az ezen a címen folyamatba tehető kártérítési perekkel. Véleménye szerint tisztázásra szorul : 1. hogy az igazgatósági tagoknak milyen magatartása tekintendő kárt okozó magatartásnak ; 2. mikor áll be a hitelezők ós részvényesek károsodása és 3. milyen okozati összefüggésnek kell lennie az igazgatósági tagok kárt okozó magatartása és a hitelezők, illetve részvényesek károsodása között. Kelemen Sándor «A kartelbizottság határozata a bojkott-kérdésben» címen ismerteti a határozatot és megállapítja, hogy a karteltörvény súlyos hibáit ez a jóakaratú és figyelemreméltó határozat sem képes enyhíteni. A Kereskedelmi Jog mellékleteként megjelenő Tőzsdei Jog-b&n M. Z. «Az áruüzleti szakértőeljárás jogi természete)) címen írt cikket. Hletékügyi Közlöny. Januári szám. Antalfi Zsiros Aladár közj. h. «A túlterhelt ingatlanhagyaték illetékezése». Az 1920: XXXIV. tc. 96. § helytelen magyarázatára hívja fel a figyelmet, amely szerint ha a tartozások az ingatlan értékét meghaladják, az örökösök 2 % helyett 5 %-ot tartoznak fizetni, ami abszurdum és azon magánjogi elvvel is ellentétes, hogy az örökös a hagyaték tartozásaiért csak a hagyaték erejéig felel. Indítványozza a 96. § megfelelő módosítását és annak világosabb szövegezését. Kiemeljük még Hegyesi Gyula ismertetését arról, hogy mely alkalmazottak járandósága után fizetendő nyugtailleték. Magyar Törvénykezés. Január 1-i száma közli a következő rendeleteket : a 16,400— 1933. M. E. sz. rendelet az együttesen kezelt közadóhátrálékok fizetésére adandó kedvezmények és a közadók behajtásával kapcsolatos rendelkezések tárgyában ; 16,500— 1933. M. E. sz, rendelet a betegségi, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járulékokból származó és egyéb társadalombiztosítási hátrálékok fizetésére adandó, illetőleg adható kedvezmények tárgyában; a 16,200/1933. M. E. számú rendelet a védett birtok felügyeletéről és a védelemmel kapcsolatos végrehajtási és egyéb eljárásról ; a 16,300/1933. M. E. sz. rendelet a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6900/1931. M. E. sz. rendelet hatályának meghosszabbítása tárgyában ; a 16,301/1933. M. E. sz. rendelet a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló-7600/1933. M. E. sz. rendelet kiegészítése tárgyában ; a 16,310/1933. M. E. sz. rendelet az aranyban teljesítendő fizetésekről szóló 410/1932. M. E. sz. rendelet hatályának újabb meghosszabbítása tárgyában ; a 16,320/1933. M. E. sz. rendelet az átalakításokkal kapcsolatban engedólyezliH ó' adókedvezmények tárgyában ; a 178,000— 1933. VII. a. P. M. sz. rendelet ugyané tárgyban ; a 16330/1933. M. E. sz. rendelet a házadóról szóló 1927. évi 200 P. M. számú hivatalos összeállítás módosítása tárgyában, valamint a 3000/1933. P. M. és a 2400/1933. P. M. sz. rendeleteket. Polgári Jog. Januári szám. Az új évfolyam beköszöntő cikkét Nyulászi János írta «Feladatolí» címen. Sokan hivatkoznak Grossschmidt nevére — írja a cikkíró, de az ő nevével az ajkukon, tollúkkal olyan paragrafusokat szövegeznek, amelyek a jogrend teljes félretételét jelentik és amelyek sokszor elismerésre nem méltő érdekeket szolgálnak. Külön figyelmet érdemel FöldesMór «A kivételes elbánás alá eső követelések a gazdaadós-rendeletben» című cikke, amely részletét képezi «a gazdaadósságok rendezéséről kiadott rendeletek magyarázata)) cím alatt legközelebb megjelenő munkájának. A cikk főként a 14,000/1933. M. E. sz. rendelet 14. §-ával foglalkozik rendkívül kimerítően. Minthogy a szerző könyvével legközelebb bővebben óhajtunk foglalkozni, ezúttal csak a figyelmet irányítjuk rá. Ifj. Nagy Dezső <<Törvény vagy rendelete című cikkében joggal panaszolja, hogy az 1933. évben a Kendeletek Tára fontosabb jogszabálygyűjtemény volt, mint az Országos Törvénytár. Az inkasszóiparról szóló rendeletet Ballá Ignác ismerteti és Bech Salamon adja annak kritikáját. Schneller György «Az effektív valutatartozások kérdése de lege ferenda» című cikkében sürgeti az effektív pénztartozások fizetésének valamiképpeni szabályozását. Vági József «A judikatúra kiemelkedő döntéséről)) referál. Ifj. Szigeti László a kártérítés joggyakorlatából említ néhány érdekes esetet. Ifj. Nagy Dezső a bérbeadó és a kincstár konkurráló zálogjogának kérdésében azt az álláspontot foglalja el, hogy a jelenlegi gyakorlat helyes (1425/1932. F. k. rendelet). Felemlítjük még Ladányi Sándor cikkét «Kamatsorozás ingatlanárverés esetén» címen. És Vági József ismertetését a német Bcichsgericht mult év június 21-én hozott I. 54/33. sz. híressé vált valorizációs ítéletéről. Igazán imponáló az ítéletben az, hogy a nemzeti hiúság szempontjai ezúttal nem állnak az igazság keresésének útjában. Tisztességtelen verseny és az üzleti hirdetések korlátozása. Az Iparjogvédelmi Egyesület titkárai: Bányász István és Szenté Andor a tisztességtelen versenyről szóló törvényre (1923 : V. tc.) vonatkozó egész eddigi joggyakorlatot, amely magában foglalja a választottbíróságok, zsűrik és a polgári bíróságok határozatait, és amelyek eddig senki által hozzá nem férhető joganyagot tartalmaznak, rendszerbe foglalva összeállították; továbbá a január 1-én életbelépett, az üzleti hirdetések korlátozásáról szóló 1933 : XVII. tc. rendelkezéseit részletes magyarázattal ellátva kiadták. A kereskedőknek és a jogászvilágnak egyaránt nélkülözhetetlen kézikönyv ára 4 pengő, kapható az Iparjogvédelmi Egyesületben (Kereskedelmi Kamara III. emelet) és minden nagyobb könyvkereskedésben. Csehszlovák Jog. December 28-i száirában Uhlig Leó «Az utólagos telepítés)) címen az 1928. évi váltótörvény okozta vitás kérdésekkel foglalkozik. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.