Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 7. szám - Ügyvédi költségek

7. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 2'.) /*N Ügyvédi költségek. Bernhard Miksa budapesti ügyvéd az -alábbi körlevelet intézte a kartársakhoz : Az ügyvédi munkadíjat tárgyazó jogszabályaink téves törvénymagyarázata soksok kenyeret von el az ügyvédtől, indokolt és szükséges erre rámutatni és a bíróságot az ügyvédi érdeknek — a fennálló törvényeink keretében — megfelelő' jogalkalmazásra irányítani. A bíróságokra kötelezők a jogegységi döntvények. Jogegységi döntvényt hoz a Kúria, ha ellentétes jogalkalmazásról szerez tudomást. Eminens érdeke az ügyvédi karnak, hogy az ügyvédi munkadíjak tárgyában, az ellentétes joggyakorlat helyett egységes, az ügyvédi kar érdekeit is szolgáló jogalkalmazás az ügyvédtől a kenyeret el ne vonja, -sőt ellenkezőleg, a kenyeret biztosítsa. Ezen célt szolgálta a Budapesti Ügyvédi Kamara rendkívüli közgyűlése által egyhangúlag elfogadott s az igazságügyminiszterhez intézett alábbi : Határozati javaslat. «A Budapesti Ügyvédi -Kamara 1933. évi október hó 3. napján összehívott rendkívüli közgyűlése az ügyvédtársadalom tagjai részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása érdekében (1. a Gömbös-kormány Nemzeti Munkaterve 1. pontja) az 1874. óviXXXIV. tc.-be becikkelyezett Ü K. 21. §-ának 7. pontja alapján biztosított jogköréből kifolyólag, mely az Ügyvédi Kamarát az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslását célozó indítványtételre jogosítja, felterjesztést intéz az igazságügyminiszter úr őexcellenciájához, kegyeskedjék : *az 1912. évi LIV. tc. (Ppé.) 70. §, illetve az 1930. évi XXXIV. tc. (Te.) 128. §-a felhívása mellett : 1. Jogegységi döntést provokálni a m. kir. Kúriánál azon, az alsóbíróságok által ellentétes gyakorlatot folytatott elvi kérdésben, hogy «az ügyvéd javára megítélt költség után a végrehajtási törvény 43. § utolsó bekezdése értelmében kamat jár». 2. Jogegységi döntést provokálni azon, az alsóbíróságok által ellentétes gyakorlatot folytatott elvi kérdésben, melyre nézve a kir. Kúria 748. sz. a. (P. H. T. V. kötet 87. old.) elvi jelentőségű határozatot hozott, miszerint «az ügyvédi munkadíjat és kiadásokat megállapító végzés alapján (Ppé. 18. §) a zálogjog előjegyzését el lehet rendelni. 3. Jogegységi döntés volna provokálandó azon kérdésben, hogy a pernyertes alperes ügyvédje a javára megítélt költség erejéig biztosítási végrehajtást a Ppé. 51. §-a alapján — mint készpénzbeli követelésben marasztaló ítélet alapján —• e § egyébkónti előfeltételei mellett, kérhessen. 4. Teljes-ülősi határozat volna provokálandó (Ppé. 71. § 2. p.) a 39. sz. jogegységi döntés hatályon kívül helyezése és annak jogszabályi kimondása érdokében, hogy «az ügyvéd költségével szemben az ellenfél beszámítással nem élhet». 5. A 38. sz. jogegységi döntés kiegészítésekóp újabb jogegységi döntés volna provokálandó azon vitás kérdésben, hogy «az ügyfél javára már elrendelt végrehajtás, a további eljárás folyamán az ügyvéd javára folytatható legyen. 6. Jogegységi döntés provokálása kéretik azon kérdésben, hogy «az ügyvédi megbízás indokolatlan és önkényszerű megvonása esetében az ügyvédnek kikötésszerűen kijáró ügyvédi munkadíj nem csökkenthető*). 7. Jogegységi döntés útján hatályon kívül volna helyezendő a kir. Kúria 515. sz. elvi jelentőségű határozata, mely szerint «az ügyvéd hátrányára szolgáló előzetes szóbeli megállapodások joghatályosak)). 8. Jogegységi döntéssel kötelező jogszabály volna azon elvi jelentőségű kérdésben hozandó, mely szerint (Kúria Pk. V- 2505/1932. ós illetve P. V. 6708/1930.) «a saját nevében végrehajtást kért ügyvéd a behajtott összeg tekintetében az ellenfélnek személyes felelősséggel nem tartozik*). 9. Jogegységi döntéssel szabályozandó volna azon vitás elvi kérdés, .hogy «az ügyvédet megillető költségre nézve — még ha jogerősen megállapítva vagy megítélve nincs is — az ügyfél az ügyvédre nézve kiterjedő joghatállyal egyességet nem köthet, a költségről le nem mondhat, az ilyen egyessóg és lemondás a jogaiban sérelmet szenvedett ügyvéddel szemben nem joghatályos. 10. Jogegységi döntést kegyeskedjék továbbá provokálni az ügyvédet megillető megtartási jog kérdésében, mely döntés hivatva volna a tévesen az Ü. R. 48. §-hoz fűzött jogalkalmazás helyébe, a törvényhozás eredeti elgondolását és szabályozását visszaállítani (Tervezet 35. §, Törvényjavaslat 60. §), mely szerint: «Az ügyvéd kiadásai és díjai fedezésére megtartási joggal bír azon készpénzre és értékpapírokra, melyek a képviselet folytán, habár más ügyben is kezéhez szolgáltattak, kivéve, ha a végett adattak át neki, hogy valamely világosan kijelentett célra használja, vagy hogy harmadiknak átadja vagy valamely bíróságnál letegye. Ha az ügyvéd ezen megtartási joggal élni óhajt, köteles képviselt felét arról azon időben értesíteni, melyben különben a pénzt vagy értéktárgyat annak kiszolgáltatni köteleztetik. Ha a megbízó kifogással él, a vitás összeg bírói letétbe helyezendő. Ily letétre az ügyvédnek elsőbbségi joga van». Ezen határozati javaslat egyes rendelkezéseit az ügyvédi társadalom jogos érdeke szempontjából megvilágítani felesleges. De nem felesleges támogattatásom igen tisztelt Kartársaim részéről. A határozati javaslatban 1—10. alatt felvetett jogegységi döntések sorsa attól függ, hogy a kir. Kúria Jogegységi Tanácsa előtt megfelelő ellentétes jogeseteket tudunk előterjeszteni ós a jogegységi döntésnek az ügyvédi kar érdekeinek megfelelő hozatalát kellő érvekkel tudjuk alátámasztani. Minden Kartárs, aki engem a jogegységi döntések valamelyikében támogat, magát támogatja. Kérésem az, méltóztassék az 1—10 alatt felvetett kérdésekben az irodájában előfordult bírói határozatokat kiadmányban rendelkezésemre bocsátani, hogy az anyagot összegyüjtsem, a kir. Kúria Elnökének előtárjam és ehhez képest a Jogegységi Tanács döntését előkészítsem és provokáljam. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Ügyvédjelöltek és bírósági joggyakornokok továbbképzése. Az ügyvédjelölti joggyakorlaton levők részére az ügyvédi kamarák rendeznek gyakorló összejöveteleket, a bírósági joggyakornokok számára pedig a törvényszékek rendezik a továbbképző előadásokat. Annál a jótékony kölcsönhatásnál fogva, amely az igazságszolgáltatás legfőbb két tényezőjének, a bíróságnak és az ügyvédségnek együttműködéséből várható, kívánatosnak tartanám, ha az ügyvédi kamarák által rendezett gyakorló összejövetelek előadóiul felváltva ne csak ügyvédek, hanem bírák is felkéretnének, viszont a törvényszékek által rendezett gyakorló összejövetelek előadóiul felváltva ügyvédek is felkérendők lennének. Meg vagyok győződve arról, hogy úgy az ügy védj elöltek, mint a bírósági joggyakornokok gyakorlati összejöveteleit színesebbé, érdekesebbé, változatosabbá és eredményesebbé fogja tenni javaslatom megvalósítása, és így ajánlom azt az ügyvédi kamarák és kir. törvényszékek elnökeinek szíves figyelmébe. Ribáry Géza. A rendeletekben hivatkozott rendeletek száma mellett azok közzétételének helye is feltüntetendő volna. Bármily meggyőzőek is azok az érvek, amelyeket dr. Vladár Gábor kúriai tanácselnök a Jogászegyletben tartott előadásában a hatályos jogszabályok hivatalos összegyűjtésének és közzétételének nehézségei mellett felsorakoztat, azt mindenki kénytelen elismerni, hogy a jogszabályok útvesztőjében nap-nap után nehezebben lehet eligazodni. A jogszabályok alkotóinak tehát elemi kötelessége volna, ha már azok gyűjteményes kiadása ellen foglalnak állást, hogy minden lehető útmutatást megadjanak a jogszabályok könynyű feltalálását és kezelhetőségét illetőleg. Ezzel szemben azt látjuk, hogy majd minden rendelet tele van más rendeletekre, azok egyes szakaszaira való utalásokkal, anélkül, hogy megemlíttetnék, hogy a kérdéses rendelet hol, a Budapesti Közlöny, Igazságügyi Közlöny stb. melyik számában jelent meg. Néha a rendelet száma mellett megemlíttetik, hogy a rendelet miről szól, de ez útmutatóul alig szolgálhat akkor, ha a rendeletalkotás olymódon gyakoroltatik, hogy a rendeletek igen gyakran a cím alá egyáltalán nem subsumálható rendelkezéseket is tartalmaznak. Hogy csak a gazdamoratóriumnak a végrehajtási és csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseit említsem, amelyeket minden nehézség nélkül külön rendeletbe is lehetett volna foglalni.