Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 5. szám - Statisztika és a taglétszám alakulása a Debreceni Ügyvédi Kamaránál - Tallózás a Debreceni Ügyvédi Kamara lajstromaiban

5. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 19 érdekében gyámhatósági jóváhagyásra szo­rult, s a gyámhatóság sértve látván a kis­korú érdekeit, vonakodott azt jóváhagyni. A nagykorú tulajdonostársak a vételár reá­juk eső részét visszafizetni nem tudták, viszont a vevők sem akartak megnyugodni abban, hogy részingatlant vásároltak lé­gyen. Hosszú tárgyalások után hagyta csak jóvá a szerződést az árvaszék, melyek során a felek ügyvédi képviselettel vettek részt, a kiskorút pedig külön eseti gondnok kép­viselte, hogy ily módon vegye elejét a konkrét esetben a felek tönkremenetelét előidézni alkalmas pereskedésnek. íme az ügynök szerződéskészítési jogo­sultságának következményei. Az ügynököt általános szokás és iudicatura szerint a köz­vetítésért a vételár 2 %-a illetheti meg. Ugyanennyit szoktak felszámítani ügyvé­dek is a szerződéskészítés és a tulaj donjog­bekebelezés együttes díjaként. A dédelge­tett ügynök azonban a vételár 10°/0-át köti ki, s akkor a felek megtévesztésére, mint egyszerű «parasztfogás»-t, beleveszi a blankettájába, hogy a szerződés készítésért és a tulajdonjog bekebelezési kérvényéért nem számít díjat. Kommentárt fűzni feleslegesnek tartjuk ezekhez az esetekhez, csak annak kijelen­tésére szorítkozunk, hogy az ügynök ha­tásköre nem terjedhet túl a közvetítésen, a szerződés és telekkönyvi beadvány ké­szítéséhez pedig sem hatásköre, sem szak­tudása nincs, megismételjük tehát azt a számtalanszor előterjesztett kérelmünket, méltóztassék a 60,000/1921. T. M. és F. M. számú rendelet 235. §-ának megváltozta­tásával az ingatlanforgalmi ügynökök szer­zó'déskészítési jogosultságát megszüntetni. / Statisztika és a taglétszám alakulása a Debreceni Ügyvédi Kamaránál. írta : Maugner Artúr kamarai titkár. A Debreceni Ügyvédi Kamara területi hatásköre eredetileg Debrecen szab. kir. városra, Hajdú vármegyére, Szabolcs vár­megyére, Jásznagykunszolnok vármegyére, végül Bihar vármegyének székelyhídi és derecskéi járásaira terjedt ki, a székelyhídi járás azonban 1878-ban a nagyváradi ka­marához lett csatolva. Az ügyvédi rdts. életbelépésekor, 1876-ban 327 ügyvéd je­gyeztetett be a kamara névjegyzékébe, és­pedig Debrecen székhellyel 68. A kamarai tagok létszámában a kamara felállítását követő 25 óv alatt változás alig állott be. A tagok száma 1900-ban 229 volt, A következő hasonló időszak alatt azon­ban több mint kétszeresére emelkedett a tagok száma, úgyhogy 1923-ban már 499 volt a bejegyzett ügyvédek létszáma, de ennél a szaporulatnál figyelembe veendő, hogy időközben a berettyóújfalui járás­bíróság területére is kiterjesztetett kama­ránk területi hatásköre. Ebből a létszámból 1924. július 1-én a Szolnoki Ügyvédi Kamara felállításával 129 tag, 1925 január 1-én pedig a Nyíregyházai Ügyvédi Kamara felállításával 139 tag je­gyeztetett át a két új kamarához. ' Ezen időponttól kezdve az alábbi táblá­zat tünteti fel a kamaránknál bejegyzett ügyvédek és jelöltek létszámváltozását : ügyvéd ügyvédjelölt 1925. év végén .. .. 230 78 1926. « « .. 237 85 1927. « « .. 247 85 1928. « « .. 253 101 1929. « « .. 244 100 1930. « « .. 244 118 1931. « « .. 251 123 1932. « « .. 249 133 1933. « « .. 247 130 akik közül Debrecenben folytat gyakorlatot 172 ügyvéd és 99 jelölt, Feltűnő, hogy míg az utolsó 8 év alatt az ügyvédek létszámának a szaporodása 7*4 °/0, addig a jelöltek létszámának a szaporodása ugyanezen idő alatt 66-1 %. Azon községek közül, ahol nem székel járásbíróság, Hajdú vármegyében 7 köz­ségben van ügyvéd éspedig összesen 12, Bihar vármegyében pedig 3 ilyen község­ben összesen 4 ügyvéd folytat gyakorlatot, Az 1928 : XI. tc. alapján a járulék nem fizetése miatt 11 ügyvéd töröltetett a tagok névjegyzékéből, és 22 ügyvéd ellen van fo­lyamatban ugyanezen a címen a törlési eljárás. Az utolsó tíz év alatt kineveztetett bíróvá vagy kir. ügyésszé 7, kir. közjegyzővé 1 ós bírósági végrehajtóvá 2 ügyvéd, a bírák­ból lett ügyvédek száma pedig : 8. A kamarai terhekből a fejkvóta-átlag a szolnoki és a nyíregyházi kamarák kiválá­sáig 20—30 P-nek felelt meg, ma ez a fej­kvóta-átlag 50 P, amelyet a tagok 30 pen­gőtől 240 pengőig terjedő progresszivitás­ban elosztva viselnek. A nyugdíjintézettel szemben a kamara hátralékban volt 1928 december 31-én 638,17-85 P-vel 1933 december 31-én 582,80-58 P-vel A kamara tagjainak a teljesítő képessége teljesen kimerült, csekély tartalékaikat fel­élték és a .legnagyobb kétségek között te­kintenek a jövő elé. Az 1932. év folyamán a százon felüli számban kirendelt közvédőktől eltekintve, 216 büntető ügyben rendeltünk ki ingyenes védőügyvédet és 271 szegónyjogos polgári ügyben pártfogó ügyvédet, Beadvány érkezett az 1932. év folyamán 2218, melyből ülésen nyert elintézést 647, ülésen kívül pedig 1571. Tallózás a Debreceni Ügy­védi Kamara lajstromaiban. írta : Hegedűs Lóránt. A hatvanadik évükbe lépő ügyvédi ka­marák évkönyvei tanúsítják, hogy a magyar ügyvéd sohasem tekintette foglalkozását egyszerűen csak mesterségnek, az ügyvédi oklevelet nemcsak kenyérkereső eszközül használta fel, hanem magasabb rendű hi­vatást látott az ügyvédségben, sokkal in­kább másoknak igyekezett hasznára lenni, mint sajátmagának. Az igazság keresése, az igazság érvényesítése : ez volt a magyar ügyvéd gondolatvilágának vezérlője, ez volt az ideál, amelynek megvalósításáért har­colni mindenkor kész volt. Ma, amikor az ügyvédi kar válságos helyzetbe jutott, ami­kor hivatása jogos munkaterületéből jobb­ról is, balról is széles mesgyéket szántanak el, amikor politikai és társadalmi divattá vált ennek a nehéz hivatásnak az aláérté­kelése, a hatvanadik évforduló előestéjén nem fölösleges ezekre felhívni a közfigyelmet. A debreceni ügyvédi kamara lajstromát lapozgatva meg lehet állapítani, hogy na­gyon kevés közöttük, aki öreg napjaira valamit gyűjthetett fáradságos munkája gyümölcseként, de majdnem valamennyit ott találjuk az egyházi, városi, politikai, vagy társadalmi közélet első munkásai között. Debrecen közönsége az eltelt 12 lustrum alatt mindig megbecsüléssel viseltetett az ügyvédi kar iránt és tiszteletével, bizalmá­val tüntette ki. Itt nem vonták kétségbe, hogy a társadalomnak, a közéletnek a ve­zetése légjobb helyen az ügyvéd kezében van. Ezt dokumentálja, hogy a legutóbbi 33 év alatt egymás után három polgármes­tert adott Debrecennek az ügyvédi kar. Mind a három a gyakorló ügyvédséget cse­rélte fel a város első polgára nehéz tisztsé­gével. Kovács József (1902—1914.) a mo­dern Debrecen alapjait építette ki (Villany­telep, csatornázás, vízvezeték stb.). Márk Endre udvari tanácsos (1915—1920.) a súlyos háborús évek polgármestere volt s a legnehezebb idők elmultával visszatért oda, ahonnan a közbizalom a város élére szólította : a kamara elnöki székébe. Ma­gos* Gijörgy (1923—1928.) közel 37 évi ügyvédi működés után — mint a nagy alko­tások polgármestere (az egyetemi klini­kák, Déri-Múzeum, városi bérházak épí­tése, utcák, utak aszfaltozása, közterek parkírozása) állított magának dicsőséges emléket. Utódát, Vásáry Istvánt, a mai or­szágos nevű polgármestert az ügyvédek szintén testvérüknek vallják, bár csak a jelölti éveket töltötte ügyvédi irodában és onnan lépett rövid gyakornokoskodás után a közigazgatási pályára, ahol mai díszes állásában is megértő barátja az ügyvédi karnak. De a polgármestereken kívül sok kiváló férfiút adott a politikai élet számára is a debreceni ügyvédi kar. Kóla János, a ka­mara egykori elnöke, mint Debrecen II. kerületének országgyűlési képviselője, Ti­sza Kálmán korában a képviselőház igaz­ságügyi bizottságának előadói tisztét töl­tötte be. Bakonyi Samu a magyar vezény­szóért vívott nemzeti küzdelemnek volt ékesszavú bátor harcosa, akiről nem kisebb tekintély, mint báró Fejérváry Géza, a ferenc-józsefi korszak legendás emlékű hon­védelmi minisztere ismerte el, hogy kevés politikus szólott a hadügyi kérdésekhez annyi hozzáértéssel, olyan szakszerűséggel, mint Bakonyi Samu. A koalíciós korszak­ban a delegáció hadügyi albizottságának ő lett az előadója. Életének utolsó másfél évtizedét Bakonyi már mint budapesti ügyvéd töltötte az ügyvédség és a közélet szolgálatában. Ugyancsak az országos politika emelte ki a debreceni ügyvédek köréből Benedek Já

Next

/
Thumbnails
Contents