Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)
1934 / 5. szám - Statisztika és a taglétszám alakulása a Debreceni Ügyvédi Kamaránál - Tallózás a Debreceni Ügyvédi Kamara lajstromaiban
5. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 19 érdekében gyámhatósági jóváhagyásra szorult, s a gyámhatóság sértve látván a kiskorú érdekeit, vonakodott azt jóváhagyni. A nagykorú tulajdonostársak a vételár reájuk eső részét visszafizetni nem tudták, viszont a vevők sem akartak megnyugodni abban, hogy részingatlant vásároltak légyen. Hosszú tárgyalások után hagyta csak jóvá a szerződést az árvaszék, melyek során a felek ügyvédi képviselettel vettek részt, a kiskorút pedig külön eseti gondnok képviselte, hogy ily módon vegye elejét a konkrét esetben a felek tönkremenetelét előidézni alkalmas pereskedésnek. íme az ügynök szerződéskészítési jogosultságának következményei. Az ügynököt általános szokás és iudicatura szerint a közvetítésért a vételár 2 %-a illetheti meg. Ugyanennyit szoktak felszámítani ügyvédek is a szerződéskészítés és a tulaj donjogbekebelezés együttes díjaként. A dédelgetett ügynök azonban a vételár 10°/0-át köti ki, s akkor a felek megtévesztésére, mint egyszerű «parasztfogás»-t, beleveszi a blankettájába, hogy a szerződés készítésért és a tulajdonjog bekebelezési kérvényéért nem számít díjat. Kommentárt fűzni feleslegesnek tartjuk ezekhez az esetekhez, csak annak kijelentésére szorítkozunk, hogy az ügynök hatásköre nem terjedhet túl a közvetítésen, a szerződés és telekkönyvi beadvány készítéséhez pedig sem hatásköre, sem szaktudása nincs, megismételjük tehát azt a számtalanszor előterjesztett kérelmünket, méltóztassék a 60,000/1921. T. M. és F. M. számú rendelet 235. §-ának megváltoztatásával az ingatlanforgalmi ügynökök szerzó'déskészítési jogosultságát megszüntetni. / Statisztika és a taglétszám alakulása a Debreceni Ügyvédi Kamaránál. írta : Maugner Artúr kamarai titkár. A Debreceni Ügyvédi Kamara területi hatásköre eredetileg Debrecen szab. kir. városra, Hajdú vármegyére, Szabolcs vármegyére, Jásznagykunszolnok vármegyére, végül Bihar vármegyének székelyhídi és derecskéi járásaira terjedt ki, a székelyhídi járás azonban 1878-ban a nagyváradi kamarához lett csatolva. Az ügyvédi rdts. életbelépésekor, 1876-ban 327 ügyvéd jegyeztetett be a kamara névjegyzékébe, éspedig Debrecen székhellyel 68. A kamarai tagok létszámában a kamara felállítását követő 25 óv alatt változás alig állott be. A tagok száma 1900-ban 229 volt, A következő hasonló időszak alatt azonban több mint kétszeresére emelkedett a tagok száma, úgyhogy 1923-ban már 499 volt a bejegyzett ügyvédek létszáma, de ennél a szaporulatnál figyelembe veendő, hogy időközben a berettyóújfalui járásbíróság területére is kiterjesztetett kamaránk területi hatásköre. Ebből a létszámból 1924. július 1-én a Szolnoki Ügyvédi Kamara felállításával 129 tag, 1925 január 1-én pedig a Nyíregyházai Ügyvédi Kamara felállításával 139 tag jegyeztetett át a két új kamarához. ' Ezen időponttól kezdve az alábbi táblázat tünteti fel a kamaránknál bejegyzett ügyvédek és jelöltek létszámváltozását : ügyvéd ügyvédjelölt 1925. év végén .. .. 230 78 1926. « « .. 237 85 1927. « « .. 247 85 1928. « « .. 253 101 1929. « « .. 244 100 1930. « « .. 244 118 1931. « « .. 251 123 1932. « « .. 249 133 1933. « « .. 247 130 akik közül Debrecenben folytat gyakorlatot 172 ügyvéd és 99 jelölt, Feltűnő, hogy míg az utolsó 8 év alatt az ügyvédek létszámának a szaporodása 7*4 °/0, addig a jelöltek létszámának a szaporodása ugyanezen idő alatt 66-1 %. Azon községek közül, ahol nem székel járásbíróság, Hajdú vármegyében 7 községben van ügyvéd éspedig összesen 12, Bihar vármegyében pedig 3 ilyen községben összesen 4 ügyvéd folytat gyakorlatot, Az 1928 : XI. tc. alapján a járulék nem fizetése miatt 11 ügyvéd töröltetett a tagok névjegyzékéből, és 22 ügyvéd ellen van folyamatban ugyanezen a címen a törlési eljárás. Az utolsó tíz év alatt kineveztetett bíróvá vagy kir. ügyésszé 7, kir. közjegyzővé 1 ós bírósági végrehajtóvá 2 ügyvéd, a bírákból lett ügyvédek száma pedig : 8. A kamarai terhekből a fejkvóta-átlag a szolnoki és a nyíregyházi kamarák kiválásáig 20—30 P-nek felelt meg, ma ez a fejkvóta-átlag 50 P, amelyet a tagok 30 pengőtől 240 pengőig terjedő progresszivitásban elosztva viselnek. A nyugdíjintézettel szemben a kamara hátralékban volt 1928 december 31-én 638,17-85 P-vel 1933 december 31-én 582,80-58 P-vel A kamara tagjainak a teljesítő képessége teljesen kimerült, csekély tartalékaikat felélték és a .legnagyobb kétségek között tekintenek a jövő elé. Az 1932. év folyamán a százon felüli számban kirendelt közvédőktől eltekintve, 216 büntető ügyben rendeltünk ki ingyenes védőügyvédet és 271 szegónyjogos polgári ügyben pártfogó ügyvédet, Beadvány érkezett az 1932. év folyamán 2218, melyből ülésen nyert elintézést 647, ülésen kívül pedig 1571. Tallózás a Debreceni Ügyvédi Kamara lajstromaiban. írta : Hegedűs Lóránt. A hatvanadik évükbe lépő ügyvédi kamarák évkönyvei tanúsítják, hogy a magyar ügyvéd sohasem tekintette foglalkozását egyszerűen csak mesterségnek, az ügyvédi oklevelet nemcsak kenyérkereső eszközül használta fel, hanem magasabb rendű hivatást látott az ügyvédségben, sokkal inkább másoknak igyekezett hasznára lenni, mint sajátmagának. Az igazság keresése, az igazság érvényesítése : ez volt a magyar ügyvéd gondolatvilágának vezérlője, ez volt az ideál, amelynek megvalósításáért harcolni mindenkor kész volt. Ma, amikor az ügyvédi kar válságos helyzetbe jutott, amikor hivatása jogos munkaterületéből jobbról is, balról is széles mesgyéket szántanak el, amikor politikai és társadalmi divattá vált ennek a nehéz hivatásnak az aláértékelése, a hatvanadik évforduló előestéjén nem fölösleges ezekre felhívni a közfigyelmet. A debreceni ügyvédi kamara lajstromát lapozgatva meg lehet állapítani, hogy nagyon kevés közöttük, aki öreg napjaira valamit gyűjthetett fáradságos munkája gyümölcseként, de majdnem valamennyit ott találjuk az egyházi, városi, politikai, vagy társadalmi közélet első munkásai között. Debrecen közönsége az eltelt 12 lustrum alatt mindig megbecsüléssel viseltetett az ügyvédi kar iránt és tiszteletével, bizalmával tüntette ki. Itt nem vonták kétségbe, hogy a társadalomnak, a közéletnek a vezetése légjobb helyen az ügyvéd kezében van. Ezt dokumentálja, hogy a legutóbbi 33 év alatt egymás után három polgármestert adott Debrecennek az ügyvédi kar. Mind a három a gyakorló ügyvédséget cserélte fel a város első polgára nehéz tisztségével. Kovács József (1902—1914.) a modern Debrecen alapjait építette ki (Villanytelep, csatornázás, vízvezeték stb.). Márk Endre udvari tanácsos (1915—1920.) a súlyos háborús évek polgármestere volt s a legnehezebb idők elmultával visszatért oda, ahonnan a közbizalom a város élére szólította : a kamara elnöki székébe. Magos* Gijörgy (1923—1928.) közel 37 évi ügyvédi működés után — mint a nagy alkotások polgármestere (az egyetemi klinikák, Déri-Múzeum, városi bérházak építése, utcák, utak aszfaltozása, közterek parkírozása) állított magának dicsőséges emléket. Utódát, Vásáry Istvánt, a mai országos nevű polgármestert az ügyvédek szintén testvérüknek vallják, bár csak a jelölti éveket töltötte ügyvédi irodában és onnan lépett rövid gyakornokoskodás után a közigazgatási pályára, ahol mai díszes állásában is megértő barátja az ügyvédi karnak. De a polgármestereken kívül sok kiváló férfiút adott a politikai élet számára is a debreceni ügyvédi kar. Kóla János, a kamara egykori elnöke, mint Debrecen II. kerületének országgyűlési képviselője, Tisza Kálmán korában a képviselőház igazságügyi bizottságának előadói tisztét töltötte be. Bakonyi Samu a magyar vezényszóért vívott nemzeti küzdelemnek volt ékesszavú bátor harcosa, akiről nem kisebb tekintély, mint báró Fejérváry Géza, a ferenc-józsefi korszak legendás emlékű honvédelmi minisztere ismerte el, hogy kevés politikus szólott a hadügyi kérdésekhez annyi hozzáértéssel, olyan szakszerűséggel, mint Bakonyi Samu. A koalíciós korszakban a delegáció hadügyi albizottságának ő lett az előadója. Életének utolsó másfél évtizedét Bakonyi már mint budapesti ügyvéd töltötte az ügyvédség és a közélet szolgálatában. Ugyancsak az országos politika emelte ki a debreceni ügyvédek köréből Benedek Já