Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 5. szám - Adalék az ingatlanforgalmi ügynök hatásköréhez és a zugirászati kérdéshez. - Kivonat a Debreceni Ügyvédi Kamara 416/1932. sz. évi jelentéséből

18 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 5 - SZÁM. I. A jogkereső közönség fokozottabb védelme. A) A kontármunka ellen. Ide tartozik : 1. a zugirászat hatékonyabb üldözése, 2. az ügynöki tevékenységnek a közvetítés területére visszakorlátozása, 3. a községi jegyző magánmunkálatainak megszüntetése a szakképzettség hiánya miatt (de természetesen azért is, mert a közéleti tisztaság megóvása, a köztisztviselői összeférhetetlenség megszüntetése államerkölcsi követelmény, ami felett őrködni nemcsak az igazságügyi tárcát, de az összkormányt is terhelő feladat), 4. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alapításánál és egyéb kihatásaiban fontosabb és szélesebb kategóriákat érinthető cégjogi, üzletátruházási, kartel- stb. ügyekben a kötelező ügyvédi vagy közjegyzői közreműködés. B) A jogok érvényesítése terén: 1. a büntető igazságszolgáltatásban : a) a vádtanács régi hatáskörének viszszaállításával a mai zavaros helyzet megszüntetése és ártatlanoknak a főtárgyalás nyilvánosságától megkímélése, b) az illetékmentesség visszaállítása ; 2. a polgári eljárásban : a) a Te. előtti szociálisabb hatáskörök, értékhatárok és perorvoslatok visszaállítása, b) a magas illetékek mérséklése, c) a végrehajtók államosítása; 3. a közigazgatásban : a) középfokú közigazgatási bíróság felállítása, b) közigazgatási, gyámhatósági, pénzügyigazgatási, fegyelmi stb. ügyekben a jogvédelem szabadságának és gátlásmentességének intézményes biztosítása a fontosabb közérdekű kategóriákban vagy az ügy nagyobb substratumánál az ügyvédi képviseletnek a Pp. mintájára kötelezővé tétele. II. Az ügyvédi hivatás védelme. A) Külső támadások ellen : 1. a készkiadásos vagy más kizsákmányolásszerű megállapodások érvénytelensége, 2. a hivatásában eljáró ügyvéd sui generis büntetőjogi védelme, 3. az ügyvédi költség védelme a késedelem és a kijátszás esetére. B) Belső támadások ellen : 1. a fél bizalmával való visszaélésnek bűncselekménnyé nyilvánítása, 2. tisztességtelen verseny üldözése, 3. álbejegyzéseknek közokirathamisítássá nyilvánít 4. a fegyelmi eljárás reformja : a) a pénzbüntetésnek nem fizetés esetén felfüggesztésre változtatása, b) a felfüggesztés alsó határának hatékony megszabása, c) az eljárás gyorsítása; 5. az összeférhetetlenség szabályozása (az OHE ügyészeknek, a hivatalnokügyvédeknek más ügyfelek képviseletétől eltiltása stb.). C) A hivatás fiatal sarjadékának tökéletesítése és védelme : 1. a jogi oktatás célszerű reformja, 2. a joggyakorlati időnek három évre leszállítása és 3. az ügyvédhelyettesi intézmény visszaállítása, 4. a gyakorlatnak meghatározandó fizetési igény biztosításával és csak arra érdemes és alkalmas főnök mellett való megengedése (i'egy el misek, segélyre szorultak, kezdők a jelölt nevelésből kizárandók), 5. megszüntetendő, hogy nyugdíjas köztisztviselők vagy más életpályán hajótörést szenvedettek az ügyvédi hivatásra készülő ifjú nemzedék elől vegyék el a kenyeret; a már eddig bejegyzett nyugdíjasok ezen járandósága a kamarai tagsági díj és nyugdíjjárulék fejében lefoglalható legyen, fi. az ügyvédi oklevél ne tétessék se a községi jegyzői, se más egyéb állások kvalifikációs előfeltételévé, mert azok, akik azt a pályát választották hivatásukul, ha ott elhelyezkedni nem tudnak, szintén az ügyvédi pályára lépnének át, és a mi hivatásbeli fiatalságunk elől vennék el ők is a kenyeret. D) A hivatás tekintélyének megóvása : 1. a jelöltek még a kir. ítélőtáblák előtt sem, a helyettesek pedig csak a legfelsőbb bíróságok előtt ne tárgyalhassanak, 2. a kamaráknak szélesebb hatáskör adandó a felvétel megtagadása körül a hivatás tekintélyének megóvása érdekében, 8. perköltség (jegyzék alapján) saját féllel szemben a perbeli ítéletben megállapítandó, hogy ne legjren kénytelen az ügyvéd a felével szemben külön megállapítási eljárást folyamatba tenni, 4. a házassági perekben az ügyvédi, meghatalmazás felülhitelesítése mellőzendő (az ú. n. szégyenparagrafus törlése), 5. a hivatás tekintélyéhez tartozik, hogy elaggottjaink, özvegyeink, árváink ne kényszerüljenek koldulni; ezért a nyugdíjintézet megóvandó, sőt erősítendő és a kamarák éppen ezért a felelősségük alól ne mentessenek fel. Adalék az ingatlanforgalmi ügynök hatásköréhez és a zugirászati kérdéshez. (Kivonat a Debreceni Ügyvédi Kamara 416/19:Í2. HZ. évi jelentéséből.) Debrecen egyik főutcáján a ház egész homlokzatán végighúzódva, félméteres betűk hirdetik, hogy ott működik az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélyese, akiről a következőket jelenti a Kamara az Igazságügyminiszter úrnak : «Egyik kamaránk székhelyén működő ingatlanügynök mult év folyamán V. J. és nejétől hathónapi időtartamra elővételi jogot és kizárólagos megbízást kötött ki magának ingatlanuknak 3000.— P-ért való eladására. A megbízási okiratban eladás esetére 150-— P (5%) jutalék köttetett ki az eladókkal szemben azzal, hogy «a megbízás a lejárati időn belül csak az esetben vonható vissza, és csak az esetben szűnik meg, ha az iroda részére úgy az eladó, mint a vevő által is fizetendő törvényes jutalék teljes kiegyenlítést nyert, melyeknek kiegyenlítése esetén az irodának az elővételi joga, úgyszintén az eladási megbízása is megszűnik)). Eladók felhatalmazzák az ügynököt a vételi ügyletnek nevükben való megkötésére, annak okiratba foglalására, előleg vagy foglaló felvételére, és megengedik elővételi jogának bekebelezését. Miután az ügynöknek pár hónapon belül nem sikerült az ingatlant eladni, azt a tulajdonosok az ő közbenjárása nélkül 2650.— P-ért eladták. A további fejleményeket az ügynöknek V. J. és nejéhez intézett következő levele tanúsítja : «Tudomásul veszem azt, hogy Önök a debr. 11,975. számú telekkönyvi betétben felvett Debrecenben, Geréby-telep, Fülöp-utca 37/b sz. alatt levő ingatlanukat T. J.-né, debr., Jerikó-utca 33. sz. alatti lakosnak eladták. Kizárólagos eladási és elővételi jogomról lemondok, amelynek ellenében kötelesek Önök részemre 300*— pengőt fizetni, melynek felét, vagyis 150*— pengőt Önök, 150'— pengőt a vevő visel. Önök az Önöket terhelő 150*— pengőt lefizették, a vevő az őtet terhelő 150*— pengőt 1931. október 15. napjának déli 12 órájáig köteles irodámban kiegyenlíteni, amelyért azonban Önöket felelősség nem terheli, de ha ezen összeget vevő bármi okból ki nem fizetné, úgy az ingatlan feletti rendelkezési jogom feléled, és telekkönyvileg is bekebelezett elővételi jogom törlésére vonatkozó törlési engedélyemet csak és határozottan ezen összeg kiegyenlítése ellenében adom ki. A fenti 300*— P teljes kiegyenlítése ellenében köteles vagyok az örök adásvételi szerződés okiratba foglalását, valamint a vevő tulajdonjogának telekkönyvi átíratását teljesen díjmentesen elintézni. Kiváló tisztelettel N. L.» Minthogy az ügynök javára bekebelezett elővásárlási jog miatt a vevő tulajdonjoga bekebelezhető nem lett volna, eladók a per elkerülése s az ingatlan eladásának perfektuálása érdekében az ügynök által a vevőtől követelt 150-— P jutalék kiegyenlítésére az általuk megfizetett 150-— P-n felül 80-— P-t voltak kénytelenek szorult helyzetükben az ügynöknek az elővásárlási jogra vonatkozó törlési engedély ellenében nií'gfizetni. Ugyanezen ügynök ugyancsak az elmúlt év folyamán tulajdonostársak ingatlanának eladását közvetítette, kik között kiskorú is volt. A szerződést az ügynök készítette, s bár az ügylet a vevők szempontjából egységesen volt elbírálandó, a szerződés aláírásakor az általa felvett vételárat a nagykorú eladó tulajdonostársak között tulajdoni arányuk szerint szétosztotta. A szerződés a kiskorú tulajdonostárs