Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 32. szám - Az ügyvéd kártérítési felelőssége

130 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 32. SZÁM. vonatkozó része ugyanis, miután ismerteti az 1930 : XXII. tc. javaslatának miniszteri indokolását, megállapítja, hogy «az adott esetben azonban alperes nem még zölden álló, hanem már kezében lévő, tehát learatott termést adott el, mégpedig néhány órával a cséplés megkezdése előtt, tehát nem olyan időpontban, amikor a folyó gazdasági évből értékesíthető terménye még nem volt, továbbá nem olcsó áron, hanem a szerződéskötéskori piaci árnak megfelelő áron adta el terményét és végül nyilvánvalóan nem volt szorult helyzetben, mert a vételárnak, csak igen jelentéktelen, kb. 13%-át kitevő részét vette fel előlegül.» Megállapítja továbbá az ítélet indokolása, hogy a törvény által a gazdának nyújtani kívánt védelem nem vonatkozik a peresített ügyletre, a törvény betűszerinti értelme szerint sem. A 36. §, amelyre alperes ezen védekezését alapította arra az esetre vonatkozik, ha a gazda terményét a termelési év július hó 1. napja előtt előre eladta. A fentiekből nyilvánvaló, hogy az «előre eladott)) kifejezés a még zölden álló, nem pedig a már learatott, kepében lévő terménynek közvetlenül a cséplés megkezdése előtt rövid — két hetes — szállítási határidővel való eladására vonatkozik)). A tőzsdebíróság kizárólag az itt idézett indokok alapján állapította meg azt, hogy az 1930 : XXII. tc. III. fejezetének rendelkezései a peresített ügylétre nem vonatkoznak. Nyilvánvaló tehát, hogy nem a tőzsdebíróság ítélete, hanem dr. Waldmann cikke az, amelyik ténybeli tévedést tartalmaz. Dr. Domány Tibor. Ügyvédbírák Bulgáriában. Az ügyvédi kar igen előkelő szerepet tölt be Bulgária közéletében. A bolgár bírósági szervezeti törvény e mellett intézményesen biztosítja az ügyvédek résztvételét a bíráskodásban s ezzel lehetővé teszi, hogy a bíráskodásban a gyakorlati élet követelményei még fokozottabb mértékben érvényesülhessenek. A bolgár bírósági szervezeti törvény 8. és 109. cikkei szabályozzák ezt a kérdést. A 8. cikk szerint, amennyiben az egyes bíróságoknál ennek szüksége felmerül, úgy az egyes bíróságoknál az ítélkezéshez ügyvédeket vesznek igénybe azon ügyvédek közül, akiknek meghívását az ügyvédi kamara javaslatba hozza. Az ügyvédi kamara minden év január végéig az illetékes törvényszékhez és fellebbezési bírósághoz beterjeszti azoknak az ügyvédeknek a jegyzékét, akik a kívánt feltételeknek megfelelnek és akiknek berendelését a kamara javaslatba hozza. A 109. cikk tartalmazza azután az illető ügyvédek kvalifikációjának, valamint a berendelésnek részletes feltóteleit. B szerint ahhoz, hogy egy ügyvédet járásbíróvá rendeljenek ki, legalább négyévi ügyvédi gyakorlattal kell bírnia, míg törvényszéki bíróvá vagy államügyészhelyettessó való kinevezéshez legalább öt évi ügyvédi gyakorlat szükséges. Az ügyvédeket a kamara javaslata alapján mindig az illető bíróság alkalmazza. Tanácselnöki, vagy helyettes elnöki kirendelés a semmitőszék joga, amely egyúttal jogosítva van a semmitőszéknél is alkalmazni ügyvédbírákat. Ugyanez az elv érvényesül akkor is, amikor az állami élet egyéb ágaiban bírói kvalifikációhoz kötött állások vagy móltóságok, így államtanácsosi állások, vagy állami bizottsági tagsági helyek betöltéséről van szó. Ilyenkor is súlyt helyeznek arra, hogy ezek a tisztségek is megfelelő arányban ügyvédek által töltessenek be. K. J. Ügyvédi propaganda előadás a Rádióban. A magyar Eádió «Az ügyvódvilág emlékei)) címen előadássorozatot iktatott műsorába. Az első előadást Boda Ernő tartja október 29-én d. u. 5 órakor. Sajtószemle. Az új közszállítási szalályzat. Elsőrendű közgazdasági érdek, hogy a közszállításoknál a belföldi ipar és kereskedelem a lehetőségig előnyben részesüljön más beszerzési forrásokkal szemben és hogy a szállítások elosztásánál feltétlenül biztosítva legyen a tárgyilagos szempontok szigorú érvényesülése. A kereskedelmi és belügyminiszterek 50,000/934. K M. számú rendeletében foglalt új közszállítási szabályzat ezeket az elveket igyekszik érvényre juttatni. Méltán tarthat tehát számot a gazdasági és jogászkörök érdeklődésére az a két könyv, amely ezt a rendeletet ismerteti. Az egyik Kőházi Endre kir. törvényszéki bíró bőséges és alapos magyarázataival ismerteti az új szabályzatot s közli az azzal kapcsolatos rendeleteket. A tetszetős külsőben megjelent kötethez Holla Aurél min. tanácsos írt bevezetést. A másik hasonló tárgyú könyvben Ballá Gyula kíséri részletes, gyakorlatias magyarázatokkal a közszállítások új szabályait. A kötetet Moskovits Mór nézte át és írt hozzá előszót, amelyben a közszállítások szabályozásának történetére vetett rövid visszapillantás mellett ismerteti az új rendelet főbb intézkedéseit. Ügyvédszövetségi Közlöny. Október. «Az ügyvédi kar közérdekű kívánalmai)) címen Bemhard Miksa lexikális, A-B-C sorrendbe foglalva, közel kétszáz címszóban nagy alapossággal dolgozza fel mindazokat az ügyvédi kívánságokat, amelyek a különböző ügyvédi testületek és egyesek részéről is az utolsó évtizedben elhangzottak. A felsorolt javaslatok nem az Országos Ügyvédszövetség kívánságai, minthogy a cél nem az indítványok kritikai méltatása, hanem azoknak minél teljesebb összegyűjtése volt a nélkül, hogy ezek mindegyikével a Szövetség azonosítaná magát. így az indítványok között olyan is található, aminek megvalósítása nem kívánatos, viszont legnagyobb részüknek már rég nem szabadna — kívánságnak lennie. Magyar Törvénykezés. Október 1. száma közli a következő rendeleteket : A 180,500— 1934. VIII. sz. B. M. rendelet a külföldieknek az ország területén lakhatásáról szóló rendelkezések kiegészítése és módosítása tárgyában ; a 6600/1934. M. E. sz. rendelet a gazdatartozásokra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása tárgyában. Csehszlovák Jog. Szeptember 20-i és 27-i számai közlik Szegő Károly ügyvédnek «Megjegyzések a biztosítási szerződésről szóló törvényhez*) című folytatásos cikkeit. A 27-i szám a biztosítási szerződésben résztvevő személyekkel foglalkozik. Internationales Anwaltsblatt. Az International Law Association budapesti konferenciája alkalmából megjelent száma első helyen konferálja a kongresszust. Richárd Pressburger «Der Zeitgeist in den Wandlungen des Kriminalrechtes seit dem Kriege» című terjedelmes cikkében érdekes, tömör analógiát von a modern és a régi büntetőjogi alapelvek között és vizsgálja, hogy a háborút közvetlenül megelőző időktől napjainkig mennyiben valósultak meg Európa kaltúrnépei között a modem jog^ elvek. Említésre méltó, hogy a szerkesztőség a cikk alá azt a megjegyzést tartotta szükségesnek odavetni, hogy ennek a kiváló büntetőjogásznak megállapításai a büntetőjog elvei tekintetében csak normális időkben, nem pedig kivételes állapotok között bírhatnak érvénnyel. Reginald Parker az új osztrák házassági jogot ismerteti. I. M. Friebeisz «Der Anwalt in England» címen ismerteti az angol ügyvédség bifurkációját, szerepüket a bírósággal és a felekkel szemben, jogaikat, a képzettség megszerzésének módját. Rudolf Gottschalk «Geltendmachung von Ansprüchen gegen Grossbritannien und seine Staatsbeamten» címen ír cikket. B. Berent rigai ügyvéd, hogy Lettország házasságjogáról a sajtóban gyakran megjelenő feltűnést hajhászó közleményekkel szemben tiszta képet nyújtson, részletesen összefoglalja a bontó okokat ós az érvényesítés módjait. Érdekes, hogy házasságot közös megegyezéssel, vétkesség kimondása nélkül, máskor mindkét fél vétkességének kimondásával fel lehet bontani. Újszerű, hogy három évi megszakítás nélküli különélés bontóokot képez. Osterreichische Anwaltszeitung. Szeptember 3-i számának első helyén az International Law Association budapesti konferenciájának jelentőségét méltatja. Hans Spitzer a feleség állampolgárságát fejtegeti. Ismerteti a különböző államok erre vonatkozó rendelkezéseit, különös tekintettel a békeszerződésekre. Nagy várakozással néz a budapesti nemzetközi konferencia elé, amely ennek a kérdésnek a szabályozását is napirendjére tűzte. Fritz Bleiber «Wirkung des Briand—Kellog-Paktes auf das internationale Eecht» címen a szerződés hatását és értékét vizsgálja és megállapítja, hogy bár csak a jövőben látható a tényleges hatás, de morális és pszihikai hatások már most is észlelhetők. Oskar Friedrich Luchner az olasz ügyvédi rendtartást ismerteti. Ne zúgolódjék, hogy az idézés sikertelensége miatt hiába jött el a tárgyalásra, mert ezért csak saját magát okolhatja. Miért nem használ ügyvédi vétívet? Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Te!.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Frniiklin-Társtilal nyomdája : Abrni V.