Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 4. szám - Új ügyvédi rendtartás vagy novella?

IV. évfolyam. 4. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1934. jan. 27. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr, Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa, Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3 Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 Új ügyvédi rendtartás va<jy novella? A nagy ügyvédi ankéten Lázár Andor igazságügyminiszter kijelentette, hogy az áj ügyvédi rendtartás tervezete rövidesen elkészül. Szavaiból elég tisztán ki volt érezhető az is, hogy az új Ü. R. egyik alappillére a numerus claususnak nem ugyan mechanikus, de az autonómia hatáskörében érvényesülő' valamely formája lesz. A miniszter nagyfontosságú nyilatkozatával szemben fel kell vetnem azt a kérdést, hogy az ügyvédség mai kétségbeesett helyzetében nem volna-e célszerűbb, ha az új ügyvédi rendtartás megalkotása eló'tt egy rövid novella, mely pár hónap alatt életbe volna léptethető, rögtöni segélyt nyújtana a vergődő ügyvédi karnak. Attól kell ugyanis tartanunk, hogy még ha a tervezet rövid időn belül el is készül, • optimisztikus számítás mellett is legalább két év fog eltelni, míg az új Ü. R. életbe lesz léptethető. Hogy ez az aggodalmam nem .alaptalan, ós hogy miért volna helyesebb ma novella új ügyvédi rendtartás helyett, annak indokolására rövid visszapillantást vetek az ügyvédi rendtartás reformjának eddigi fázisaira. Az ügyvédi rendtartás reformja 1875. január 1. óta, vagyis mióta életbelépett, állandóan napirenden volt. Ez nem túlzás. A Budapesti Ügyvédi Kamara már 1877-i jelentésében sürgette az ügyvédi rendtartás reformját és két évvel később, 1879-ben már elkészítette és a miniszterhez felterjesztette az új rendtartás-tervezetet. Azóta hatvan év telt el ós abból, amit az ügyvédi kar évtizedeken át kér, követel, sürget, éspedig nemcsak saját érdekében, hanem közérdekből is, vajmi kevés valósult meg. A tervezetek egész sora készült el időközben. Szilágyi Dezső megbízásából Nagy Dezső, Plósz Sándor megbízásából Fóliák Illés készít elt egy-egy tervezetet. 1912-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara bizottságot küldött ki egy tervezet elkészítésére. Ez a bizottság 28 ülésben letárgyalta az egész anyagot. Rámutatott arra , hogy Nagy Dezső tervezete miként volna kiegészítendő és átdolgozandó, de részletes tervezetei nem készített. Ennek a bizottságnak jegyzőkönyvei, melyek, sajnos, közzé nem tétettek, igen értékes anyagot szolgáltatnak majd a reformhoz. 1928-ban a Budapesti Ügyvédi Kamara £IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIII'' m \ ÜGYVÉDI IIETIREND. E E JANUÁR 29 FEIÍRI ÁR 4. = Í29 : Hótfö •• V«7. A «Budapesti Ügyvédúniói heti összejövetele. Vj7. A «Bibáry-csoporti) heti összejövetele. Vt 7. A ((Nemzeti Liberális Ügyvédek Pártjai) heti összejövetele. 7. Az «Ügyvédi Közlöny* szerk. biz. ülése. m m §30 : Kedd m m V*7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó gyakorlati összejövetelen Beck Salamon előadása : «P. H. T. VI. kötetn. (Ügyvédi Kamara.) Vs7. Az «Ügyvédek Reformszövetsége» heti összejövetele. V2 7. A <i Keresztény Ügyvédek Nemzeti Csoportján heti összejövetele. Z Szerda m VÍ7. A civiljogászok vitatársaságánuk ülésén Kende Ernő előadása: «A tőzsdebiróság nemzetközi jelentőségen(Ügyvédi Kör.) Vs7. Az «Ügyvédek Érdekvédelmi Pártján heti összejövetele. 7. Az "Ügyvédek Független Pártja» heti összejövetele. Z Február í 1 - Csütörtük 8. A Budapesti Ügyvédi Kör heti társasvacsorája. 1 2 Z Péntek M Az ÜTE háromnapos sítúrája a Bükk-hegységbe. Vezető : Galambos Mihály. . m \ 4 Z Vasárnap Az ÜTE gyalogtúrája Békásmegyer — Nagykevély — Pomázra. Találkozás reg.el V*9 órakor a Pálffy-téren. Vezető : Loschitz Ferenc. választmánya előbb bizottságban, azután teljes-ülésben újból letárgyalta . az egész anyagot ós most már részletes tervezetet dolgozott ki. 1928-ig tehát három tervezet ós egy értékes bizottsági tárgyalás anyaga állott rendelkezésünkre. A legújabb eseményeket ismerjük. Azokat tehát részletesen ismertetnem nem kell. Csak épp a teljesség kedvéért említem meg, hogy Pesthy Pál Kőrössy Kálmán, Leopold Elemér és Östör József kartársainkat kérte fel egy-egy tervezet elkészítésére, amelyek elkészültek és 1982-ben közzététettek. Zsitvay Tibor Déd Géza kartársunknak adott hasonló megbízást. Vitéz Pctery Aladár önként vállalkozott egy tervezet elkészítésére, mely röviddel ezelőtt jelent meg. Ezen előzmények után semmi sem látszik könnyebbnek egy új ügyvédi rendtartás elkészítésénél. Csak meg kell rostálni a felgyűlt óriási anyagot. Aki azonban ezt az anyagot ismeri, aki az új ügyvédi rendtartás több évtizedes vajúdását figyelemmel kísérte, az tudja, hogy oly gyökeres reformról, mely lényeges javulást jelentene és amelyet az ügyvédi kar zöme. megnyugvással fogadhatna, távolabb állunk, mint valaha. Fel kell vetnem azt a kérdést, miért késett máig az új ügyvédi rendtartás? Hiszen évtizedek óta elégedetlen a kar helyzetével! Szilágyi Dezső már 1889-ben kijelentette, hogy az ügyvédi rendtartás javaslatát még abban az évben beterjeszti. A numerus clausus eszméje már évtizedekkel ezelőtt felmerült. Mi a magyarázata annak, hogy Szilágyi Dezső megbízása óta ez a kérdés egy lépéssel sem haladt előre? Mi a magyarázata annak, hogy 1874 óta majdnem minden jogintézményt gyökeresen megreformáltak, csak éppen az ügyvédi rendtartás maradt lényegében változatlan? Én ennek a feltűnő jelenségnek magyarázatát a következőkben látom. Amikor a legelső Nagy Dezső-féle tervezet megjelent, az ügyvédi kar tekintélyes részének helyzete kitűnő, túlnyomó részének legalább is kielégítő volt. Aki akart és tudott dolgozni, az tisztességesen meg tudott élni. Aránylag elenyészően csekély volt azoknak a száma, akik gondokkal küzdöttek, anélkül, hogy ezt saját maguk hibája idézte volna elő. Érthető, ha ily körülmények között a kar túlnyomó része fázott a gyökeres reformoktól. A megelégedett •ember mindig a quieta non movere álláspontjára helyezkedik. Látszólagos ellentmondás van ama tény között, hogy a kar nyomban az ügyvédi rendtartás életbelépése után annak reformját sürgette és ama állításom között, hogy még Nagy Dezső tervezetének megjelenésekor is a kar túlnj'omó része meg volt elégedve helyzetével. A látszólagos ellentmondás magyarázata a következő. A kar helyzete kielégítő volt, de a múlttal szemben dekadencia jelei mutatkoztak. Aggasztó volt főleg, a kar tagjainak állandó szaporodása. Nagy Dezső tervezetének az volt a főhibája, hogy semmiféle intézkedést nem tartalmazott, mely alkalmas lett volna az ügyvédek száma rohamos szaporodásának megakadályozására. Megelégedett azzal, hogy az ügyvédi rendtartás hibáit kiküszöbölje, a vitás kérdések egész sorát eliminálja, javasolt néhány nagyon üdvös újítást (pl. r hivatalból kirendelt védőügyvé-