Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 32. szám - Az ügyvéd kártérítési felelőssége

32. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 129 nek panáceái sokszorosan feltárva s amikor mindezek dacára a pozitív segítésnek még kezdő indulása is késik? Nem-e volna egyszerűbb, találóbb és beszédesebb minden újabb jelentéstételnél egy puszta fehér lap a nemzetközi vészjel három betűjével? Minden esztendőben forgassuk, formáljuk és stilizáljuk újra ugyanazokat az érveket és panaszokat csak azért, hogy eszt( íidő multával mindet elölről kezdjük? Látunk annyit, hogy illetékes helyen bizonyos törődés és érdeklődés sorsunk iránt mutatkozik, készülődésnek, indulásnak jeleit is tapasztaljuk, ki kell azonban jelentenünk, hogy az ügyvédi probléma megoldásához, vagy megoldani akarásához még első lépés gyanánt sem az Orsz. Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet szanálása vezet, mert még ennek az intézménynek szanálása is az összefüggés logikájánál és természetességénél fogva csak és kizárólag az ügyvéd egyedek szanálásán és helyzetük javításán keresztül adódhat. Csalódással mutatunk rá újból arra a meglepő, mert érthetetlen sérelemre, mely az ügyvédkövetelések érvényesíthetése terén a 14..000/1933. M. E. sz. gazdavédelmi rendelet 14. §-a által ért bennünket s mely annakidején minket is egy külön felirat felterjesztésére indított, eddig teljesen eredménytelenül. Valósággal meghökkenve állunk e kirívó jogfosztás előtt, mert ha van elismerten ügyvédproblóma és ügyvédkatasztrófa, amelynek igazoltsága pedig már nem egy komoly és hivatalos megnyilatkozásból csendült ki, akkor a logika és ráció jegyében ezt az abszurd intézkedést követni nem lehet. Mert az az érdek, mely ennél az intézkedésnél is nyilvánvalóan a védett gazdaosztály oldalán honoráltatott, jelentéktelen és szóra sem érdemes azzal a nyomós ós existenciális ellenérdekkel szemben, amely ugyanakkor az ügyvédi kar oldalán teljesen figyelmen kívül hagyatott. A gazdaadósságok között végegyenlegben az ügyvédek költségkövetelése korántsem számottevő tétel, az ügyvédek, különösen pedig a vidéki ügyvédek viszonylatában azonban egyetlen még lehetséges és létező tartalék, amelytől az ügyvédi kart a legkritikusabb időben elzárni egyenesen csapás és büntetés, annál inkább, mert ebben a vonatkozásban más kategóriákkal szemben az ügyvédi kar helyzete különös és kivételes is, amelynek analógiája más kategóriákon belül ennyire mereven és határozottan fel sem található. E kivótelesség abban jelentkezik, hogy amíg más kategóriáknak a rendeletszabta korlátozásért az élet természetes folytatódása terén kárpótlást nyújthat a jelen és a jövő munka és keresetalkalma, ami különösen az elsőrendű szükségletek kategóriáinál evidens, addig ezzel szemben éppen a mi foglalkozásunknál ily természetű kárpótlás még csak nem is remélhető. Még fonákabb ez a büntető intézkedés, mihelyt arra gondolunk, hogy ezekben az érvényesítés elöl elzárt ügyvédi követelésekben olyan bélyeg- és illetékköltségek is szerepelnek, amelyeket az ügyvéd annakidején a sajátjából előlegezett az ügyfélnek és fizetett ki a kincstárnak, vagy pedig — ami a rosszabb eset, — amelyeknek szigorú behajtása ellen a kincstárral szemben az elsősorban felelős ügyvédek oldalán nincsen semmiféle moratoriális oltalom. Mindez beszédesen jellemző arra a törődésre, figyelemre és gondoskodásra, ami nekünk osztályrészünk és pregnáns alátámasztása annak a feltevésünknek, hogy illetékes helyen, ahonnan a tárgyilagos megértést és elbánást várnók, helyzeti erőnket még ma is ellenállóbbnak és rugékonyabbnak vélik, mint aminő az a valóságban. Ebbe a hízelgő, talán kényelmes, de helytelen felfogásba azonban, ha az még tovább tart, belepusztulhat az ügyvédek nagy százaléka. Ha a tapasztalatok szerint nincs erőnk és kellő súlyunk az ügyvédi érdekkel divergens tendenciáknak és intézményeknek megakadályozására, a legelemibb, amikor azt kérjük, hogy az ilyfajta tendenciáknak és intézményeknek életbeállításánál minden fölös és elkerülhető szenvedéstől és igazságtalanságról legalább megkíméltessünk. * Nem szabadna felejteni, hogy a perköltségben, kivált a jelenlegi, túlzásig fokozott illetékterhek mellett rendszerint mennyi az illeték, a végrehajtói díj és egyéb olyan eljárási költség, amelyeknek az ügyvéd száz százalékig csak az ódiumát, de nem az előnyét viseli. Ezért is helyesnek és kívánatosnak tartanok az olyan reformot, hogy ügyvédi költségmegállapításokban kifejezetten különíttessék el a szoros értelemben vett ügyvédi munkadíj és a nevén nevezendő minden egyéb költség. Sok félreértés és sok igaztalan apprehenzió küszöböltetnék ki ezzel a formával. Az elakadt és pangó gazdasági élet szerves folyamányakóppen valósággal ijesztő az ügyforgalom csökkenő tendenciája. Szinte mosolyogni való a törvénykezés racionalizálásának még ma is hangoztatott jelszava és kitűzése, amikor közben lassan, de biztosan olyan leegyszerűsített csend és olyan dermedt nyugalom veti előre árnyékát a bíróságokra is, hogy amennyiben a mai helyzet továbbra is így alakul, belátható időn belül itt is a fölös munkaerő állapotára döbbenünk. * A kari közhangulat fojtott légkörében, az elánok és nagyobb emóciók elapadása idején, amikor az ambíciók lendülő optimizmusát a mindennapi gond és reménytelenség mázsás kövei húzzák lejjebb és lejjebb, külön öröm a hivatalos kamara számára is az Országos Ügyvédszövetség helyi riókszervezetének újabban nekiinduló élete, az a szellem és elevenség, amellyel a reorganizált helyi szervezet az ügyvédbajokkal való komoly törődésén kivül rövid néhány hónap alatt már odáig jutott, hogy meghívása folytán itt helyben és rövid egymásutánban a magyar jogtudományi két tudós tekintélyének, Angyal Pál és Szladits Károly egyetemi tanároknak nagyszínvonalú előadásaiban gyönyörködhettünk. Bejegyeztünk 6 ügyvédet, töröltünk 9 ügyvédet, közülök 5 ügyvédet lemondás, 4 ügyvédet pedig elhalálozás okából. Az ügyvédek létszáma az 1932. évvégi állapottal szemben tehát csökkent 3 ügyvéddel. A bejegyzett ügyvédjelöltek száma viszont az 1982. évvégi állapottal szemben 7 új bejegyzéssel szaporodott. Orszáfjos Ücjyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség Ügyvédmúzeuma. Az elmúlt hetekben a következő Múzeumbarátok gazdagították adományaikkal gyüjtcmemyünket : 1. Eajner Béla : Napo leon proklamációja a magyarokhoz 1809. május 15. egykori quartalakú nyomtatvány. 2. Oppler Emil: néhai Baumgarten Károly irataiból : budapesti és heidelbergi egyetemek leckekönyvei 1869—1873. főnökének Darányi Ignácnak aláírásával ellátott működési bizonyítványa és bírói kinevezése Szilágyi Dezső aláírásával. 3. Polák Géza : Csődperben előterjesztett osztályozási sorozat, Nyitra, 1845. 4. Ungár Margit ügyvédi oklevelének fotókópiája. 5. Fentiekhez járul Kövess Béla és Kövess Miklós örök letété néhai Kövess György irataiból : tanulmányi bizonyítványok és néhai Lángh. Ignác ügyvéddel folytatott levelezés a mult század 60-as éveiből. 6. Kévay Bódog újabb anyaggal gyarapította a Collection Contemporaint. Használjuk levelezéseinken az Országos Ügyvédmúzeum bélyegeit, alkalmazzuk jogi könyveinken az Országos Ügyvédmúzeum művészi ex-libriseit. Boda Ernő. Pantheon Advocatorum Artiumque. Szemle. «Betakarítás előtt.» Dr. Waldmann Lajos kaposvári ügyvéd a Jogtudományi Közlöny 1934. október 6-án megjelent 35. számában a 224. oldalon «Betakarítás előtt)) cím alatt ismerteti és bírálja a tőzsdebíróság 517/1934. szám alatt meghozott ítéletét. Az említett cikk egy olyan lényeges ténybeli tévedést tartalmaz, amelynek helyreigazítását szükségesnek tartom. Dr. Waldmann azt állítja, hogy a tőzsdebíróság «a learatott termést betakarítottnak veszi», «amely megállapítás szembefordul a törvény világos szavaival és ténybeli tévedést tartalmaz)). «Az ilyen tévedés ellen — me\y köztudomású ténynek ellentmond — nincsen segítség.» «Csak a törvényhozás hozhatja helyre az ilyen ténybeli tévedést, ha tovább fejlesztve az 1930 : XXII. tc. 47. §-ában szabályozott felülvizsgálati jogorvoslatot, kimondaná, hogy jogorvoslatnak van helye akkor is, ha a választott bíróság tényeket a köztudomással ellentétben állapít meg.» A dr. Waldmann által kifogásolt megállapítást a tőzsdebíróságnak sem szóval kihirdetett, sem a szóval kihirdetett ítélettel szószerint egyező írásbafoglalt ítélete nem tartalmazza. Az ítélet indokolásának ide-