Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 28. szám - Ünnepi díszgyűlés. - A Budapesti Ügyvédi Kamara és az Országos Ügyvédszövetség által a Nemzetközi Jogi Egyesület budapesti konferenciája tagjainak tiszteletére szeptember 7-én tartott díszgyűlésen elhangzott beszédek

112 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 28. SZÁM. fális eredményekre vezet a mai nehéz gazdasági viszonyok között. A túlzsúfoltság kérdése azonban már akkor is foglalkoztatta az ügyvédi kart és az illetékes kormányköröket, amikor a gazdasági válság folytán az ügyvédek anyagi helyzete nem romlott meg teljesen. A legkülönbözőbb gondolatok merültek fel a létszám ideiglenes korlátozása, az ügyvédi karba való bejutás és megnehezítése tekintetében, ezek a tervek azonban mind máig megmaradtak terveknek és nem valószínű, hogy a zárt szám, az ú. n. numerus clausus intézménye, bármily enyhe formában is megvalósíttassák. A magyar ügyvédi kar szervezete nem ismeri azt a bifurkáeiót, amely az angol sollicitort a barristertől elválasztja, ismeretlen a mi szervezetünkben a francia avoué intézménye is, nálunk az ügyvédek, mint ilyenek között a legteljesebb egyenlőség uralkodik, annak a legfiatalabb ügyvédnek, akinek oklevelén még alig száradtak meg az aláírások, mint ügyvédnek ugyanolyan jogai és kötelességei vannak, mint akár a kamara nagytekintélyű, közszeretetben álló elnökének. Mi magyarok, talán a világ legarisztokratikusabb gondolkodású emberei, bizonyos vonatkozásokban a legnagyobb demokraták is vagyunk és mi ügyvédek inkább áldozatokat hozunk, tűrünk, szenvedünk, hogy sem a zsúfoltság problematikus sikerű enyhítése végett ebből az ideális egyenlőségből engedjünk és azt a szerepet, melyet a magyar ügyvédség, mint a szólásszabadság a közszabadságok, a haladás, a függetlenség kitartó, rettenthetetlen bajnoka betöltött, kockára tegye azáltal, hogy a maga függetlenségébe, önállóságába bármiféle korlátozó intézkedéssel belenyúlni engedjen. Ha azt kérdeznék tőlem, hogy mi a túlzsúfoltság oka, erre csak azt felelhetném, hogy egyrészt az a vonzó erő, melyet, mint már előadásom elején említettem, az ügyvédi pálya a tehetségesebb, vállalkozóbb szellemű, érvényesülni akaró fiatalságra inkább gyakorol, mint a lassú előmenetelt, szerényebb anyagi eredményeket biztosító tisztviselői pálya, másrészt az is, hogy a kormány takarékossági szempontok által vezéreltetve, csökkenti lehetőleg a bírói és tisztviselői létszámot, új bírákat és tisztviselőket nem nevez ki, így a fiatal jogásznemzedék, amely tanulmányait már megkezdte, vagy be is fejezte és máshol elhelyezkedni nem tud, kénytelen, kelletlen, az ügyvédi pályára tódul, abban az édes reményben, hogy talán ő lesz az a szerencsés választottja a sorsnak, akiből keresett ügyvéd, képviselő, miniszter és mit tudom még mi lehet. A túlzsúfoltságot előmozdította még egy 1921-ből, az átmeneti időkből származó és még ma is hatályban levő törvény, amely lehetővé tette, hogy bírák és egyéb köztisztviselők bizonyos időn át teljesített közszolgálat után ügyvédi oklevél nélkül is felvétethették magukat az ügyvédi kamarák lajstromába. Ma már kevésbbé érezteti hatását ez az ügyvédek által állandóan támadott törvény, de kezdetben nagy károkat okozott az ügyvédségnek, mert lehetővé tette, hogy már tekintélyes nyugdíjjal bíró köztisztviselők, régi összeköttetéseik felhasználásával konkurrenciát csináljanak ezekkel az anyagi és erkölcsi előnyökkel nem rendelkező kartársaiknak. Végül oka a túlzsúfoltságnak sok tekintetben a békeszerződós is, mely Magyarországot régi területe 3/4 részétől, lakossága 2/s részétől fosztotta meg. A békeszerződés által elcsatolt területeken gyakorlatot folytatott ügyvédek közül is igen sokan önként vagy kénytelenségből átköltöztek, jórészt a csonka ország fővárosába és szaporították a már úgy is nagyszámú ügyvédség tömegét. Vétenénk a kedves vendégeink iránt tartozó köteles udvariasság szabályai ellen, ha a békeszerződésből származó bajainkkal túlságosan fárasztani akarnánk őket és politikát vinnénk be egy szigorúan tudományos összejövetel tanácskozásaiba. A békeszerződés elleni tiltakozás azonban a mi felfogásunk szerint nem politika, de nem is hisztériás jajgatás revízió után, mert nem mi, sokat megrágalmazott magyarok kiáltunk revízió után, hanem maga a természet, melynek törvényei ellen tartósan vétkezni nem lehet, amelyek nem engedik, hogy a folyók visszafelé folyjanak. Vessenek egy pillantást Közép-Európa hegy- és vízrajzi térképére, amelyen színes politikai határok berajzolva nincsenek. Látni fognak ott egy hegységek és folyók által minden oldalról körülzárt alakot. Ez a régi, ezeréves Magyarország, melyet a jó Isten, a természet alkotott egységnek és amelyet feldarabolni, részekre szaggatni semmiféle önrendelkezési, faji vagy nemzetiségi elv alapján nem lehet, de nem azért, mert mi rossz magyarok, amint ránk fogjak, örökös panaszainkkal Közép-Európa békéjének állandó veszélyeztetői, makacsul ragaszkodunk a múlthoz, hanem azért, mert a természet mindennél erősebb törvényei nem engedik azt. Hogy mit csinált a békeszerződés ebből a természetalkotta egységből, azt szemléltetően tüntetik fel azok a minden papírkereskedésben kapható levelezőlapalakú térképek, melyeken Szent István birodalma a régi egységében ós a békeszerződés utáni állapotában látható. De nyugtassák meg hölgyeim és uraim honfitársaikat az iránt, hogy ha köztünk magyarok között vannak is hevesebb vérmérsékletűek, még ezeknek sem jutna eszükbe az országot valami meggondolatlan kalandba vinni, annál kevésbbé a magyar nemzet higgadt, politikailag érett nagy tömegeinek. Láttunk mi már Trianonnál nagyobb veszedelmeket, kibírtuk mi a 150 éves török megszállást, várhatjuk hát nyugodtan, míg a természet legyőzhetetlén törvényei, a mi igazságunk érvényesülnek és megvalósul mindnyájunk álma és reménye, a régi Magyarország feltámadása. Bocsássanak meg, hogy talán kissé elkalandoztam tulajdonképpeni tárgyamtól, a magyar ügyvédség helyzetének ismertetésétől, de senki jobban, mint az izzó hazafias érzéstől hevített magyar ügyvédi kar nem érzi át annak a lépten-nyomon hallható, már a külföldön is közismert mondásnak az igazságát, hogy «nem nem soha!» és senki nálunk magyar ügyvédeknél több meggyőződéssel nem mondhatja el a magyar credót, hogy «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában !» * Harasztosi Király Ferenc beszéde : Bátran elmondhatjuk, hogy ez a hely, ahol szerencsénk van Önöket üdvözölhetni, nemcsak a magyar ügyvédségnek, de egyúttal a magyar jogászságnak is a főhadiszállása, a magyar jogászatnak valóságos szíve. Ebben az egyszerű, ódon házban találkoznak gyakorló összejöveteleiken az ügyvédjelöltek, hogy egyetemi tanulmányaik befejeztével gyakorlati tudásukat fejlesszók ; itt tesz esküt az új ügyvéd arra, hogy híven fogja szolgálni a magyar államfőt, a magyar jogot és a magyar hazát; itt üléseznek a budapesti ügyvédi kar hivatalos szervezetének, a Budapesti Ügyvédi Kamarának, közgyűlése, választmánya és elnöksége, ezenfelül a Kamara fegyelmi bíróságai is, hogy a Kar érdekvédelméről gondoskodjanak, etnikai kánonjait fejleszszék, magyarázzák és betartásukról gondoskodjanak. Innen indultak hadba hős kartársaink és a cenotaphium e díszterem falán örökíti meg soha el nem múló emléküket. Itt fejtik ki tevékenységüket az ügyvédtársadalmi alakulatok, köztük az Országos Ügyvédszövetség, a magyar ügyvédi kar országos szervezete a kar erkölcsi, gazdasági, társadalmi érdekeinek szolgálatában, amely kétévenként tartott országos ügyvédkongresszusain és félévenként rendezett országos ügyvédi értekezletein valósággal a magyar ügyvédi közvélemény megszólaltatója. Itt ülésezik a Magyar Jogászegylet is, ez a magyar jogásztársadalom minden kategóriáját — ügyvéd, bíró, tanár, hivatalnok — magában foglaló tekintélyes egyesület, amely a magyar jogtudomány, joggyakorlat és jogpolitika hivatott irányítója. Az a lelkes munka, amely e falak között az év hétköznapjain szinte szakadatlanul folyik, nemcsak a magyar ügyvédségre nagyfontosságú, de általában a magyar jogászokat és magát a mag(yar jogfejlődést irányítja. Törvényjavaslatok születtek és módosultak itt, törvények, rendeletek korszerű megváltoztatására indultak el itt a hathatós kezdeményezések. Indokolt tehát az az állításunk, hogy ez a hely nemcsak a magyar jognak egyik legfontosabb bástyája, de egyúttal a magyar nemzetnek, a fogászok nemzetének)) egyik legfontosabb őrhelye. A magyar nemzet, a magyar alkotmány és a magyar jog azonos fogalmak ; a magyar jog pedig azonos a nyugati civilizációval, mert az igazságosság és a humanitás eszméi fűtik, eredeti koncepciói mellett a római jog alapzatain áll és a történelem múló tömegeseményei ós tömeghangulatai meg nem ingatják. Mi, magyar ügyvédek, akik a magyar George Washington-t: Kossuth Lajost adtuk hazánknak és a világnak, akik Kölcseyben a magyar himnusz szerzőjót ajándékoztuk sorsvert nemzetünknek: büszkék vagyunk arra, hogy az International Law