Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)
1934 / 27. szám - Kamaránk újjáalakított székházáról
IV. évfolyam. 27. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1934. aug. 11. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. Kamaránk újjáalakított székházáról. Kamaránk székháza az autonóm kari élettel kapcsolatos hivatalos funkciók céljaira épült 1896-ban. Azóta az épület rendeltetésszerű használata folytán természetszerűen megkopott. Az épület állagának rendbentartása érdekében elkerülhetetlenül szükséges tatarözási munkálatok során a tervező építészek figyelemmel voltak az építési bizottság azon elgondolására, hogy a Kamara székháza nemcsak az autonómia és az érdekképviselet céljaira szolgáljon, hanem ügyvédtársadalmi és kari tudományos feladatok megoldására keretet nyújtson. Ezen célok mellett olyan kézikönyvtárt kellett összeállítani, hogy a kamarai könyvtárban összegyűjtött jogtudományi művekből az élő jog anyaga kartársaink rendelkezésére álljon. Valamikor — lényegesen jobb gazdasági viszonyok közt — a joganyag teljes és folytatólagos ismeretét nem volt nehéz biztosítani. Kamaránk könyvtárának most fokozottabb feladata, hogy a drága törvénykönyveket, rendelettárakat és hivatalos döntvénytárakat megvegye, kartársai rendelkezésére tartsa és így könnyítsen kartársaink egyébként súlyos terhein, amelyet az ügyvédi iroda üzembentartása jelent. Nevezetes az épület átalakítása abból a szempontból, hogy a Kamara díszlépcsőházát újra rendeltetéséhez juttatta, amenynyiben összeköti valamennyi reprezentációs célokra rendelt helyiségeinket. Figyelemre méltó, hogy a lépcsőház anélkül, hogy azon architektonikus változtatás esett volna, restaurálása után bármely igazságügyi palotánk szépségével vetekszik. Torkolatában a díszteremmel határos átriumszerű kupolacsarnok immár teljes szépségében bontakozik ki. Annak felismerésében, hogy élő jogunknak a hagyomány gyökérszálaiból kell táplálkozniok, Kamaránk székházának ezen új traktusa kiépítésénél is szerep jutott, amennyiben a könyvtár-helyiség tőszomszédságában vannak elhelyezve az Országos Ügyvédmúzeum helyiségei. Az eddig parlagon heverő értéktelen alagsori helyiség románstílű kolostorok könyvtártermeire emlékeztető boltíveivel és oszlopaival valóban esztétikus hangulatot kelt. A múzeum kiállító-termének impozáns méretei módot nyújtanak arra, hogy abban múzeumi tárlók alkalmas elhelyezést nyerhetnek, amelyekben kari történelmünk nem egy nagybecsű ereklyéjét helyeztük el máris. Így válik a megfakult és megvásott hétköznapi munkazubbony kellő átalakítással csinos, kényelmes, ünnepi alkalmakra is kiválóan szolgáló ünneplő öltözetté. Eajtunk áll, hogy az ügyvédség e nagyértékű székházát idővel kari műemlékké fejlesszük azáltal, hogy falait benépesítsük kari elődeink, ügyvédőseink emlékére szánt artisztikus emlékekkel. . Boda Ernő. Budapesti Ücjyvédi Kamara. A pénzügyigazgatóság feljelentése. Gerlóczy Endre kamarai ügyész és még két más ügyvéd ellen «fondorlatos csalás bűntette» és «bélyeghamisítás» vétsége miatt tett feljelentés nagy felháborodást váltott ki a legszélesebb körökben. A Budapesti Ügyvédi Kamara ez üggyel kapcsolatban a következő átiratot intézte Ferenczy Tibor főkapitányhoz : «A közelmúltban többízben előfordult, hogy ügyvédek ellen a m. kir. Államrendőrség budapesti Főkapitányságánál tettek, mégpedig sokszor alaptalan feljelentéseket, amely feljelentések folytán a m. kir. Államrendőrség bűnügyi osztálya az általa megfelelőnek talált intézkedéseket a törvény értelmében meg is tette. Minthogy azonban az ügyvédi karban csupán egész kivételes esetben fordul elő az, hogy olyan nagyobb jelentőségű büntetendő cselekmény nyomatékos gyanúja látszik valakivel szemben fennforogni, amely nyomatékos gyanú alapján és az ügy természeténél fogva halaszthatatlan intézkedésekre van szükség, ennélfogva az ügyvédi kar integritásának védelmében megkeressük Méltóságodat aziránt, hogy minden olyan esetben, amidőn az ügy természete ezt lehetővé teszi, méltóztassék a m. kir. Államrendőrségnél megtett feljelentéseket indítványtétel céljából az illetékes kir. Ügyészséghez haladéktalanul áttenni és az ügy érdemében csupán akkor intézkedni, ha a kir. Ügyészség részéről az indítvány már beérkezett. Tisztelettel kérjük továbbá azt is, hogy abban az esetben, ha ügyvéd ellen tétetnék valamely bűnügj'ben feljelentés, a feljelentés tényét csak olyan időpontban méltóztassék a rendőri sajtóiroda útján nyilvánosságra hozni, amidőn a nyomozás adataiból már kézenfekvő az, hogy a feljelentett ügyvéd a terhére rótt büntetendő cselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható és egyben a kir. Ügyészség indítványa is már beérkezett. További kérésünk arra irányul, hogy az ügyvéd ellen tett büntető feljelentés fényéről a m. kir. Államrendőrség a sajtóiroda mellőzésével esetleg más úton se szolgáltasson adatokat mindaddig, amíg a kir. Ügyészség hozzájárulása a fennforgó nyomatékos gyanú ós az egész tényállás megvizsgálása alapján ehhez biztosítva nincsen. Megkeresésünk abban a nyilvánvaló tényben találja indokát, amelyik szerint az ügyvédi állás közbizalmi jellegénél fogva helyrehozhatatlan károk származnak abból, ha az ügyvéd ellen irányuló feljelentés puszta ténye már elegendő alapot szolgáltat arra, hogy a nyilvánosság is ezzel a kérdéssel időelőtt foglalkozzék. Amennyire kívánatos ugyanis egyfelől az, hogy éppen az ügyvédi állás közbizalmi jellegénél fogva' olyan esetben, ha a büntetendő cselekmény elkövetése már minden kétséget kizáróan bizonyítva van, erről a nyilvánosság is értesüljön, másfelől nem férhet kétség ahhoz, hogy az ügyvéd szempontjóbál exisztenciális kérdést jelent az, hogy valamely alaptalan feljelentés az általánosításra hajlamos közvélemény előtt ne tüntesse fel olyan színben a feljelentett ügyvédet és ennek révén az ügyvédi kar egyetemét, mintha a feljelentett személy a tiszteletre ós bizalomra méltatlanná vált volna, a kar egésze pedig a minden hivatás körében előfordulható szórványos visszaélések miatt az őt megillető bizalomra méltó nem lenne. Abban a reményben, hogy Méltóságod lesz kegyes az' átiratunkban foglaltakat jóindulatú megfontolás tárgyává tenni és a szükséges intézkedéseket ehhez képest megtenni, kérjük, fogadja legőszintébb tiszteletünk nyilvánítását.» Világosítsa jel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről.