Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 26. szám - Az ügyvédkérdés az igazságügyi tárca költségvetésének vitájában. [4. r.]

106 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 26. SZÁM. Pantheon Advocatorum Artiumque. zottnak kellett lennie. (Kúria 1934. májns 14. P. VI. 5481/1933. Elnök: Térfi; előadó : Kerényi.) Országos Ügyvédszövetség. Országos Ügyvéd-Múzeum. Az elmúlt hetekben a következő múzeumbarátok gazdagították adományaikkal gyűjteményünket: I. Bedő Rudolf igazgató XVII—XVIII. századbeli jogtörténeti becsű kéziratokat és egykorú nyomtatványokat ; — 2. dr. NáraySzabó László, a szombathelyi ügyvédi kamara elnöke, Horváth Boldizsárnak, az 1867. évi igazságügyi reformkormányzat nagy igazságügyminiszterének szombathelyi ügyvéd korából származó többrendbeli eredeti periratát és okiratát ; — 3. dr. Szüts Andor Degré Alajosnak «Két óv egy ügyvéd életéből. Pest, 1853.» című szépirodalmi művet küldött be a múzeumunk könyvtára részére ; •— 4. Ravasz László, a dunamelléki református egyház püspöke : «Ars Hungarica» c. tanulmányának kéziratát; — 5. özv. Polonyi Gézáné Polonyi Géza «Birtokpolitika» c. tanulmányát, a Marosvásárhelyi Ügyvédi Kamara Polonyi igazságügyminiszteri kinevezése alkalmából kelt üdvözlő iratát, belvárosi választói emlékalbumát, fényképekkel, kéköves ezüst tokban (1906. május 3); Szabadka, Zalaegerszeg, Máramarossziget, Kézdivásárhely városok és Ozdola község által részére kiállított díszpolgári okleveleket, valamint a koalíciós kormányról kiadott emlékkönyv egy példányát ; — 6. sikabonyi Angyal Pál, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora, Múzeumunk könyvtára részére az egyetem fegyelmi hatóságáról tartott székfoglaló beszédének egy példányát; — 7. butkai Viczmandy Tamás ny. kereskedelemügyi min. tanácsos Kossuth Lajos periratainak ismertetését tartalmazó, a «Viczmandyak» című családtörténeti munkájának egy példányát; — 8. harasztosi Király Ferenc az Országos Ügyvédszövetség tulajdonát képező Werbőczy ezüst serleget letétként; —d.Vashnre kartársunk Vázsonyi Vilmosnak a «sztrájk történettről)) írott eredeti jegyzeteit; — 10. Vázsonyi János orsz. képviselő néhai Vázsonyi Vilmos hagyatékából: Weiszfeld Vilmos elsőéves joghallgató egyetemi indexét és alapvizsga iránti kérvényét, blokkját, saját kéziratéi feljegyzéseivel az 1917. június 17-én alakult m. kir. kormány igazságügyminiszteri programmjának tervezetét. A vizsgálóbíróhoz intézett beadvány kéziratát a vasutas perben, a Világ c. lap betiltásával kapcsolatos jegyzeteit ; — II. Turóczy Szigfrid, kartársunk a Magyar Altalános Kőszénbánya r.-t. igazgatója «Planum tabulare Articuli diaetales Cynosura juris-peritorum, Articuli statútum et ordinum» című XVIII. századbeli jogtörténeti becsű művet adományozott az Országos Ügyvéd-Múzeumnak. A nagylelkű adományozóknak ezúton is hálás köszönetet mondunk azzal a kéréssel, hogy Múzeumunkat barátok szerzésével a jövőben is támogatni szíveskedjenek. Boda Ernő. Szemle. Bankügyész végkielégítésénél figyelembe veendő a munkaadó üzletfeleitől származó jövedelem is. A fellebbezési bíróság a jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás alapján, helytálló indokolással, jogszabálysértés nélkül jutott arra az eredményre, hogy felperes férje végkielégítésre jogosult alkalmazottja volt az alperesnek, hogy felperesre nézve a végkielégítés igénylésére vonatkozólag az 1910/1920. M. E. számú | rendelet 12. §-ában megszabott előfeltételek fennforognak, végül, hogy felperes a havi segélyben részesülése által a végkielégítéshez való jogát nem vesztette el. A fellebbezési bíróságnak az a döntése tehát, hogy felperesnek elhalt férje után végkielégítéshez van joga, megfelel az anyagi jognak, s az alperesnek ez ellen irányuló felülvizsgálati panasza ekként alaptalan. Ugyancsak helyes és nem sért jogszabályt | a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a végkielégítés összegének meghatározásánál a felperes jogelődjének évi 960 P I fizetésen kívül annak a jelzálogjog bekebelezéséből más ügyvédek közben jöttével eszközölt jelzálogjog bekebelezéséből, a peres ügyekből és a jelzálogjog bekebelezésével kapcsolatos perenkívüli munkálatokból származó jövedelmét is figyelembe vette, mert ezek a jövedelmek a felperes jogelődjének rendes jövedelmét képezték és működési körével kapcsolatosan merültek fel és amelyek felperes jogelődjének fizetésének megállapításánál nyilvánvalóan figyelembe vétettek s erre való tekintettel lett az csak évi 960 P-ben, vagyis aránylag igen alacsony összegben megállapítva. A bankügyészi állás különleges természetéből folyik az, hogy felperes jogelődje ezeket a jövedelmeket nem magától az alperestől, hanem az alperessel kötött szerződés alapján annak üzletfeleitől kapta, s így ez a körülmény jelen esetben jelentőséggel nem bír. (Budapesti Tábla 1934. május 30. P. XIII. 15,355/1933. Elnök: Szőke, előadó : C'sijpkay.) Sajtószemle. Jogállam. 4. szám. (Április.) Hchuster Rudolf a részvénytársasági igazgatóság tagjainak felelőssége és az általános magánjog szabályai címen a Kúria gyakorlatát ismertetve megállapítja, hogy a Kúria kereskedelmi tanácsai már rég felismerték, hogy az általános magánjog szabályai nélkül a kérdés helyesen meg nem oldható. Ha az igazgatósági tagok felelősségét a társasággal szemben külön akarják szabályozni, ami I nem feltétlenül szükséges, akkor felvehetők azok a speciális rész vény jogi intézkedések, amelyeket Kuncz tervezetének 106. §-a felsorol. A K. T. 189. §-a elhagyandó lenne, [ mert az már keletkezésekor elhibázott volt. Külley Rhorer Victor a régmúltnak forma: lista ítélőmesterei címmel egy a cikkben meg ! nem nevezett, a mult század derekán működött táblabíró érdekes kéziratos jegyzeI teit ismerteti. Zsoldos Benő a rendészeti ; törvények angol őseiről ír. Balázs P. Elemér j Szondi Viktornak Nemzetközi Büntetőjog ; című könyvéhez fűz önálló tanulmánynak is | beillő elismerő kritikát. Albrecht Ferenc a | választás előkészítésében eljáró képviselő' jelölt kíséretének jogi helyzetét ismerteti. \Rácz János azzal a kérdéssel foglalkozik, ; hogy az egyességileg kötelezett tartásdíj i mennyiségének vagy tartamának megválI toztatása iránt a Pp. 413. §-a alapján lehet-e j keresetet indítani. Stein Alfréd a 164,000/ ! 1933. M. E. sz. rendelet 6. §-át veszi bírálat i alá. A szakasz a kincstári jelzálogjogok 1 ranghelyének felhasználását szabályozza. ; Szerző szerint attól kell tartani, hogy e rendelkezés, mely a kincstár érdekében áttöri i azt a jogszabályt, hogy a ranghellyel való rendelkezés joga kizárólag a jelzálog tulajI donosát illeti, a kincstári közegek részéről oly értelmezést fog nyerni, hogy a kincstár \ javára bekebelezett jelzálogjog nemcsak azt ; a követelést biztosítja, amelynek okából a jelzálogjogot alapították, hanem minden j egyéb kincstári követelést is. Ez a kincstári jelzálogjoggal terhelt ingatlan megvásárlását a jövőben igen kockázatossá teszi és csak sajnálatos, hogy a javak forgalmának lehetősége ilyen korlátozásoknak vettetik alá. Sokkal helyesebb lett volna a jogegyenlőség álláspontját e téren fenntartani és a '. sérelmes új szabályozás helyett a köztartozások biztosítására hivatott hatóságoktól megkövetelni a kincstári követelések kése, delem nélküli jelzálogi biztosítását. österreichische Anwaltszeitung. Június 1-i számát Ijudwig Lieban «Gebührenpflicht von I Auslandsurkunden» című cikke vezeti be. i Megnyugvással láthatjuk, hogy az osztrák illetékrendelkezések bonyolultsága alig mai rad el a magyar mögött. Erich Konrád «Die i neue Verfassung und die Stellung dér Frauen ] nach geltenden bürgerlichem R( chte» címen I vizsgálja, hogy melyek azok a törvény; szakaszok, amelyek nem egyeznek az 1920-i alkotmány 7. artikulusával, hogy t. i. egyik nemnek sem lehet előnye a másik felett. Róbert Karplis «Körperschaftsteuer vom ; Einkommen gelösehter Gesellschaften m. b. H. című cikkében arra a konklúzióra jut, ; hogy abban az esetbén is, ha a megszűnt k.í'.t. utólag jövedelemre tesz szert, csak az egyes jogosítottak róhatók meg személyi jövedelmi adóval, töstületi adóról szó sem lehet. Márkus Ettinyer érdekes cikket ír a nálunk is állandóan napirenden levő kérdésről : «Die extensive Auslegung der Goldklauzelverordnung». Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Ábrái V.