Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 26. szám - A megbízás visszavonásának befolyása a kikötött jutalomdíjra. [3. r.] - Pesti prókátor - száz évvel ezelőtt

IV. évfolyam. 26. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1934. jún. 30. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr, Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr, Kovács) Dénes, dr, Kórody István, ,dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V.f Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. A megbízás visszavonásának befolyása a kikötött julalomdíjra.* Míg az ügyvéd javára kikötött jutalomdíj kérdésében a bírói gyakorlat ingadozó és az ügyvédi kar részéről sűrű támadásban részesült, addig az ügyvéd terhére kötött jutalomdíj kérdésében a bírói gyakorlat egységes ós kedvező' az ügyvédi karra. Köztudomású, hogy a súlyos gazdasági viszonyok következtében igtn sűrűn fordulnak elő az ú. n. készkiadásos megállapodások úgy egyes ügyekre, valamint ügycsoportokra vonatkozólag. Leggyakoribb, hogy egy kereskedő, gyáros ügyeinek vitelével, oly feltétellel bíz meg ügyvédet, hogy igen szerény évi honoráriumot fizet, de az ellenfél által fizetendő összeg egészben vagy részben az ügyvédet illeti. Mi történik, ha ily megbízást von meg az ügyfél a megbízási idő lejárta előtt minden ok nélkül. A Kúria már régen állást foglalt ebben a kérdésben az ügyvéd javára. így a Mjogi Dtár III. kötetében 243. sz. a. közölt esetben, mely így szól: «Ha az ügyvéd a megbízójával oly megállapodásra lépett, hogy munkadíjakat csak behajtás esetében kapjon, abból a lényeges és jogos feltevésből indult ki, hogy a reábízott perekben a végrehajtásokat is ő fogja végezni; ha tehát megbízója a megbízás visszavonásával ennek lehetőségét megvonta, az általa be nem tartott szerződésből nem meríthet olyan jogot, mely csupán a képviseletnek az ügyek végbefejezéséig való fennmaradásában találta volna alapját. A megbízási szerződésnek a megbízó részéről történt egyoldalú és idő előtti megszűntetése folytán az ügyvéd igény jogosultságát többé nem a megbízási szerződés korlátai között, hanem az ügyvédi rendtartás 54. §-a alapján kell elbírálni. (Kúria 1909. június 25. 243/909. sz. VIII. p. Azóta a Kúriai állandóan követi ezt a gyakorlatot. Legutóbb 1932-ben foglalkozott ezzel a kérdéssel (P. VI. 8689/1980-., közölve az Ügyvédi Közlöny 1933. évf. 11. lap) és döntésében hivatkozik az állandó bírói gyakorlatra. Ebben az' esetben is a Kúria kimondotta,, hogy ily esetben nem á külön Megállapodás, hanem költségjegyzék sze* Az előbbi köaleményt lásd a 20. és 22. számban. rinti felszámítás alapján ítólendők meg a ! költségek. i Lényeges különbség azonban, hogy az í ügyvéd lemondhat arról a jogáról, hogy indokolatlan megvonás esetén költségjegy: zék alapján követelhesse munkadíjainak . megállapítását. Vannak döntések, melyek úgy szólnak, ; mintha az ügyvéd is kiköthetné, hogy a kikötött jutalomdíj feltétlenül megilleti. így például a P. VI. 7257/930. sz. ítélet (közölve Ügyvédi Közlöny 1932. évf. 191. 1.) szerint : «Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint olyan esetben, amidőn a elíjlevél alapján vállalkozó ügyvédtől a fél a megbízást az ügy befejezése előtt visszavonja — eltérő megállapodás hiányában — a kikötött jutalomdíj (munkadíj) aránylagos leszállításának van helye». Tényleg azonban az «eltérő megállapodást» a bírói gyakorlat csak oly kikötéseknél veszi figyelembe, melyek az ügyvéd terhére szólnak (tehát készkiadásos és azokhoz közelesŐ megállapodások), míg az ügyvéd javára szóló megállapodásoknál egymagában azt a kikötést, hogy az ügyfél a megbízás visszavonása esetén köteles az egész kikötött jutalomdíjat megfizetni, az utolsó húsz évben a közölt esetek egyikében sem fogadta el ítéletének alapjául.1 Ha azonban a bírói gyakorlat fejlődésére visszapillantunk, mégis lényeges javulást kell megállapítanunk az ügyvédi kar javára. Míg régebben a Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy «érvénytelen nemcsak az a kikötés, hogy a fél a megbízást vissza nem vonhatja, hanem az ehhez fűzött anyagi következmények is érvénytelenek. (Perj. Dtár VI. 46. sz. eset), addig újabban a Kúria megítéli a teljes jutalomdíjat a) ha nyilvánvaló, hogy az ügyfél az ügy előrehaladott stádiumában, nyilván az ügyvéd jogainak kijátszása végett vonta meg ok nélkül a megbízást, b) ha nem tagadható meg az okozati összefüggésfennforgás az ügy véd ténykedése és a bekövetkezett sikeres eredmény között, c) ha az ügyfél a kikötött jutalomdíjat előre kifizette és a megbízást az ügy befejezése előtt ok nélkül megvonta. 1 A P. VI. 7257/930. sz. esetben például a Kúria nem azért tagadta meg a teljes jutalomdíjat, mert ez nem volt kikötve a megbízás megvonása esetére: hanem az indokolás szerint: <<Az adott esetben az ügyfél elhalálozása következtében lehetetlenné vá 11 a megbízás visszavonása nélkül is — a cél lm vett eredmény bármelyikének elérésé*. Ezek a elöntések lénj^eges és örvemeletes javulást jelentenek, aminthogy a VI. tanács ;az ügj^védi munkadíj kérdésében évek óta általában az ügyvédi kar méltányos kívánságait figyelembe vevő gyakorlatot folytat. Tudom azt is, hogy a Kúria, ha aránylagosan le is szállítja a kikötött jutalomdíjat, vagy költségjegyzék alapján állapítja i meg a munkadíjat, messzemenőlég figyelembe j veheti és bizonyára figyelembe is veszi a . feleknek a díj levélben megnyilvánuló intencióját. De ez gyakran nem lehetséges. Például azért, mert az ügyvéd — ritka kivételektől eltekintve — még szakítás után sem tárja fel azokat a kényes dolgokat, melyekbe ügyfele beavatta és amely tények ismerete esetleg befolyásolja a költség összegének megállapítását. Nem is szólva arról, hogy nem tekinthető teljesen tisztázottnak, hogy mily mértékig köti a titoktartás kötelessége saját költségjegyzék perében.2 A fejlődés eddigi irányából azt a reményt meríti az ügyvéeli kar, hogy a Kúria tovább fog haladni a megkezdett úton. Különösen kívánatos volna, hogy a Kúria kifejezetten elismerje annak lehetőségét, hogy indokolt esetekben az ügyvéd érvényesen kötheti ki a teljes munkadíjat a megbízás oknélkül való megvevnása esetére is. Amíg joggyakorlatunk a megkezdett úton edelig elér, kívánatos volna legalább annak kimondása, hogy a kikötött jutalomdíjból legfeljebb annyi vonható le, amennyit a még elvégzendő munkának a bírói skála szerinti díja kilesz. Az utóbbi megoldás jogi konstrukciója tulajdonképpen azonos a mai bírói gyakorlattal, ele financiális kihatásában nagy horelerejfí volna az ügyvédi kárra nézve. Teller Miksa. V = Pesti prókátor — száz évvel ezelőtt. Gyaluforgácsokat adok át, műhelyt ennéke ez Prof. Frank Ignácról szóló munkámnak, amely a nagy tudós életén és munkásságán felül átnézetét adja a reformkorszak jogéletének, bírói gyakorlatának, az új idők hatása az ősi magánjogra, úgyszintén az osztrák polg. törvény bevonulása is helyet 2 A Kúria Ügyvédi Tanácsa 435/933. sz teleiében elrendelte az iratoknak a kamara ügyészéhez való áttételét, mert vádlott ügyvéd fellebbezéséhez csatolta volt ügyfele által aláirt tényállást azon óéiból, hogy ügyfelének megbízhatatlan voltát igazolja. (Közölve Ügyvédi Közi. 1934. évi" Ül? lap.)