Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 3. szám - Külföldi ügyvédség hírei. - A román zugirászati törvény

3. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY íi látogatással, kötelező szemináriumi gyakorlatokkal, továbbá az előadó-tanár elméleti oktatása mellett a gyakorlati anyagnak meghívott szakférfiak útján való ismertetésével. Az egyetemen érvényben lévő mai felvételi rendszer mellett oly megoldást javasolunk, hogy az egyetemre felvett elégségesen érettek száma az engedélyezett létszámon belül ne lehessen nagyobb, mint a felvett kitűnően, jelesen és jól érettek száma együtt. Szükségesnek tartjuk a szigorlók vándorlásának korlátozását olymódon, hogy a szigorlati vizsgák csak azon egyetem jog- és államtudományi karán tehetők le, amelyen a jelölt utolsó két félévét hallgatta. Kívánjuk továbbá a jogakadémiák eltörlését. ( 18. Az ügyvédjelölteket érdeklő kérdésekben aj az álbejegyzések szigorúbb üldözését kívánjuk úgy a jelöltekkel, mint az álbejegyzésre alkalmat nyújtó ügyvédekkel szemben. Ez okból bűnvádi eljárást tartunk megindítandónak hamis főnöki bizonyítvánnyal kapcsolatban, úgy az azt kiállító ügyvéddel, mint a bizonyítványt felhasználó jelölttel szemben, b) 35 éves korhatáron felül az ügyvédjelölt bejegyzését nem tartjuk megengedhetőnek, c) meg kell tiltani az ügyvédjelöltek ingyenes alkalmazását, cl) szükséges az ügyvédjelölti fizetésminimum megállapítása, ej az ügyvédjelölti továbbképzést akként kérjük kiegészíteni, hogy a továbbképzés alatt a teljes vizsgaanyag felöleltessék, az Ü. R. behatóan ismertessék, a kari etika parancsai intenzívebben tárgyaltassanak, adó- és illetékjog teljes részletességgel adassék elő, és előre elkészített jogesetek felvetésével tárgyalás tartassék és ítéletek szerkesztessenek, f) a joggyakorlatból egy év bíróságnál töltendő el; egy ügyvéd legfeljebb két jelöltet tarthasson, g) ne tarthasson ügyvédjelöltet, ki segélyezésben részesül, aki közszolgálatban áll, h) öt évig ne tarthasson jelöltet olyan ügyvéd, aki súlyosabb fegyelmi vétséget követett el és az Ü. R. 70. §-áriak 3. pontja értelmében büntettetett, i) ne tarthasson jelöltet olyan ügyvéd, aki legalább három éven át ügyvédi gyakorlatot nem folytatott, j) ne tarthasson továbbá jelöltet azon ügyvéd, aki magánszolgálatban áll; ezen utóbbi meghatározás alá nem tartozik azon állandó jellegű megbízási viszony, mely alárendeltségű helyzetet nem teremt, k) ügyvédjelölt legfelsőbb bíróságoknál gyakorló ügyvédi minőségben történt bejegyzéséig ne tárgyalhasson és a kir. ítélőtáblákon is csak ügyvédjelölti gyakorlati idejének második felében legyen jogosult tárgyalásokat ellátni. 19. Szükségesnek tartjuk az ügyvédi összeférhetetlenség szigorúbb szabályozását olymódon, hogy h atóságnál, állami vagy községi üzemeknél rendszeresített állásban működő ügyészek és más jogügyi tisztviselők ügyvédi magángyakorlatot ne folytathassanak. 20. Annak előrebocsátásával, hogy az ügyvédi költségmegállapítások mai mérvét, mely a budapesti bíróságok által elfogadott irányító díjszabás rendszerén nyugszik, érinteni nem kívánjuk, egyéb ügyvédi költségkérdésekben azonban alanti reformokat tartjuk megvalósítandóknak : a) a készkiadásos s a munka kiuzsorázását jelentő egyéb megállapodások érvényteleneknek nyilvánítandók, b) saját féllel szemben a perbírónak joga legyen az ügyvéd költségét költségjegyzék alapján az ítéletben megállapítani, c) az ellenféllel szemben megítélt perköltségekre az ügyvédet tulajdonjog illesse meg a beszámítás tilalmának kimondásával, cl) a megtartási jog kiterjesztését kérjük a perbeli fél terhére az ügyvéd kezéhez befolyt pénzösszegre és értékekre ugyanazon megbízó egyéb ügyeiben felmerült költségeire is, e) perköltségek után is az esedékesség napjától kamat járjon az ügyvédnek, f) kényszeradós ügyvédjének költségei a vagyontömeget előnyös tételként terheljék, g) amennyiben valamely tőkekövetelést törvényes jogszabálynál fogva előnyös kielégítés vagy biztosítás illeti, ideértve a törvényes zálogjogot is, a költséget ugyanezen előnyös kielégítés, illetve biztosítás illeti, h) az ügyvéd javára joghatályosan kikötött külön jutalomdíj a megbízás indokolatlan és kijátszásszerű megvonása esetében is jár, i) az ügyvédet megillető költségre nézve — még ha jogerősen megállapítva vagy megítélve nincs is — az ügyfél az ügyvédre nézve kiterjedő joghatállyal egyességet nem köthet, a költségről le nem mondhat, az ilyen egyesség vagy lemondás a jogaiban sérelmet szenvedett ügyvéddel szemben nem joghatályos, j) amennyiben az ellenfél az ügyfélnek fizeti az ügyvédi költséget, annak ellenére, hogy a marasztaláskor ügyvéd képviselte az ügyfelet, úgy az ellenfél az általa teljesített fizetésre való tekintet nélkül kötelezettségben marad az ügyvédi költség tekintetében, mintha fizetést nem teljesített volna, k) az ügyfél sikkasztást követ el és a Btk. 358. §-a szerint büntettetik, ha az őt meg nem illető költséget annak az ügyvédnek a kezéhez ki nem szolgáltatja, akinek ügyvédi tevékenység alapján megállapított ügyvédi munkadíj hozzá befolyt, 21. A qualifikacionális törvények olyan megváltoztatását kérjük, hogy fontosabb, különösen bírói hatáskörrel is felruházott közigazgatási állások elnyeréséhez, valamint nagyobb községekben a községi jegyzői állás elnyeréséhez az ügyvédi oklevél megszerzése előfeltételként követeltessék meg és jogügyi teendőket ellátó közhivatali állások betöltésénél az ügyvédi oklevéllel bírók kellő figyelemben rószesíttessenek. III. 22. A szegényvédelem díjazása, — addig is azonban, amíg ez a követelésünk az államkincstár helyzetének javulásával teljesíthető lesz — szükségesnek tartjuk, hogy a szegények jogvédelme, melyet most különböző közületek látnak el, az ügyvédi kamarákhoz utaltassék át és az ügyvédi kamarák kapják azon dologi kiadások összegét, melyet a különböző hatóságok ezidőszerint a szegények jogvédelmének ellátására és tanácsadására fordítanak. 23. Kérjük a bírósági végrehajtók államosítását és ennek eredményeként a végrehajtási díjak megfelelő mérséklését. 24. Szükségesnek tartjuk a békebíróságok felállítását. 25. Az aggkori ellátás céljára szolgáló és a múltban már megszavazott 500,000 pengő összegnek újbóli folyósítását kérjük a ma nyújtott 200,000 pengő összeg felemelésével. IV. • 26. Hangoztatjuk a községi jegyzői mak gánmunkálatok megszüntetésének szükségességét, mert a községi jegyzői magánmunkálat összeférhetetlen a jegyzői állás köztisztviselői jellegével és álláshalmozást is jelent. 27. a) Kérjük telefondíjainknak 50°/0-kaI való mérséklését, amely kedvezményt nyugdíjas köztisztviselők és orvosok is élveznek, b) megfontolandónak tartanok az ügyvédek beteg-biztosításának megengedését, melyet a MABI-val kapcsolatban találunk megoldhatónak, c) közhivatalokban az ügyvédek soronkívüli értesítésének szabályozását kérjük, cl) közhivataloknál az ügyvédekkel való érintkezésekben a telefon útján való rövid közlések bevezetését tartjuk kívánatosnak, külföldön megszokott példák mintájára. 28. Az Ügyvédi Rendtartási reform kapcsán kérjük az Ü. R. 94. §-a rendelkezésének olyan megváltoztatását, hogy a kiszabott bírságok a kamara segélyalapja javára legyenek fordítandók. 29. Az OHE. hatósági jogkörének megszüntetése. A kényszeregyességi rendeletek módosítása különösen abból a szempontból, hogy a hitelezői védegyletek ügyészei ne csak a hitelezők ós adósok képviseletétől, de általában a magángyakorlat folytatásától eltiltassanak. Külföldi ügyvédség hírei. A román zugirászati törvény.* A zugirászat kérdése évtizedek óta foglalkoztatja nemcsak az ügyvédséget, hanem az illetékes hatóságokat. A zugirászat elfojtására irányuló tevékenység Ausztriában, Németországban és több más országban is a mienkhez hasonló mozgalmat váltott ki, anélkül azonban, hogy a kérdés kielégítő rendezésére bárhol is sor került volna. Egyedül Romániában oldották meg gyökeresen a kérdést, éspedig külön törvénnyel. A romániai rendezésről Schwamm bécsi ügyvéd, a bécsi román követség jogtanácsosa néhány évvel ezelőtt egy nemzetközi ügyvédi lapban ismertetést közölt, amelyből, mint bizonyára minket is érdeklőt, a következőket mondom el: Romániában, ahol a földművelő lakosság adja a jogkereső közönség nagy részét ós * Részlet Mayer Lajosnak, a Győri Ügyvédi Kamara elnökhelyettesének a Győri Ügyvédi Kamarában tartott előadásából.