Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 23. szám - Lázár Andor igazságügyminiszter az ügyvédkérdésről. Részlet a költségvetési beszédből

III. évfolyam. 23. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. június 10. ii XX ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr, Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr, Kovácsy Dénes, dr. Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. <\~ Lázár Andor igazságügymiaiszter az ügyvédkérdésről. (Részlet a költségvetési beszédből.) A szervezeti kérdéseknél sok szó esett az ügyvédség mai helyzetéről. Méltóztassék meggyó'zó'dve lenni, hogy én, aki 25 éven keresztül voltam ügyvéd, ennek a problémának jelentó'ségével, súlyával és a megoldásnak az igazságügyminiszterre háruló kötelességével tisztában vagyok. De azt hiszem, ennél a kérdésnél is szem előtt kell tartanunk azt, hogy qui bene distinguit, bene docet. Az ügyvédség, mai helyzetében azoknak a nyomorúságoknak, azoknak a bajoknak oka részben általános gazdasági ok és csak egyrészben éspedig csak kis részben speciális ok. Az általános gazdasági okon, az általános gazdasági bajokon egy igazságügyminiszter jogszabályalkotással nem tud segíteni. Ez túlmegy az én hatalmi körömön, úgyhogy bármilyen szeretettel, bármilyen ambícióval is foglalkoznék ezzel a kérdéssel, egészen biztos kudarc várna rám, ha azt hinném, hogy jogszabályalkotás révén az ügyvédség mai nehéz helyzetén segíteni tudok. Van ellenben az ügyvédek mai helyzetében néhány olyan speciálitás, amelyen igenis lehet az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozó intézkedésekkel bizonyos mértékig segíteni. Hallottam a jogászegyletben tartott ankét lefolyását, amely főként a numerus clausus behozatalának kérdésével foglalkozott. Az ankéton felvonultak ennek a gondolatnak a pártolói és ellenzői. Nem óhajtom magamat itt most valamilyen irányban lekötni, de rá akarok mutatni arra, hogy az ügyvédség mai problémái nemcsak egy ponton oldhatók meg. A jogi oktatás reformja is belejátszik ebbe a kérdésbe, mert az kétségtelen, hogy bár a szemináriumi képzés a jogi képzésnek alaposságára igen erős hatással volt, a jogi oktatás ma sem adja azt a szellemi előképzettséget, amelyre szüksége van annak, aki az ügyvédi pályán biztosan meg akarja állani a helyét. A meghosszabbított gyakorlati időt a közelmúlt ÜGYVÉDI HETIREND. JÚNIUS 12—18. |l2 Z Hétfő m Vs7. A ((Budapesti Ügyvedúmó» heti" összejövetele. • Va7. A «Bibáry-osoporti> heti össze- jövetele. Z Vs7. Az a Ügyvédek Turista Egyesületei) " heti összejövetele. 7. Az «Ügyvédi Közlöny» szerk.-biz. ülése. [13 E Kedd m V*7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó Z gyakorlati összejövetelen Földes • István előadása: a Magánjog ésbüntetőjogi) (Ügyvédi Kamarai. Z Va 7. Az «Ügyvédek Éeformszövetsege» Z heti összejövetele. Z [14 2 Szerda 7. Az «Ügyvédek Független Pártján • heti összejövetele. [15 • Csütörtök d. u. 3. Az ÜTE társaskirándulása Szép • Juhásznó — Julianna-major—Hűvös- Z völgybe. Vezető : Szűcs Albert. Z [18 Z Vasárnap reggel V*8. Az ÜTE gyalogtúrája Pomáz — Oszoly—Szentkút — Pomázra. Vezető : Szilasi Ferenc. Z idők törvényhozása megkurtította. Hogy milyen eredménnyel, ezt látjuk most. Látjuk, nemhogy előbb lett volna valakiből virágzó, jókeresetű ügyvéd, de még visszafcaszítódott a jogi élet terén. Úgyhogy én azt hiszem, a gyakorlati időnél is bizonyos meggondolásókkal kell hozzányúlnunk ahhoz, vájjon nem volna-e célszerűbb visszatérni a joggyakorlat meghosszabbításának gondolatára ma, amikor más pályán sem jut valaki fiatalabb korban kenyérkereső foglalkozáshoz. A magam részéről az ügyvédkérdéssel csak egy szempontból vagyok hajlandó foglalkozni : a közérdek szempontjából, a jogkereső közönség érdekének szempontjából, mert én azt hiszem, hogy az ügyvédség, — amelynek egész ideológiája az, hogy mindig másnak érdekében lép fel, mindig másnak érdekét képviseli a fórumon — amikor az ügyvédi kérdésekről beszélünk, fejet hajt az előtt a nagyfontosságú gondolat előtt, hogy még az ő sorsának elbírálásánál is azoknak érdeke legyen fontos, akik hozzáfordulnak. Az ügyvédnek, az ügyvédi foglalkozásnak az ad morális erőt, az adja ideális voltát, hogy teljes erőmmel, teljes tudásommal, teljes lelkemmel más igazságának győzelméért hadakozom. Már most, hogy erre képes legyen valaki, hogy bejusson abba a testületbe, az ügyvédi testületbe, amely bizonyos mértékű privilégiumokat is élvez, kell, hogy minden tekintetben olyan képességekkel bírjon, amelyek őt ezeknek a privilégiumoknak az élvezésére, a helyes gyakorlására képessé teszik. Éppen ezért a magam részéről azt hiszem, hogy az egyoldalú értelmi képesítésnek a megkívánása önmagában kevés ahhoz, hogy valaki az ügyvédi privilégiumokat helyesen tudja gyakorolni. Azt hiszem, kell arról gondolkoznunk, hogy az ügyvédi testületbe való bejutást ne kössük-e fokozottabb erkölcsi garanciákhoz, sőt okulva á közelmúlt éveknek néhány szomorú tapasztalatán, az ügyfelek érdekében ne kössük-e bizonyos vagyoni garanciákhoz. Nem gondolok itt arra, hogy nagy kapitalistákból lehessenek csak ügyvédek, de gondolok arra, hogy ne történhessék meg az az eset, hogy a fél az ügyvéd által behajtott pénzét nem kapja meg. A világ legtekintélyesebb ügyvédsége az angol ügyvédség, amely évszázadokon keresztül a legnagyobb védelmezője volt az angol alkotmánynak és soha senki nem vette rossznéven, hogy ott anyagi garanciákat is kívánnak az ügyvédektől. En nem vagyok ennek a, szószólója, csak fel akarom hívni a figyelmet arra, hogy mik azok a tekintetek, amelyekkel foglalkoznunk kell akkor, amikor ezeknek a kérdéseknek az eldöntésével kell hogy törődjünk. Ami a kenyérkórclést illeti, méltóztassék elhinni, nehéz ott kiszakítva tárgyalni egy foglalkozási ág kenyérkérdéséi, ahol nincs elég kenyere az országban más foglalkozási ágaknak. Nagyon nehéz kiszakítva tárgyalni ezt a kérdést, mert a gazdasági életben olyan összefüggések vannak, amelyekből kiszakítottan nem lehet tárgyalni egy foglalkozási ágnak az igényeit sem. De bizonyos az, hogy az utóbbi években az ügyvédekkel szemben nagyon sok igazságtalan nyilatkozat hangzott el, amelyeknek elmondói el-