Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 22. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalás a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén

22. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY fonák elgondolásnak mégis csak a 19. §-ban ütközött ki, amely az ingatlan ügynökök­nek zugirászatát legalizálta volna, amelyet kifejezetten megenged és találékonyan «az okiratok készítésében okiratminták szolgál­tatásával, vagy egyébként díjazás nélkül való közreműködésnek)) szelídít a tervezet. Hivatása magaslatán volt a képviselőház igazságügyi bizottsága akkor, mikor ezt a lefaragott voltában is képtelen javaslatot visszaadta. De felmerült a kényszeregyesség kérdése is. A budapesti ügyvédi kar 60 °/0-á,t ez tette tönkre. Nem is azért, mert az 0. H. E. bo­nyolítja le a kényszeregyességeket. Hanem egyáltalán azért, hogy ez a jogintézmény egyáltalán van, s illetve ahogy van. Budapesten az ügyvédi kar 60%-a be­hajtási perekből élt. Ma is ebben az illúzió­ban él. El is jut a végrehajtásig. Akkor jön a kényszeregyességi eljárás és ebben a 40—50 %-os ígéret. Ez azt jelenti, hogy a vagyon dandárj fedezet éppen ezen lehe­tőség hátsó gondolatával már elúszott. Ekkor jár el az 0. H. E. és ígéri az 50 °/Q-ot, de a fél azt sem kapja már meg. Elvész az egész követelés, de benne a szorgos és lelki­ismeretes ügyvéd keresete is. Ebben nem az a hiba, hogy irgalmas irányzatot követ az intézmény, hanem az, hogy erkölcstelen lehetőségekre kapott utat a kereskedelem és az ipar és visszaélve, vagy mondjuk csak élve a kínálkozó jogi lehetőséggel a vagyont elvonja a hitelező elől, ami pedig a külföldi hitel emelésére sem alkalmas. De azt hiszem'elég. Mindent összevéve az eszmények, az elvek alapján állva ón javas­latot nem is teszek. Úgy vélem elég ma a negáció. Csak egy kérésem volna. Nagy há­lánkra igen magas, tekintélyes helyről csen­dült meg a szó mellettünk egyenesen a nem­zet érdeke nézőpontjáról. Az volna a tisz­teletteljes kérésünk : méltóztassanak ezt a jószándékot irántunk továbbra is megtar­tani akkor is, ha mi nem kapunk is a nume­rus clausus csalóka gondolatán. Úgy vélem, hogy ez inkább csak móltókká tesz minket a kitüntető érdeklődésre. Ne korlátozni méltóztassanak minket akárcsak számunk­ban is, hanem a szabadság határainak inkább terjesztésével és annak keretén belül odáig méltóztassanak elvinni minket és a kor­mányzókörök bölcsességét is, hogy legyen a miénk az, és csak az, ami csakugyan a miénk, hogy adják meg nekünk csak azt, ami a mi tudományos előkészületünkön és erkölcsi színvonalunkon nyugvó alkotmá­nyos hivatottságunknál fogva, mondhat­nám egyéni jogunk alapján, de a mi hagyo­mányos nemzeti értékünk szerint is a miénk kell, hogy legyen, s ezzel, ós csak ezzel — a mi mindennapi kenyerünket. Világosítsa fel a közönyös ós kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási elő­nyeiről. A racionalizálási ankét határozata sze­rint, mely a bíróságok élénk helyeslésével találkozott, a beadványok külzete a fedőlap baloldalára kerül, a fedőlap jobboldala pedig a bíróság érkeztetési bélyegzője, a bírósági feljegyzések ós a bélyegek számára tartandó fenn. A beadvány tartalma a belső (2-ik) oldalon kezdődik. Felhívás az ügyvédi kar tagjaihoz! Az olyan súlyos helyzetben sínylődő ma­gyar ügyvédi kar nagy megnyugvással látta azt a — szinte — szeretteteljes gondosko­dást és segítésre irányuló jószándékot, mely a Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügy­véd Űnió által létrehozott ügyvédi ankét megrendezéséből és az ott elhangzott felszó­lalásokból a magyar jogásztársadalom min­den rétegéből feléje áradt. A vita termékeny volt : meggyőződhet ett a hallgatóság arról, hogy az ügyvédi kar helyzetének elképzelhetetlenül súlyos volta nem csupán az ilyenkor mindig hangoztatni szokott világgazdasági helyzetnek függ­vénye, hanem ennek az állapotnak előidé­zésében egyik legnagyobb tényezőként az ügy­védséget egyedül megillető munkaterületnek mások által való kisajátítása működik közre. Ez alatt a csapás alatt a legtöbb más fog­lalkozási ág nem szenved. Innen van az, hogy az ügyvédség mai helyzete a többi foglalkozásokénál és pályákénál sokszorosan súlyosabb kórképet mutat. Az ügyvédi ankét vitájából messzire hal­latszóan kicsendült az a hang, amely az ügyvédi probléma megoldásának legtermé­szetesebb és legegyszerűbb eszközéül az el­vett munkaterületek visszaadását jelölte meg s amely ehhez képest sürgetve és a tizenkettedik órára utalva, követelte a zug­írászatnak a legerélyesebb eszközökkel kímélet­lenül kiirtását és a községi jegyzői magánmun­kálatok megszüntetését. A jogi szaksajtónak, amelyhez az ügyvéd­ség mindig oly közel állott s áll ma is, és amelynek fokozott kötelessége a jog és igaz­ság érvényrejuttatásának elősegítése, ebből a most újabb erővel megindult küzdelemből ki kell vennie a maga részét. Ezt a küzdel­met azonban a mi sajtónk nem csupán el­méleti cikkek keretébe font érvekkel kívánja folytatni. Szemléltető, konkrét eseteknek a sajtó nagy nyilvánossága előtt való feltárásá­val ad oculos demonstrandos fogja a közvéle­ményt ós az ország ügyeinek vitelére hiva­tott intéző köröket megggyőzni arról, hogy — az ügyvédi kar jogainak csorbításán túl — a zugírászat garázdálkodása micsoda rombolást visz végbe erkölcsi javainkban, a jogászi szakképzettséget nélkülöző jegyzői magánmunkálkodás minő károsodásoknak teszi ki a sokszor gyámoltalan és függő helyzetben lévő falusi lakosságot, nemkülön­ben, hogy a hatósági jogkörnek és a jog­segély nyújtásnak egykézbe letétele a jog­államiságnak valósággal megcsúfolására ve­zethet. A jogi szaksajtó felkéri olvasóit, — ezek között elsősorban természetesen az ügyvé­deket — Iwgy a tudomásukra jutott, demon­strálásra alkalmas eseteket lapjukkal közöljék. Hírek a bíróságok köréből. Jász-kun ügyvédnap Karcagon. A szolnoki kamara területén élő ügyvédek azon célból, hogy az ügyvédi hivatás lényegéről felvilá­gosítsák a nagyközönséget ós hogy a jogosu­latlan ügyvódellenes hangulat ellen a küz­delmet felvegyék, a város ós a közigazgatási hatóságok lelkes támogatásával Ügyvéd/napot tartottak. A Szolnokról érkező ügyvédeket a vasútnál a rendezőbizottság ólén Both Dezső, Szántlió József ós Pásztor Géza ügy­védek fogadták. Este a Kultúrpalotában a vendégek tiszteletére magasnívójú hang­versenyt rendeztek. A hangverseny után közös vacsora volt, melyen a város összes vezetői ós a társadalom minden rétege részt vett. Másnap a városháza dísztermében zaj­lott le az Ügyvédnap hivatalos programmja. A termet nemcsak a városi ós egyéb ható­ságok, a társadalmi intézmények vezérei és családtagjai töltötték meg, hanem a városi ós környékbeli gazdatársadalom több száz tagja. Kiss Ernő felsőházi tag a szolnoki kamara elnöke bevezető beszéde után Köl­csey Sándor felsőházi tag, a debreceni ka­mara elnöke tartotta meg előadását: a Az ügyvédi rend a társadalmi munka keretén be­lül)), Szegő Ferenc budapesti kamarai titkár : ^Jogosult-e az ügyvédellenes hangulat h), végül Mandel Sándor szolnoki kamara h. elnök : «Az ügyvéd az alkotmány és jog védelmében)), cím alatt tartották meg előadásaikat, me­lyekben az előadók az ügyvédi hivatás lé­nyegét ós etikáját ós az ügyvódellenes han­gulat alaptalanságát ismertették. Előadások után a Széchényi-kaszinó látta vendégül a meghívottakat, melyen újból számos fel­köszöntő hangzott el a társadalmi béke, a kölcsönös megértés érdekében, lloffmann László járásbíró, a bíróság testvéri együtt­érzéséről biztosította az ügyvédséget. Országos Ügyvédszövetség. A Hősök Emlékünnepére. Nem véletlen, hogy azok a nemzetek őrzik meg nagyjaik emlékeit, akiknek az egyetemes kulturális fejlődésben is nagy szerep jutott. A magyar ügyvédség hazánk egyik vezető kara. Az Országos Ügyvédmúzeum a magyar ügyvédség egyetemének évszázados fejlő­dése során ragyogó etikai momentumokra mutathat rá. S amilyen mértékben jutott szerep a magyar ügyvédségnek hazánk tör­ténetében, a kultúra fejlesztésében, olyan mértékben ós erkölcsi nívójához mért módon juttat feladatokat az Országos Ügyvéd­múzeumnak. Az ügyvédségnek ez a legújabb intézmé­nye kegyeletes irányú kutatásaival ez irány­ban ki akarja mélyíteni feladatait. Ehhez képest feladataink körébe vonta a nagy kari elődöknek ereklyetárgy gyűjtését is. Maga az ügyvédség számos hőst ós vér­tanút adott a nemzet történetének : Hajnó­czit, Kossuthot, Lovassyt, az 1848-ban el­esett szabadsághős ügyvédeket, jurátusokat. Kegyeletükhöz kor szerint is a legköze­lebb esik a világháborúban elesett hősi kar­társaink emléke. Az ő emlékük ragyogó fe­jezete az ügyvédség etikai történetének. Magunkat tiszteljük azzal, amikor intéz­ményünk feladatául vállaltuk halhatatlan emlékük kultuszát. Boda Ernő. Az ügyvédhősök emlékünnepélye. A Had­viselt Ügyvédek Országos Szövetsége a kar hősi halottaival szembeni kegyeleti köteles­ségét május 29-én déli 12 órakor a buda­pesti ügyvédi kamara dísztermében tartott ünnepi ülésében rótta le.

Next

/
Thumbnails
Contents