Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)
1933 / 22. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalás a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén
22. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY fonák elgondolásnak mégis csak a 19. §-ban ütközött ki, amely az ingatlan ügynököknek zugirászatát legalizálta volna, amelyet kifejezetten megenged és találékonyan «az okiratok készítésében okiratminták szolgáltatásával, vagy egyébként díjazás nélkül való közreműködésnek)) szelídít a tervezet. Hivatása magaslatán volt a képviselőház igazságügyi bizottsága akkor, mikor ezt a lefaragott voltában is képtelen javaslatot visszaadta. De felmerült a kényszeregyesség kérdése is. A budapesti ügyvédi kar 60 °/0-á,t ez tette tönkre. Nem is azért, mert az 0. H. E. bonyolítja le a kényszeregyességeket. Hanem egyáltalán azért, hogy ez a jogintézmény egyáltalán van, s illetve ahogy van. Budapesten az ügyvédi kar 60%-a behajtási perekből élt. Ma is ebben az illúzióban él. El is jut a végrehajtásig. Akkor jön a kényszeregyességi eljárás és ebben a 40—50 %-os ígéret. Ez azt jelenti, hogy a vagyon dandárj fedezet éppen ezen lehetőség hátsó gondolatával már elúszott. Ekkor jár el az 0. H. E. és ígéri az 50 °/Q-ot, de a fél azt sem kapja már meg. Elvész az egész követelés, de benne a szorgos és lelkiismeretes ügyvéd keresete is. Ebben nem az a hiba, hogy irgalmas irányzatot követ az intézmény, hanem az, hogy erkölcstelen lehetőségekre kapott utat a kereskedelem és az ipar és visszaélve, vagy mondjuk csak élve a kínálkozó jogi lehetőséggel a vagyont elvonja a hitelező elől, ami pedig a külföldi hitel emelésére sem alkalmas. De azt hiszem'elég. Mindent összevéve az eszmények, az elvek alapján állva ón javaslatot nem is teszek. Úgy vélem elég ma a negáció. Csak egy kérésem volna. Nagy hálánkra igen magas, tekintélyes helyről csendült meg a szó mellettünk egyenesen a nemzet érdeke nézőpontjáról. Az volna a tiszteletteljes kérésünk : méltóztassanak ezt a jószándékot irántunk továbbra is megtartani akkor is, ha mi nem kapunk is a numerus clausus csalóka gondolatán. Úgy vélem, hogy ez inkább csak móltókká tesz minket a kitüntető érdeklődésre. Ne korlátozni méltóztassanak minket akárcsak számunkban is, hanem a szabadság határainak inkább terjesztésével és annak keretén belül odáig méltóztassanak elvinni minket és a kormányzókörök bölcsességét is, hogy legyen a miénk az, és csak az, ami csakugyan a miénk, hogy adják meg nekünk csak azt, ami a mi tudományos előkészületünkön és erkölcsi színvonalunkon nyugvó alkotmányos hivatottságunknál fogva, mondhatnám egyéni jogunk alapján, de a mi hagyományos nemzeti értékünk szerint is a miénk kell, hogy legyen, s ezzel, ós csak ezzel — a mi mindennapi kenyerünket. Világosítsa fel a közönyös ós kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. A racionalizálási ankét határozata szerint, mely a bíróságok élénk helyeslésével találkozott, a beadványok külzete a fedőlap baloldalára kerül, a fedőlap jobboldala pedig a bíróság érkeztetési bélyegzője, a bírósági feljegyzések ós a bélyegek számára tartandó fenn. A beadvány tartalma a belső (2-ik) oldalon kezdődik. Felhívás az ügyvédi kar tagjaihoz! Az olyan súlyos helyzetben sínylődő magyar ügyvédi kar nagy megnyugvással látta azt a — szinte — szeretteteljes gondoskodást és segítésre irányuló jószándékot, mely a Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvéd Űnió által létrehozott ügyvédi ankét megrendezéséből és az ott elhangzott felszólalásokból a magyar jogásztársadalom minden rétegéből feléje áradt. A vita termékeny volt : meggyőződhet ett a hallgatóság arról, hogy az ügyvédi kar helyzetének elképzelhetetlenül súlyos volta nem csupán az ilyenkor mindig hangoztatni szokott világgazdasági helyzetnek függvénye, hanem ennek az állapotnak előidézésében egyik legnagyobb tényezőként az ügyvédséget egyedül megillető munkaterületnek mások által való kisajátítása működik közre. Ez alatt a csapás alatt a legtöbb más foglalkozási ág nem szenved. Innen van az, hogy az ügyvédség mai helyzete a többi foglalkozásokénál és pályákénál sokszorosan súlyosabb kórképet mutat. Az ügyvédi ankét vitájából messzire hallatszóan kicsendült az a hang, amely az ügyvédi probléma megoldásának legtermészetesebb és legegyszerűbb eszközéül az elvett munkaterületek visszaadását jelölte meg s amely ehhez képest sürgetve és a tizenkettedik órára utalva, követelte a zugírászatnak a legerélyesebb eszközökkel kíméletlenül kiirtását és a községi jegyzői magánmunkálatok megszüntetését. A jogi szaksajtónak, amelyhez az ügyvédség mindig oly közel állott s áll ma is, és amelynek fokozott kötelessége a jog és igazság érvényrejuttatásának elősegítése, ebből a most újabb erővel megindult küzdelemből ki kell vennie a maga részét. Ezt a küzdelmet azonban a mi sajtónk nem csupán elméleti cikkek keretébe font érvekkel kívánja folytatni. Szemléltető, konkrét eseteknek a sajtó nagy nyilvánossága előtt való feltárásával ad oculos demonstrandos fogja a közvéleményt ós az ország ügyeinek vitelére hivatott intéző köröket megggyőzni arról, hogy — az ügyvédi kar jogainak csorbításán túl — a zugírászat garázdálkodása micsoda rombolást visz végbe erkölcsi javainkban, a jogászi szakképzettséget nélkülöző jegyzői magánmunkálkodás minő károsodásoknak teszi ki a sokszor gyámoltalan és függő helyzetben lévő falusi lakosságot, nemkülönben, hogy a hatósági jogkörnek és a jogsegély nyújtásnak egykézbe letétele a jogállamiságnak valósággal megcsúfolására vezethet. A jogi szaksajtó felkéri olvasóit, — ezek között elsősorban természetesen az ügyvédeket — Iwgy a tudomásukra jutott, demonstrálásra alkalmas eseteket lapjukkal közöljék. Hírek a bíróságok köréből. Jász-kun ügyvédnap Karcagon. A szolnoki kamara területén élő ügyvédek azon célból, hogy az ügyvédi hivatás lényegéről felvilágosítsák a nagyközönséget ós hogy a jogosulatlan ügyvódellenes hangulat ellen a küzdelmet felvegyék, a város ós a közigazgatási hatóságok lelkes támogatásával Ügyvéd/napot tartottak. A Szolnokról érkező ügyvédeket a vasútnál a rendezőbizottság ólén Both Dezső, Szántlió József ós Pásztor Géza ügyvédek fogadták. Este a Kultúrpalotában a vendégek tiszteletére magasnívójú hangversenyt rendeztek. A hangverseny után közös vacsora volt, melyen a város összes vezetői ós a társadalom minden rétege részt vett. Másnap a városháza dísztermében zajlott le az Ügyvédnap hivatalos programmja. A termet nemcsak a városi ós egyéb hatóságok, a társadalmi intézmények vezérei és családtagjai töltötték meg, hanem a városi ós környékbeli gazdatársadalom több száz tagja. Kiss Ernő felsőházi tag a szolnoki kamara elnöke bevezető beszéde után Kölcsey Sándor felsőházi tag, a debreceni kamara elnöke tartotta meg előadását: a Az ügyvédi rend a társadalmi munka keretén belül)), Szegő Ferenc budapesti kamarai titkár : ^Jogosult-e az ügyvédellenes hangulat h), végül Mandel Sándor szolnoki kamara h. elnök : «Az ügyvéd az alkotmány és jog védelmében)), cím alatt tartották meg előadásaikat, melyekben az előadók az ügyvédi hivatás lényegét ós etikáját ós az ügyvódellenes hangulat alaptalanságát ismertették. Előadások után a Széchényi-kaszinó látta vendégül a meghívottakat, melyen újból számos felköszöntő hangzott el a társadalmi béke, a kölcsönös megértés érdekében, lloffmann László járásbíró, a bíróság testvéri együttérzéséről biztosította az ügyvédséget. Országos Ügyvédszövetség. A Hősök Emlékünnepére. Nem véletlen, hogy azok a nemzetek őrzik meg nagyjaik emlékeit, akiknek az egyetemes kulturális fejlődésben is nagy szerep jutott. A magyar ügyvédség hazánk egyik vezető kara. Az Országos Ügyvédmúzeum a magyar ügyvédség egyetemének évszázados fejlődése során ragyogó etikai momentumokra mutathat rá. S amilyen mértékben jutott szerep a magyar ügyvédségnek hazánk történetében, a kultúra fejlesztésében, olyan mértékben ós erkölcsi nívójához mért módon juttat feladatokat az Országos Ügyvédmúzeumnak. Az ügyvédségnek ez a legújabb intézménye kegyeletes irányú kutatásaival ez irányban ki akarja mélyíteni feladatait. Ehhez képest feladataink körébe vonta a nagy kari elődöknek ereklyetárgy gyűjtését is. Maga az ügyvédség számos hőst ós vértanút adott a nemzet történetének : Hajnóczit, Kossuthot, Lovassyt, az 1848-ban elesett szabadsághős ügyvédeket, jurátusokat. Kegyeletükhöz kor szerint is a legközelebb esik a világháborúban elesett hősi kartársaink emléke. Az ő emlékük ragyogó fejezete az ügyvédség etikai történetének. Magunkat tiszteljük azzal, amikor intézményünk feladatául vállaltuk halhatatlan emlékük kultuszát. Boda Ernő. Az ügyvédhősök emlékünnepélye. A Hadviselt Ügyvédek Országos Szövetsége a kar hősi halottaival szembeni kegyeleti kötelességét május 29-én déli 12 órakor a budapesti ügyvédi kamara dísztermében tartott ünnepi ülésében rótta le.