Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 17. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalások a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén

70 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 17. SZÁM. sógek 10 X 12 = 120 egység, tehát a doktorátusra nem bocsátható, aki legalább 60 egységet meg nem szerzett. Azok, akik a rendes (fekete indexes) hallgatók közül ily ként kiesnek, szaporítanák a rendkívüli (piros indexesek) felvételi lehetőségét, magától értetó'dvén, hogy a rendkívüli hallgatókra is áll az a követelmény, hogy az elérhető maximális egységeknek legalább a felét megszerezték légyen. A különbség azonban abban mutatkozik, hogy amíg a rendes hallgatók a maximális egységek 50 °/0-a elérése esetén feltétlenül megszerzik a jogosultságot az abszolutóriumra, illetve doktorátus letételére, addig a rendkívüli hallgatók ezen szám elérése esetén is csak akkor szerzik rrjeg a, jogosultságot, ha a rendkívüli hallgatók számára rendelkezésre álló létszám ezt megengedi, egyébként közöttük a sorrendet a tanulmányi egységek állapítják meg. 0. A disszertáció tekintetében megszüli* t életidőnek tartom a jelenlegi állapotot, amely lehetővé teszi, hogy valaki idegen tollakkal ékeskedhessek. Vagj^ szükség van a u disszertációra, akkor azt komoly alapokra kell fektetni, vagy nincs szükség reá és akkor azt meg kell szüntetni. Elgondolásom szerint a doktorátusra jelentkezőknek a jelentkezéssel kapcsolatban több témakört kellene megjelölniük, amelyekből a disszertációt írni kívánják. Ezen témakörből a disszertáció elbírálására hivatott tanár egyet kijelölne és az ilyként kijelölt témakörből tartoznék a jelölt az írásbeli disszertációt elkészíteni, még pedig magán az egyetemen, kellő vizsgái felügyelet melleit. További javaslatom, hogy a disszertációt elbíráló tanárnak jogában álljon az illető jelöltet maga elé citálnia, vele az elkészített disszertációt megtárgyalnia, úgyhogy a diszszertáció csak az esetre fogadtassék el, ha a tanár a jelölttel folytatott személyes megbeszélés alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a disszertáció nemcsak jó, hanem a vonatkozó anyagot a jelölt tényleg tökéletesen uralja is. B) Az ügyvédjelölti gyakorlattal kapcsolatban javaslataim a következők : 7. Mindenekelőtt szükségesnek tartom, hogy a gyakorlat az ügyvédi ós a bírói pályára t örekvők számára teljesen egyenlősíttessék. 8. Ahhoz, hogy valamelyik gyakorlati idő beszámítható legyen, szükséges, hogy a je- i lölt akár valamely ügyvédi kamaránál, akár valamely bíróságnál a gyakorló jelöltekről vezetett lajstromba bevezettessék. A laj- ; st romba való bevezetés a gyakorlat tény- ! leges megkezdése nélkül a gyakorlati időbe nem számít bele, hanem a lajstromba való 1 bejegyzés a gyakorlati idő folyásának csak előfeltételét képezi. Szabályként mindenki, aki a jogi doktorátust megszerezte, a gyakorlati lajstromba felveendő, mindazonáltal az ügyvédi kamaráknak és a bíróságoknak . biztosítandó az a jog, hogy a felvételt nyomós okból megtagadhassák, vagy eset leg az illetőt más kamara vagy bíróság területére utalják, a gyakorló jelöltek helyes területi megoszlása érdekében. A helyes területi megoszlás érdekében az egyes ügyvédi kamaráknál és bíróságoknál gyakorló jelöltek arányszámát (de nem létszámát) az igazságügyminiszter állapítaná meg. 9. A gyakorlati időből az első két év feltétlenül a bíróságoknál volna eltöltendő, éspedig olyként, hogy ebből a bírósági gyakorlati időből legalább 3—3 hónap volna eltöltendő a polgári peres praxisban, ;i végrehajtási praxisban, a telekkönyvi praxisban és a büntető praxisban. Helyesnek tartanám, ha, a bírósági gyakorlat befejezése előtt gyakorlati vizsga tartatnék, é& amelyik jelölt valamelyik, vagy esetleg több szakból megfelelő gyakorlati jártasságot nem mutatna, úgy az illető arra volna kötelezendő, hogy az illető szakon még további 3—6 hónapi gyakorlatot szerezzen. 10. A bírósági praxis megszerzése után minden gyakorló jelölt, tehát a bírói pályára törekvők is, két évi ügyvédi irodai gyakor-, latot kötelesek szerezni. A budapesti ügy-, védi kamaránál bevezetett tevékenységi kimutatással szemben helyesebbnek tárta? nám, ha minden gyakorló jelölt indexszel szereltetnék fel, amelybe bejegyezné és a tárgyaló bíróval igazoltatná azon érdemi tárgyalásokat (kelet és ügyszám szerint), amelyeket az illető jelölt önállóan és a bíró megítélése szerint megfelelően ellátott volt. Azon aggályokkal szemben, hogy súrlódások keletkezhetnének a bírói igazolások körül, utalok arra, hogy a tárgyalás ellátása a vonatkozó bírósági jegyzőkönyvek alapján az esetre is megállapítható, ha a bíró az igazolást a tárgyalás nem megfelelő ellát ás a, miat t megtagadná, az e kérdésbeni súrlódások még azoknak a súrlódásoknak a számát sem közelítenék meg, amelyek a jegyzőkönyv aláírása körül bíró és ügyvéd között — igen ritkán — előfordulnak. Ahhoz, hogy az ügyvédi irodában eltöltött gyakorlati idő megfelelőnek fogadtassék el, szükséges, hogy a gyakorló jelölt indexe bizonyos meghatározandó számú érdemleges bírósági tárgyalás ellátását igazolja. Itt említem meg, hogy az ügyvédjelölteket csakis az elsőfokú bíróságok előtt való tárgyalásra jogosítanám fel, tehát őket a táblák és a Kúria előtt való tárgyalásokból elvileg kirekeszteném. 11. Az összes gyakorló jelöltek tehát, mint azok, akik bíróságnál töltik gyakorlati idejüket, mint pedig azok is, akik ügyvédi irodában vannak bejegyezve, résztvenni kötelesek az egységesen megszervezendő gyakorlati szemináriumokon. A szemináriumoknak nemcsak látogatása igazolandó, har nem az azokban való tevékeny részvétel alapján a szemináriumi képesítés is. 12. Mindezen előfeltételek megléte esetén a vizsgára bocsátás kérdésében (bírói és ügyvédi tagokból álló) vegyesbizottság lesz hivatva dönteni; amely a jelölt gyakorlati indexe alapján megállapítja, hogy íij a gyakorlati idő megkezdése előtt a jelölt valamely bíróságnál vagy ügyvédi kamaránál vezetett lajstromba szabályszerűen bevezettetett-e? b) megállapítja, hogy a jelölt megszerezi e-e az előírt két évi bírósági gyakorlatot és ennek befejeztével előírt gyakorlati bírósági vizsgát ; c) megszerezte-e a két évi ügyvédi irodai gyakorlatot és ezzel kapcsolatban ellátott-e az előírt számban érdemleges bírósági tárgyalást ; d) igazolta-e a szemináriumi látogatást, illetve megszerezte a szemináriumi képesíi téa,t.?:v :; ..b. , h'í&bi D ti \vv£m m\'öii% 11 a. .mindezen előfeltételek fennforognak a bizottság a jelöltet vizsgára,: bocsát ja, aggály esetén a vizsgára bocsátást egy gyakorlati vizsga eredményétől teheti függővé.; C) Az- iítjyvédi vizsgával és ügyvédkedéssel kapcsolatos javaslataim a következők: 13. ; A protekció kiküszöbölése, végett.megfejelő intézkedést tartok szükségesnek annak, megakadályozására, hogy a jelöltek megtudhassák azoknak a cenzoroknak a. nevét, akiknél vizsgáznak. Ma leginkább azon a réven szereznek arról tudomást, hogy az írásbeli dolgozataikat elbíráló cenzor vizsgáztatja a jelölteket a szóbelin, is.. Ezzel szemben azt javasolom, hogy az írásbeli egységes ügyvédi és bírói vizsga teljesen | választassék kii lön a szóbeli vizsgától.Az írásbeli az összes írásbeli tárgyakból egyszerre, illetve egymás ut án következő, napo- kon teendő le, éspedig tekintet nélkül arra. hogy a jelölt a szóbeli vizsgát az összes szakcsoportokból egyszerre, vagy pedig megosztva kívánja-e letenni. Az írásbeli dolgozatok alapján a jelölt a legközelebbi vizsganapon szóval is számot adna vizsgálati dolgozatáról, ez alkalommal azonban a cenzorok csak arra szorítkoznának, hogy a jelölttel az írásbeli dolgozatot megbeszéljék, és annak alapján eldöntsék, hogy az írásbeli vizsga elfogadható-e, t. i., hogy (() a megoldás helyes-e, és azt a jelölt tudása alátámasztja-e ; b) a megoldásban a végső döntés ugyan helytelen, de azért a jelöli, tudása alapján az írásbeli vizsga elfogadható ; c) vagy hogy a megoldás helyessége dacára is az írásbeli vizsga elutasítandó, mert azt a jelölt tudása nem támasztja alá. Csak ha az összes írásbeli vizsga az összes írásbeli vizsgatárgyakból elfogadtatott, bocsátható a jelölt a szóbeli vizsgára éspedig akár egyszerre, akár két részletben. Ennek a megoldásnak további előnye abban állana, hogy a jelöltek az összes sza kcsoportokból legalább az alapvető tudással rendelkeznének akkor, amidőn a vizsga valamelyik részlete letételére jelentkezne? nek, mert pl. a kereskedelmi szakcsoportot az ebből teendő írásbeli vizsga céljaira meg kellett, hogy tanulják légyen akkor, amidőn a magánjogi és perjogi szóbeli vizsga letételére jelentkeznek. A szóbeli vizsgák viszont oly kép volnának .megtartandók, hogy egyszerre lehetőleg sok bizottság működjék, amely, bizottságok között a vizsgálóbizottság elnöke közvetlenül, a vizsgák megkezdése előtt sorsolná ki az aznap vizsgázó jelölteket. 14. Az egységes ügyvédi és bírói vizsga nocsak képesítsen, hanem egyúttal minősítsen is. A vizsgálatnak négy szakcsoportja van, mindegyik szakcsoportból a kitűnő eredmény. .. 4' egységet ' a jeles • « • ' ... •81' '• " • a jó « ... 2 « • az elégséges « ... 1 « ; eredményezne minősítésben. Az elérhető maximális egységszám tehát 4x4—16 egységet tenne ki. Mindaddig, amíg az ügyvédi pályán túlzsúfoltság jelentkezik, kimondandónak tartanám, hogy a vizsgára