Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 17. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalások a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén

70 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 17. SZÁM. sógek 10 X 12 = 120 egység, tehát a dok­torátusra nem bocsátható, aki legalább 60 egységet meg nem szerzett. Azok, akik a rendes (fekete indexes) hall­gatók közül ily ként kiesnek, szaporítanák a rendkívüli (piros indexesek) felvételi lehető­ségét, magától értetó'dvén, hogy a rendkívüli hallgatókra is áll az a követelmény, hogy az elérhető maximális egységeknek leg­alább a felét megszerezték légyen. A különb­ség azonban abban mutatkozik, hogy amíg a rendes hallgatók a maximális egységek 50 °/0-a elérése esetén feltétlenül megszerzik a jogosultságot az abszolutóriumra, illetve dok­torátus letételére, addig a rendkívüli hallga­tók ezen szám elérése esetén is csak akkor szer­zik rrjeg a, jogosultságot, ha a rendkívüli hallgatók számára rendelkezésre álló létszám ezt megengedi, egyébként közöttük a sorren­det a tanulmányi egységek állapítják meg. 0. A disszertáció tekintetében megszüli* t életidőnek tartom a jelenlegi állapotot, amely lehetővé teszi, hogy valaki idegen tol­lakkal ékeskedhessek. Vagj^ szükség van a u disszertációra, akkor azt komoly ala­pokra kell fektetni, vagy nincs szükség reá és akkor azt meg kell szüntetni. Elgondo­lásom szerint a doktorátusra jelentkezők­nek a jelentkezéssel kapcsolatban több téma­kört kellene megjelölniük, amelyekből a disszertációt írni kívánják. Ezen témakör­ből a disszertáció elbírálására hivatott tanár egyet kijelölne és az ilyként kijelölt téma­körből tartoznék a jelölt az írásbeli disszer­tációt elkészíteni, még pedig magán az egyetemen, kellő vizsgái felügyelet melleit. További javaslatom, hogy a disszertációt elbíráló tanárnak jogában álljon az illető jelöltet maga elé citálnia, vele az elkészített disszertációt megtárgyalnia, úgyhogy a disz­szertáció csak az esetre fogadtassék el, ha a tanár a jelölttel folytatott személyes meg­beszélés alapján arra a meggyőződésre ju­tott, hogy a disszertáció nemcsak jó, hanem a vonatkozó anyagot a jelölt tényleg tökéle­tesen uralja is. B) Az ügyvédjelölti gyakorlattal kapcso­latban javaslataim a következők : 7. Mindenekelőtt szükségesnek tartom, hogy a gyakorlat az ügyvédi ós a bírói pá­lyára t örekvők számára teljesen egyenlősít­tessék. 8. Ahhoz, hogy valamelyik gyakorlati idő beszámítható legyen, szükséges, hogy a je- i lölt akár valamely ügyvédi kamaránál, akár valamely bíróságnál a gyakorló jelöltekről vezetett lajstromba bevezettessék. A laj- ; st romba való bevezetés a gyakorlat tény- ! leges megkezdése nélkül a gyakorlati időbe nem számít bele, hanem a lajstromba való 1 bejegyzés a gyakorlati idő folyásának csak előfeltételét képezi. Szabályként mindenki, aki a jogi doktorátust megszerezte, a gya­korlati lajstromba felveendő, mindazonáltal az ügyvédi kamaráknak és a bíróságoknak . biztosítandó az a jog, hogy a felvételt nyo­mós okból megtagadhassák, vagy eset leg az illetőt más kamara vagy bíróság területére utalják, a gyakorló jelöltek helyes területi megoszlása érdekében. A helyes területi megoszlás érdekében az egyes ügyvédi ka­maráknál és bíróságoknál gyakorló jelöltek arányszámát (de nem létszámát) az igazság­ügyminiszter állapítaná meg. 9. A gyakorlati időből az első két év fel­tétlenül a bíróságoknál volna eltöltendő, éspedig olyként, hogy ebből a bírósági gya­korlati időből legalább 3—3 hónap volna eltöltendő a polgári peres praxisban, ;i végrehajtási praxisban, a telekkönyvi pra­xisban és a büntető praxisban. Helyesnek tartanám, ha, a bírósági gyakorlat befeje­zése előtt gyakorlati vizsga tartatnék, é& amelyik jelölt valamelyik, vagy esetleg több szakból megfelelő gyakorlati jártas­ságot nem mutatna, úgy az illető arra volna kötelezendő, hogy az illető szakon még to­vábbi 3—6 hónapi gyakorlatot szerezzen. 10. A bírósági praxis megszerzése után minden gyakorló jelölt, tehát a bírói pályára törekvők is, két évi ügyvédi irodai gyakor-, latot kötelesek szerezni. A budapesti ügy-, védi kamaránál bevezetett tevékenységi ki­mutatással szemben helyesebbnek tárta? nám, ha minden gyakorló jelölt indexszel szereltetnék fel, amelybe bejegyezné és a tárgyaló bíróval igazoltatná azon érdemi tárgyalásokat (kelet és ügyszám szerint), amelyeket az illető jelölt önállóan és a bíró megítélése szerint megfelelően ellátott volt. Azon aggályokkal szemben, hogy súrlódá­sok keletkezhetnének a bírói igazolások kö­rül, utalok arra, hogy a tárgyalás ellátása a vonatkozó bírósági jegyzőkönyvek alapján az esetre is megállapítható, ha a bíró az igazolást a tárgyalás nem megfelelő ellát ás a, miat t megtagadná, az e kérdésbeni súrlódá­sok még azoknak a súrlódásoknak a számát sem közelítenék meg, amelyek a jegyző­könyv aláírása körül bíró és ügyvéd között — igen ritkán — előfordulnak. Ahhoz, hogy az ügyvédi irodában eltöl­tött gyakorlati idő megfelelőnek fogadtassék el, szükséges, hogy a gyakorló jelölt indexe bizonyos meghatározandó számú érdemleges bírósági tárgyalás ellátását igazolja. Itt emlí­tem meg, hogy az ügyvédjelölteket csakis az elsőfokú bíróságok előtt való tárgyalásra jogosítanám fel, tehát őket a táblák és a Kúria előtt való tárgyalásokból elvileg ki­rekeszteném. 11. Az összes gyakorló jelöltek tehát, mint azok, akik bíróságnál töltik gyakorlati idejüket, mint pedig azok is, akik ügyvédi irodában vannak bejegyezve, résztvenni kötelesek az egységesen megszervezendő gyakorlati szemináriumokon. A szemináriu­moknak nemcsak látogatása igazolandó, har nem az azokban való tevékeny részvétel alapján a szemináriumi képesítés is. 12. Mindezen előfeltételek megléte esetén a vizsgára bocsátás kérdésében (bírói és ügy­védi tagokból álló) vegyesbizottság lesz hivatva dönteni; amely a jelölt gyakorlati indexe alapján megállapítja, hogy íij a gyakorlati idő megkezdése előtt a jelölt valamely bíróságnál vagy ügyvédi kamaránál vezetett lajstromba szabály­szerűen bevezettetett-e? b) megállapítja, hogy a jelölt megsze­rezi e-e az előírt két évi bírósági gyakorlatot és ennek befejeztével előírt gyakorlati bíró­sági vizsgát ; c) megszerezte-e a két évi ügyvédi irodai gyakorlatot és ezzel kapcsolatban ellátott-e az előírt számban érdemleges bírósági tár­gyalást ; d) igazolta-e a szemináriumi látogatást, illetve megszerezte a szemináriumi képesí­i téa,t.?:v :; ..b. , h'í&bi D ti \vv£m m\'öii% 11 a. .mindezen előfeltételek fennforognak a bizottság a jelöltet vizsgára,: bocsát ja, aggály esetén a vizsgára bocsátást egy gya­korlati vizsga eredményétől teheti függővé.; C) Az- iítjyvédi vizsgával és ügyvédkedéssel kapcsolatos javaslataim a következők: 13. ; A protekció kiküszöbölése, végett.meg­fejelő intézkedést tartok szükségesnek annak, megakadályozására, hogy a jelöltek meg­tudhassák azoknak a cenzoroknak a. nevét, akiknél vizsgáznak. Ma leginkább azon a réven szereznek arról tudomást, hogy az írásbeli dolgozataikat elbíráló cenzor vizs­gáztatja a jelölteket a szóbelin, is.. Ezzel szemben azt javasolom, hogy az írásbeli egységes ügyvédi és bírói vizsga teljesen | választassék kii lön a szóbeli vizsgától.Az írásbeli az összes írásbeli tárgyakból egy­szerre, illetve egymás ut án következő, napo­- kon teendő le, éspedig tekintet nélkül arra. hogy a jelölt a szóbeli vizsgát az összes szak­csoportokból egyszerre, vagy pedig meg­osztva kívánja-e letenni. Az írásbeli dolgo­zatok alapján a jelölt a legközelebbi vizsga­napon szóval is számot adna vizsgálati dol­gozatáról, ez alkalommal azonban a cenzo­rok csak arra szorítkoznának, hogy a jelölt­tel az írásbeli dolgozatot megbeszéljék, és annak alapján eldöntsék, hogy az írásbeli vizsga elfogadható-e, t. i., hogy (() a megoldás helyes-e, és azt a jelölt tudása alátámasztja-e ; b) a megoldásban a végső döntés ugyan helytelen, de azért a jelöli, tudása alapján az írásbeli vizsga elfogadható ; c) vagy hogy a megoldás helyessége da­cára is az írásbeli vizsga elutasítandó, mert azt a jelölt tudása nem támasztja alá. Csak ha az összes írásbeli vizsga az összes írásbeli vizsgatárgyakból elfogadtatott, bo­csátható a jelölt a szóbeli vizsgára éspedig akár egyszerre, akár két részletben. Ennek a megoldásnak további előnye abban állana, hogy a jelöltek az összes sza k­csoportokból legalább az alapvető tudással rendelkeznének akkor, amidőn a vizsga valamelyik részlete letételére jelentkezne? nek, mert pl. a kereskedelmi szakcsoportot az ebből teendő írásbeli vizsga céljaira meg kellett, hogy tanulják légyen akkor, amidőn a magánjogi és perjogi szóbeli vizsga leté­telére jelentkeznek. A szóbeli vizsgák viszont oly kép volná­nak .megtartandók, hogy egyszerre lehető­leg sok bizottság működjék, amely, bizott­ságok között a vizsgálóbizottság elnöke köz­vetlenül, a vizsgák megkezdése előtt sor­solná ki az aznap vizsgázó jelölteket. 14. Az egységes ügyvédi és bírói vizsga nocsak képesítsen, hanem egyúttal minősít­sen is. A vizsgálatnak négy szakcsoportja van, mindegyik szakcsoportból a kitűnő eredmény. .. 4' egységet ' a jeles • « • ' ... •81' '• " • a jó « ... 2 « • az elégséges « ... 1 « ; eredményezne minősítésben. Az elérhető maximális egységszám tehát 4x4—16 egységet tenne ki. Mindaddig, amíg az ügy­védi pályán túlzsúfoltság jelentkezik, ki­mondandónak tartanám, hogy a vizsgára

Next

/
Thumbnails
Contents