Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 17. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalások a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén

17; SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 69 ölt, akkor nincs kizárva a lehetőség, hogy az erkölcsi integritás áldozatni esik. Tisztelettel kérdeni azokat, akik a numerus klauzust vakon ellenzik, vájjon akkor is elvetendőnek. tartják-e az ügyvédi numerus klauzust, ha naponta 50 ügy véd ellen fog kelleni a reá brzotf< pénzek elsikkaszt ása miatt fegyelmi eljárást indítani'? Mindaddig, amíg csak »& kenyérgondok miatt kívánják a numerus klauzus megvalósítását, ez a kérdés csak az ügyvédség belügye, mihelyt azonban az ügyvédi kar erkölcsi integritásának megóvása teszi szükségessé a numerus klauzus megvalósítását, akkor ez a kérdés már nem az ügyvédség belügye, hanem az egész államé, és ha lépten-nyomon és joggal azt hirdetjük, hogy az ügyvédi kar közérdekű hivatást tölt be, amelynek'boldogulását az államnak közérdekből kell biztosítani, akkor nem szabad elvitatni az államnak azt a jogát sem, hogy az ügyvédi kar erkölcsi elpusztulását minden eszközzel, tehát esetleg az ügyvédi numerus klauzus megvalósítása útján is meg akadályozhassa. Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről szólván, nézetem szerint két kérdést kell feltenni : 1. oly nagy-e az ügyvédi pálya túlzsúfoltsága, hogy-'az ügyvédséget nemcsak a kenyérgondok, hanem az erkölcsi elpusztulás is fenyegeti? 2. Ha igen,: tényleg nincs-e más segítség, mint a numerus klauzus? Az első kérdés tekintetében azt hiszem az egyhangúságot megállapíthatom. A második kérdés tekintetében azonban a vélemények megoszlanak, így magam sem vagyok" hajlandó csatlakozni azokhoz, akik azt állítják, hogy nincs más segítség, mint a numerus klauzus, nem vag.yok hajlandó csat lakozni annál kevésbbé, mert ma, amidőn a középosztály gyermekei elől úgyszólván minden pálya el van zárva, fokozottabban kell képviselnem azt az álláspontot, hogy a numerus klauzus elvetendő, amíg a segítésnek akár csak egy más lehetősége kínálkozik, nem beszélve azokról a súlyos aggályokról, amelyek a numerus klauzus megvalósításával szemben annak gyakorlati keresztülvitelének nehézségeire való tekintettel állandóan fennforognak. A numerus klauzus követelményének erőteljesebb hangoztatását annak ellenzése dacára is hasznot haj tónak tartom, mert így tálán a numerus klauzus ellenzői összefognak és'az összes lehetőségek kihasználásával sürgősen meg fogják találni a segítés módjait, 1/etesznek arról a sajnos általános ügyvédi tulajdonságról, hogy a mások által felvetett gondolatot lecsepüljék, és a saját elgondolásaikat állítsák oda egyedüli és csalhatatlan orvosszerekként : reménykedem abban, hogy az általam áz ügyvédi pálya túlzsúfoltságának ellenszereként felsorakoztatandó javaslatok is megértő jóindulatra fognak találni, hogy mi, akik a numerus klauzust ellenezzük, a kölcsönös megértéssel fogadott és kölcsönös megértéssel részleteikben is kidolgozandó javaslatokkal fogjuk remélhetőleg örök időkre megakadályozni ázt, hogy a numerus klauzus megvalósításának szükségessége bekövetkezzék. Áttérek már most azokra az ellenszerekre, 'amelyek szerény nézetem szerint az ügyvédi pálya túlzsúfoltságának megszüntetésére — a numerus klauzus mellőzésével is — alkalmasak. Tisztában vagyok azzal, hogy a baj már annyira elharapódzott, hogy egyetlen orvosszer annak gyengítésére nem elégséges. Az egész vonalon sürgősén meg kell kezdeni a gyógyítást és ilykép javaslataimat három csoportban leszek bátor előterjeszteni, ú. m. A) az egyetemi oktatással kapcsolatban, B) az ügyvédjelölti gyakorlattal kapcsolatban és C) az ügyvédkedéssel kapcsolatban. A) Az egyetemi oktatással kapcsolatban javaslataim a követ kezők : 1. Ami mindenekelőtt a felvételt illeti, jelenleg a jogi fakultáson a numerus klauzus meg van valósítva. Akármennyire szívből ellenezzük is a numerus klauzust, az ügyvédi pálya, túlzsúfoltságának ellenszereként még sem ajánlhatjuk az egyetemi numerus klauzus megszüntetését. Látok abban lehetőséget arra, hogy ez helyesebb irányba tereitessék. Megadnám a tanulási lehetőséget a jogi karon is mindazoknak, akik oda beiratkozni kívánnak, csak éppen annak a lehetőségét szorítanám meg, hogy mindazok, akik a jogi'karra beiratkoztak, ellephessék azokat a pályákat is, amelyek télizsúfoltságának megakadályozása közérdek. Eendes hallgatókként tehát, pl. fekete indexszel felvenném az egyetem jogi fakultására mindazon jelentkezőket, akik gimnáziumi tanulmányaikat nemcsak hogy praematurus, hanem praeclarus eredménnyel végezték el. Ezek, feltevésem szerint, a jelenleg meghatározott felvételi számnak mintegy 1/3 részét tehetik ki. A további jelentkezőket egy általános, ú. n. «Intelligenzprüfung»-nak vetném alá, és a felvehetők további 1/3 részét ezek sorából választanám ki, akik ezt az «Intelligenzprüfung»-ot a legjobb eredménnyel végezték el. Ezek is azonnal rendes hallgatókként volnának felvehetők, tehát ugyancsak fekete indexesek lennének. Az összes többi jelentkezők, mint rendkívüli hallgatók, tegyük fel pl. piros indexszel látogatnák az előadásokat. Ezek sorából kerülne ki a felvehető hallgatók létszámának utolsó harmada éspedig az egyetemi tanulmányok befejeztével, azok eredménye alapján. A tanulmányi eredmény megállapítása igen egyszerű számművelet volna, tegyük fel lesz 30 kötelező kollokvium, 4 alapvizsga, összesen 10 tárggyal és 3 szigorlat, ugyancsak 10 tárggyal. A kötelező kollokviumok kitűnő eredménye ... 4 egységei jeles « ... 3 « jó « . 2. « elégséges « ... 1 « számítana, a nem kötelező kollokvium kitűnő eredményért . 2 egység jeles « . 1 « volna számítható. Minden alapvizsgatárgyért kétannyi egység, minden szigorlati tárgyért háromannyi egység járna, mint a kötelező kollokviumért, úgyhogy a kitűnő eredmény alapvizsgatárgynál 8, szigorlati tárgynál 12 ; a jeles eredmény alapvizsgatárgynál (>, szigorlati tárgynál 9 ; a jó eredmény alapvizsgatárgynál 4, szigorlati tárgynál 6 ; elégséges eredmény alapvizsgatárgynál 2, szigorlati tárgynál 3 egységet jelentene. Mielőtt a piros indexes rendkívüli hallgatókat a doktorátusra bocsátanék, amely az ügyvédi és bírói pályára való lépésnek előfeltétele, össze kellene számolni a tanulmányi idő alatt elért egységeket és ezek közül a rendkívüli hallgatók közül csakis a legjobb eredményt elértek bocsáttatnának doktorátusra, éspedig annak a létszámnak a keretén belül, amely az illető évfolyamra megállapítva lett és a rendes hallgatók (fekete indexesek) által ki nem nieríttetett, Megengedem, hogy ennek a rendszernek is vannak fogyatékosságai. így fel lehetne hozni azzal szemben a bizonytalanságot, hogy a rendkívüli hallgatók tanulmányaik során nem tudják, vájjon céljukat elérik-e? Bizonytalanság azonban minden pályán van, amely vizsgákkal van egybekötve és miután az egységek összeszámítása egyszerű számtani művelet, a tanulmányi idő egész tartama alatt a rendkívüli hallgatók sajátmaguk fogják latolgatni esélyeiket. Ennek a rendszernek az előnye a mai rendszerrel szemben mindenesetre az, hogy a tanulási lehetőséget korlátlanul biztosítja, továbbá, hogy a mai rendszernél jobban valósítja meg azt az elvet, hogy a kiválasztásnál a legfőbb irányadó szempont az egyéni kiválóság és a tanulmányi eredmény kell. hogy legyen. 2. Feltétlenül szükségesnek tartom a kötelező egyetemi látogatások megvalósítását az ugyancsak kötelező szemináriumokkal, adjunktusok vezetése mellett. 3. Feltétlenül szükségesnek tartom a kötelező kollokviumok megvalósítását minden olyan tárgyból, amely akár alapvizsgának, akár szigorlatnak tárgyát képezi. 4. Abban a kérdésben, vájjon az egyetemi tanulmányi idő négy évről öt évre felemeltessék-e, állást foglalni nem kívánok, csak oly irányban, hogy amennyiben a telemélés öt évre megtörténik, úgy a negyedik év végére is beiktatandó egy alapvizsgái. • 5. Szükségesnek tartom, hogy úgy az alapvizsgáknál, mint a szigorlatoknál is megfelelő határidők állapíttassanak meg, amelyek letelte előtt a sikertelen vizsga meg nem ismételhető. Helyesnek tartanám, ha a törvény ezen határidőknek csakis a maximális és minimális határait állapítaná meg, ós ennek keretein belül a konkrét esetben a vizsgabizottság állapítaná meg az alkalmazásba jövő határidőt, a vizsgán tapasztalt elkészültség figyelembevétele mellett. Átmenetileg úgy az abszolutórium, mint a doktorátus elnyerését ahhoz a feltételbe'/ kötném, hogy a hallgatók' az elérhető tanulmányi egységeknek felét megszerezték légyen. Ha tehát volna 20 kollokvium és 10 alapvizsgatárgy, akkor a 20 kollokviumért elérhető legjobb tanulmányi eredmény 20 X 4 = 80 egység, 10 alapvizsgatárgy ért elérhető legjobb tanulmányi eredmény á S, 80 egység, összesen 160 egység. Aki tehát legalább 80 egységet meg nem szerzett , az a további tanulmányokra jogosító abszolutóriumot nem szerezhet. Viszont feltéve, hogy van 10 szigorlati tárgy, úgy a megszerezhető maximális egy.