Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 17. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalások a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén

lil. évfolyam. 17. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. ápr. 29. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN i Szerkesztőbizottság: Elnök dr, Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr, Gerlóczy Endre, dr, Kováosy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. ^ Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. (Felszólalások a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén.) I. budapesti árvaszék Csorna Kálmán elnökhelyettese : Szíves elnézést kérek azért, hogy ón, aki gyakorló ügyvéd nem vagyok — mint laikus elem— a témához egész röviden hozzászólni kívánok. Némi jogcímet ad azonban nekem erre az a körülmény, hogy valamikor mariam is gyakorló ügyvéd voltam, hogy továbbá hivatásomnál fogva naponta érintkezem ügyvédekkel, ismerem, értékelem e kar tevékenységének fontosságát és a legnagyobb rokonszenv érzésével — mint odatartozó — kísérem figyelemmel a l<ar minden életmozzanatát. A szőnyegen levő probléma nem új. Már több mint három évtizeddel ezelőtt is állandó panasz tárgya volt, és azóta is folytonosan nyomás itólag hatott az ügyvédség anyagi helyzetére és erkölcsi jó hírnevére a kar zsúfoltsága. Klárik «Az ügyvédi kar» című 1903-ban megjelent munkájában már említést lesz erről és felhozza, hogy 1875-ben az országban 4200 bejegyzett ügyvéd volt, 1900-ban 4806 és ebből Budapesten 1268. Égetővé a kérdés azonban csak most vált a teljes gazdasági leromlás idején. Ez a probléma azonban megvan a többi szabadpályán levő diplomás szellemi munkásnál is, habár nem annyira, mint a leginkább zsúfolt ügyvédi karon. Keresik ott is a megoldásokai, ha nem is a zsúfoltság megszüntetése, mint inkább á kereseti alkalmaknak szaporítása révén. így ezt a mozgalmat látjuk pl. a mérnöki karnál, ahol is a közalkalmazott mérnököknek a szakértői kirendeléseknél való mellőzése iránt tettek lépéseket. Úgy vélem, hogy az ügyvédi kar precar helyzetének sem egyedül a kar túlzsúfoltsága az oka, hanem az több összetevőből, — elsősorban a gazdasági élet elsorvadásából — alakult ki. Ezért elsősorban az orvosló eszközök előteremtéséről kell gondoskodni, vagyis arról, miként lehet a meglevő ügyvédség anyagi helyzetét lényegesebben javítani, mivel arra gondolni sem lehet, hog}^ a kar Útszámát belátható időn belül annyira leépítsék, hogy az a lakosság lélekszámával és felvevő képességével arányban álljon. ÜGYVÉDI HETIREND. = MÁJUS 1—7. : •1 11 : Hétfő Va7. A Budapesti Ügyvédúnió heti Z összejövetele. • Va 7. A iRibáry-csoporti) heti ÖBsze- • jövetele. Va7. Az «Ügyvédek Turista Egyesü- Z lete» heti összejövetele. • 7. Az aügyvédi Közlönyx szerk.-hiz. z ülése. ! 2 : Kedd JA 7. Az ügyvédjelöltek képzését oélzó Z gyakorlati összejövetelen Hirjjpert Z Leó előadása: «Kereskedelmi vé-" teh (Ügyvédi kamara). Va7. Az ÍÜgyvédjelöltek Reformszövet- Z sége» heti összejövetele. " ! 3 - Szerda 7. Az (( Ügyvédek Független Pártján Z heti összejövetele. • ! 4 ZCsütörtök 7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső 2 Köre» heti összejövetele. Z m m 1 6 m Z Szombat m Va 12. Az OÜSz ülése az Országos Ügy- Z védmúzeum ügyében. (Ügyvédi Z Kamara.) Z (>. A «Magyar .Togászegylet és a • Budapesti Ügyvédúnió ankétje az ügyvédi kar túlzsúfoltságának el- Z lenszereiről. (5-ik est. Ügyvédi Z Kamara.) • \ 7 ; Vasárnap •* Az ÜTE propaganda-túrája Dobogókőre. Z A résztvevők négy irányból érkéz-« nek a dobogókői menedékházba. • Felvilágosítással Szóld Ferenc szol- Z gál. (Tel.: 852-85.) fis csak ha az idők változnak, nyugodtabbra fordulnak, gondolhatunk a prevenció eszközeinek alkalmazására is: a zsúfoltságnak okszerű intézkedésekkél való megszűntél ésére, ami természetesen nem akadálya annak, hogy a szükséges és már időszeríi intézkedések e téren is fokozatosan foganatba ne vétessenek. [. Az ügyvédi kar anyagi helyzetének javítására csak egy mód kínálkozik — a gazdasági viszonyok általános javulását figyelembe nem véve — éspedig az ügyvédi hivatással járó kereseti lehetőségei: szaporítása. Idevonatkozóbuj a követkeiő észrevételeim vannak. 1. A segítés e módjához a székesfővárosi árvaszék is segédkezet kíván nyújtani azáltal, hogy a bp. ügyvédi kamarának a belügyminiszterhez az ügy gondnokságok arányos és igazságos szétosztása, illetve az árvaszéki ügygondnokkirendelések rendeleti úton történő szabályozása ügyében tett felterjesztését a maga részéről is méltányolva, törvényen alapuló diszkrecioná.rius jogának saját beleegyezésével való korlátozása mellett, hajlandó e jogkört a bíróságok kirendelési jogának az igazságügy miniszter által szabályozott 'módjához hasonlóan gyakorolni. A székesfővárosi árváSZ'ék ez alapon mindent el fog követni, hogy a közhatósági megbízásokban az ügyvédség minél szélesebb körét részesítse, jóllehet az nj rend bevezetéséhez vérmes reményeket azért nem szabad fűzni. mivel & gazdásági b%szonyok leromlása folytán a keresettel járó ügyel; száma is erősen iiss:<'zsugorodott. 2. Mint a kereseti alkálinak s:a paritáséinak' egy másik módját felvéteni itt azt is. nem volna-e lehetséges egyrészt az 1896 : XXV I. tc. 119. §-ának megváltoztatása mellett a leendő közigazgatási felsőbíróságnál, másrészt a megalkotandó kii/igazgatási alsó bíróságoknál is a kötelező ügyvédi képviseletei az ügyek bizonyos kategóriáinál bevezetni a Pp. !)(). §-ának mintájára? o. fis emlékezet be hívom itt azokat a nto:gálmakat is, amelyek sokkal boldogabb időkben arra irányultak, hogy egyrészt az ügyvédi kar keréséti allealMáinak szaporítása, másrészt a bíróságot; túlterheltségé'nek csökkentése érdekében bizonyos perenkívüli eljárási teendői; ellátását az ügyvédség tagjai vegye-, nek át. Vajjön megfelelő fonnák és kantélák mellett ezek a kívánalmak nem volnának-e több eredménnyel felújíthatók? II. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy milyen preventív eszközök alkalmaztassanak a jövőben, illet re már most is a túlzsúfoltság megelőzése végett, e tekintetben az előadó úr által adott tanulmány, valamint az előttem felszólaló előadásai igazán kfi/mJbritően megjelölték a módokat, és eszközöket. A magam részéről a nagy kérdések vitatásába (numerus klauzus, bifurkáció) nem bocsátkozom. Ezt mint belső ügyet intézze el az ügyvédség maga. Hozzá teszem még azt. hogy Klárikmái- idézeti munkájában mindkét intézmény bevezetése ellen igen nyomós érveket sorakoztat fel. Én mindössze csak néhány kisebb szempontra hívnám fel a figyelmet. 1. Az egyik az ügyvédség tagjainak más rokonpályákon váló elhelyezése. Drre meggyőződésem szerint nagy szükség volna nemcsak a bírói kar, de különösén a közigazgatási tisztviselői kar felfrissítése és nívójának emelése érdekéiben is. Mindig azt lapasztidtam. hogy a jó ügyvédhői jó bíró . és jó közigazgatási tisztviselő lesz, mivel az ügyvédi vizsga és főleg az ügyvédi gyakorlat az a retorta, amelyen át a széleskör fi jogi tudással, éles és tiszta judiciummal bíró és szociális érzékkél vcndelkező jogász az életbe kikerül. Üdvös dolog lenne ezért szerintem, ha az újonnan létesítendő közigazgatási alsóbíró-