Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)
1933 / 16. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Kölcsey Sándor, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökének felszólalása a Magyar Jogászegylet és a Budai Ügyvédúnió ankétjén
16. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY nak, a városi inkasszó-irodának 2 °/0 jutalók ellenében behajtó közege. Hát ez a falu atyja? Járossy Sándor, a Nyíregyházai Ügyvédi Kamara boldogult elnöke, egy miniszteri ankéten adta elő azt, hogy egy szabolcsmegyei mágnás bejött hozzá, aki évek óta kliense volt. Behozott egy haszonbérleti szerzó'dést, hogy mégis csak úgy nyugodt, ha Járossy átnézi azt. De bevallja, hogy kénytelen volt a szerzó'dést a jegyzővel elkészítettetni, mert őt különben az adóval megölte volna. Hát ha egy ilyen ember is terror alá kerülhet a jegyző hatalmaskodása mellett, mit várjunk az egyszerű embertől? Ez a közéleti immoralitás, amely rászoktatja a falut, hogy az ő felette gyám-, adó-, földbirtokpolitikai ügyekben felügyeleti hatóságként szereplő jegyző magánmunkálatait megfizetni kénytelen, könnyen síklik át oda, hogy a közérdekű munkákat is megfizetheti. Ilyent eltűrni kultúrál Iámban nem szabad. Ugyanebből az okból, az Összeférhetetlenség okából, nem tudok egyetérteni Zsitvay ő excellenciájának avval a gondolatával, hogy a békebíráknak a pozíciója olyan módon legyen ügyvédek számára megfelelőbbé tehető, hogy azok ott magánmukálatokat végezhessenek. Nyilvánvaló, hogy immoralitásra vezethet könnyen, hogy az, aki a kisemberek dolgában éppen olyan fontos személyiség, mint a Kúria elnöke a nagy ügyekben, a közönség részére szerződóseket ós okiratokat készíthessen. Ezzel be is fejezem. Csak oda térek vissza : ha a kormánynak fontos politikai gondja az, hogy az ifjúságnak elhelyezkedési lehetőségei legyenek, ós ha az állam a maga gépezetét kényszerűségből előttük lezárja, akkor igenis kötelessége az államhatalomnak az egyes szabadpályákat olyan helyzetbe hozni, hogy ott a megélhetés meglegyen. És ebből a közérdekű szempontból kell nekünk a magunk-érdekében, de közérdek szempontjából is komolyan foglalkozni az ügyvédi munka védelmével, munkaterületeink visszaadásával és annak kiszélesítésével. Hírek a bíróságok köréből. Az árverési hirdetmények kézbesítése miatt egy budapesti ügyvéd panaszt tett a budapesti I—III. ker. kir. Járásbíróság elnökénél amiatt, mert ennél a bíróságnál működő végrehajtók az árverési hirdetményeket postán portóköteles levélben kézbesítik az érdekelt ügyvédeknek, ami által azoknak tetemes portóköltsóget okoznak felesleges módon, holott a budapesti központi kir. Járásbíróságnál működő végrehajtók az árverési hirdetményeket nyomtatványként teszik postára és így sokkal kevesebb portóval terhelik a feleket. A kir. Járásbíróság elnöke 1933. El. III. B. 317. szám alatt küldött értesítésében a következőket közölte a panaszttevő ügyvéddel: «A panaszos beadványnak arra a részére, mely szerint miért levélként és miért nem nyomtatványként adta az árverési hirdetményeket postára, amint ezt a pesti oldalon is teszik a végrehajtók, az eljárt végrehajtó azt adta elő, hogy a kereskedelmi miniszter vonatkozó rendeletét a budai 21. sz. m. kir. postahivatal, sőt több megkérdezett budai postahivatal sem ismerte s ezért nem volt hajlandó a 21. sz. m. kir. postahivatal az árverési hirdetményt nyomtatványként postára felvenni. Ez utóbbi körülményről magam is meggyőződtem s egyben intézkedtem, hogy a vonatkozó rendelet a 21. sz. és a többi érdekelt m. kir. postahivatallal is közöltessék. Ez meg is törtónt s így az árverési hirdetményeknek nyomtatványként postára adása ma már nehézségbe nem ütközik.» A kérdést, annak közérdekű voltára való tekintettel, ezúton hozzuk ügyvédkartársaink tudomására. A bírósági értesítési időnek az ügyvédek érdekében való meghosszabbításáról sokat tanácskoztak már az ügyvédség kórelmére az érdekelt hatóságok. A sok tanácskozásnak azonban eddig csak egyetlen pozitív eredményét értük meg : a büntetőbírósági kezelőirodák értesítési idejének egy órával való megrövidítését. Míg ugyanis eddig a büntetőirodákban d. e. 9 órától cl. u. 1 óráig kaptunk értesítést, ezután az értesítési idő déli 12 óráig tart. Hogy ez a legújabb ügyrendi módosítás az ügyvédeknek felette sérelmes és az eddigi rendszerrel szemben lényeges hátrányt jelent, nem kell bővebben indokolnunk. Elég, ha arra mutatunk rá, hogy eddig az ügyvédek ráértek a polgári irodákban végzett eljárásaik befejezése után a büntetőirodákban dolgaikat elvégezni, míg az új rendelkezés szerint az értesítésekre engedélyezett idő úgy polgári, mint büntetőügyekben egybeesik ós így az ügyvédek eljárásaikat az eddiginél kényelmetlenebb módon intézhetik, ahelyett, hogy — mint remélték — helyzetükön valamivel segítettek volna! Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség szombathelyi osztálya április hó 1-én tartotta meg tisztújító közgyűlését, amelyen elnökül: Országh László, társelnökükül: Pletnits Ferenc ós Viola Ödön, főtitkárrá : Bauer Jenő, titkárrá : Schleiffer Sándor, pénztárossá : Szőllőssy György választatott meg a 18 választmányi tagon kívül. A közgyűlés a titkár által előterjesztett negyedévi beszámolót helyesléssel vette tudomásul. Elhatározta, hogy Juhász Andornak, a m. kir. Kúria elnökének újévi megnyitó beszédében az ügyvédség érdekében tett kijelentéseiért az osztály feliratban köszönetét fejezi ki. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy állandó ügyvédi sajtószolgálatot létesít, hogy a napilapokban jogi tudás nélkül közzétett cikkek megjelenésük előtt revideáltassanak, az ügyvédi kollektív reklám intézmónyesíttessók és általában a napi sajtót állandóan szemmeltartsák. Szegő Ferenc, a budapesti ügyvédi kamara titkára, mint vendég, üdvözölte a közgyűlést és hangsúlyozta az ügyvédi önsegély szükségességét. Ha nem akar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat! Magyar Jogászegylet. Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről a Magyar Jogászegyle! és a Budapesti Ügyvédúnió együttes rendezésében tanácskozó ankét április 22-ón, 29-ón és május hó 6-án is folytatja üléseit, mert a felszólalók nagy számára ós a jogászvilág körében megnyilvánult általános érdeklődésre való tekintettel szükségessé váll az ankét folytatása. Mint értesülünk róla, az ankét során felszólalnak : Juhász Andor, a kir. Kúria elnöke, Degré Miklós, a budapesti kir. ítélőtábla elnöke, Csorna Kálmán, Szladits Károly, az ügyvédek közül pedig : Beck Salamon, Blauner Mór, ErődiHarrach Tihamér, Gerlóczy Endre, Grünhut, Ármin, Kovácsy Dénes, Leopold Elemér, Medvigy Gábor, Niamesny Mihály, Oppler Emil, Popper Tódor, Kibáry Géza, Varannai István és Venczel Árpád. Új irány a pénzügyi jogalkotásban. A Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályának küldöttsége, amelynek tagjai voltak Benedek Sándor ny. közigazgatási bírósági másodelnök vezetésével Vargha Imre, Újlaki József, Klug Emil ós Nagy Dezső Bálint tisztelgő kihallgatáson jelent meg Imrédy Béla pénzügyminiszternél. A küldöttség vezetője utalt arra a nagy jelentőségre, amely a pénzügyi jognak az utolsó évek súlyos állampénzügyi problémái folytán jutott ós kérte a pénzügyminisztert, hogy a régi tradícióknak megfelelően vonja be a Magyar Jogászegylet útján a jogászságot is a pénzügyi jogalkotás elméleti előkészítésének munkálataiba, és mozdítsa elő azt, hogy a pénzügyi tisztviselői kar a jogtudomány ezen fontos ágazatában is rendszeresen és állandóan továbbképezhesse magát. Imrédy pénzügyminiszter nagy jóakarattal és méltánylással megtárgyalta a küldöttséggel a felvetett kórdóseket ós kilátásba helyezte, hogy a kórelmeket a jelen kivételes helyzet parancsolta határokon belül teljesíteni fogja, ós egyes tervezeteket szakszerű megtárgyalás céljából meg is küldi a szakosztálynak. Szóba került a közigazgatási bíráskodásnak küszöbönálló reformja is. Ezt a pénzügyi kormányzat a középfokú bíróságoknak a kir. Táblák keretén belül történendő felállításával ós a legfőbb közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának oly pénzügyi átszervezésével óhajtja megvalósítani, hogy az ítélőbírák tagjai között az eddiginél nagyobbszámú olyan bírák működjenek, akik a pénzügyi közigazgatásban is teljes jártassággal ós tapasztalattal rendelkeznek. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Csak a költségre fenntartott felülvizsgálati kérelem, mely esetben bírálható elP (Te. 37. §.) Előrebocsátja a kir. Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelmek beadása után, a felülvizsgálati tárgyaláson felperes a keresetét 2000 P tőkére ós járulókaira szállította le, annak a kiemelésével, hogy perköltséget az alperestől nem igényel, a főbeavatkozó pedig koresetét csupán a perköltségekre tartotta fenn. A felperes felülvizsgálati kérelmének