Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 15. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltsága megszüntetésének módjai - Az ügyvédi kar túlzsúfoltsága megszüntetésének módjai [2. r.]

15. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 61 évvel ezelőtt, abban az esetben, hogy állanánk ma már?! És akkor nem kellene arról vitatkozni, hogy ezt a létszámot miképpen apasztjuk le. Ezek a számok beszélnek és megmutatják, hogy igen is a korlátozott számú ügyvédségnek ezen elgondolása szerint, amelyet voltam bátor röviden ismertetni, e szerint azonnal mutatkozik a javuló hatás, amely mindig jobb lesz. Úgyhogy azt állítani, hogy a korlátozott számú ügyvédség mellett a hatás nem volna meg, ez egy tiszteletreméltó tévedés, azonban mégis csak tévedés. Most már én. végeztem tulajdonképpen, mert hiszen én kifejtei I em azt, amire őnagyméltósága itt alkalmat adni kegyes volt. Befejezésül még egy-kettőt legyen szabad elmondanom. Nagy tévedés azt hinni, hogy én megállok a korlátozott létszámú ügyvédség mellett és azt mondom, hogy csak ezt csináljuk meg. Az ügyvédi szolidaritásból kifolyólag nem veszem rossz néven, hogy a kollegák .következetesek voltak és nem olvasták el könyvemet,1 mert akkor tudhatnák, hogy -én nem vagyok kizárólagosan ezen rendszer mellett. Mindazt, amit el méltóztatott mondani, aláírom. Zsitvay Tibor őnagyméltó:sága egy pár kitűnő gyakorlati módosítással volt szíves gazdagítani az előadói beszédet. Csakhogy ezek nem használnak lényegesen, és nemcsak, hogy nem használnának lényegesen, hanem olyan idő alatt sem, mint korlátozott létszám. Mindez az ügyvédi kar minőségében javítását célozza, abszolúte szükséges, teljesen elismerem, erkölcsileg és ^szellemileg. Egy pillanat alatt, végigszaladhatok, rajtuk és elmondhatom, hogy mindezek a/ elgondolások egy pár évre az ábrándok világába tartoznak. itt vannak sorban : a jogi oktatás reformja. A minap voltam a kultuszminisztériumban, amelyhez tartozik a jogi oktatás reformja. Karafiáfh kultuszminiszter törvénytervezetet készített róla. Olyanformán -van ez, mint Mikszáth Kálmán «Vén gaz•emberében», azt mondja valaki, hogy jegyzőkönyvet vettek fel, erre azt mondja az öreg úr : «amiről Magyarországon valamiről jegyzőkönyvet vesznek fel!» Én is azt mondom : a jogi oktatás reformja? Ez nem új dolog, ez 50 éves kérdés. Borzalom, hogy megakad ez a dolog. Megakad azon, hogy három jogakadémia kérdést csinál belőle. Ez a törvénytervezet ott fekszik egyik referens asztalán. Ennek a megvalósítását nem tudtuk ötven esztendő alatt megcsinálni, azt hiszem ezután sem fogjuk tudni megcsinálni. Aztán itt van az ügyvédjelöltek kiképzése. Nagyon jó, aláírom, benne van a tervezetemben. Apróság. Itt van az ügyvédi vizsga szigorítása. Magáin javasoltam. Nem segít lényegesen. A fegyelmi bíráskodás szigorítása. Meg van az összes kamaráknál. A Jegyzői magánmunkálatok. Ki hiszi, hogy a jegyzői magánmunkálatok megszüntetését egy agrár törvényhozással el lehet fogadtatni. Zsitvay Tibor őnagyméltósága. nagyszerűen van erről informálva, ö ott volt az ország igazságügyi rúdjának Az •okirati kényszert letárgyaltuk az igazságügyi bizottságban. Mégsem lett törvény. Ez a korlátozás összefügg a jegyzői magánmunkálatok megszüntetésével. Ez a három legfontosabb, amiből valami kinézne. Magyar sors, magyar tragédia! így van! De a tényekkel kell számolnom, a lehetőségekkel, nem azt kell mondanom, hogy mit kívánok. Az nagyon könnyű, hogy mit kívánok. De nem az jó politika, hogy mit kívánok, hanem hogyan tudom megvalósítani. Es nem tudom másként megvalósítani a kari túlzsúfoltságot, mint ahogyan elmondottam. Megyek tovább : a közigazgatási bíráskodás. Kétségtelenül valami. Zsitvay Tibor őnagyméltósága rendkívüli erőfeszítéssel képviselte mindenkor, azt hiszem meg is fog valósulni, de valamit ne, felejtsünk el. Azt hiszem a legfelsőbb fokon az ügyvédi kényszer meg fog történni. De hogy középfokon mcglcsz-e, ehhen kicsit kételkedem. Mert a középfokú közigazgatási reformot a belügyminiszter nem azért hozza, mintha rajtunk segíteni akarna. Az igazságügyminiszter uraktól elvárjuk ezt. Hogy a belügyminiszter ezt egyáltalán hozza, ennek célja a közigazgatási jognak egy magasabb polcra emelése és bizonyos közigazgatási egyszerűsítés. Ilyenformán nem mernék feltétlenül igennel válaszolni arra, hogy itt az ügyvédi kényszert el tudjuk-e érni. Mindenesetre a törvényhozás azon lesz. De ón nem mernék ebbe úgy belekapaszkodni, mint valamibe, ami az ügyvédség helyzetén lényegesen fog változtatni. Azután az ügyvédi közmegbizatások. Idevonatkozókig mindent összeszedtem. A budapesti ügyvédi kamarai jelentésben minden őbenne van. Egyébként ezek közé tartozott az a kívánság, hogy ügyvédrevízorok rend élt essenek ki pénzintézetekhez, a földbirtokreform eljárásba vonassanak be. a községek köteleztessenek jogtanácsosok tartására. Itt van a zugirászat. Szintén nem segít lényegesen. A szegény véd elem díjazása. Kitűnő elgondolás, de ebben nem bízhatunk ma. Mindezek segítenek szintén, emelik az ügyvédi kar nívóját, azonban ezt a dolgot lényegesen nem viszik előbbre. Nagyon köszönöm, hogy kegyesek voltak a felszólalásomat meghallgatni. Ez a kérdés úgy ki van dolgozva és merítve hosszú éveken keresztül, mint talán egyetlen egy időszerű kérdés sem ; akár azt veszem, hogy új ügyvédi rendtartást csináljunk, akár hogy fenntartjuk a jelenlegi rendszert. Üt törvénytervezetünk van, mert Nagy Dezső ós Pollák Illés tervezetei nem avultak el. Az igazságügyi kormányzat mindezt ismeri, ismeri az országos ügyvédgyűlés ós a kamarák álláspontját. Ismerni fogja rövid időn belül ennek a tekintélyes egyesületnek, a Jogászegyletnek vitáját is. Most már csak cselekedni kellene. Mert őnagyméltósága a Kúria elnökének teljesen igaza van, amikor nagyszerű újévi beszédében azt mondta, hogy itt a 12-ik óra. És én az igen tisztelt kollégáimhoz adresszálonrszavaimat : értsük meg egymást az utolsó percben, mert itt a cselekvés ideje, különben a magyar ügyvédségre még nehezebb idők jönnek. Ha az ember a külföldi jogfejlődóst nézi, s ha a törvénykezés egyszerűsítését tekinti, azt kell mondanom, hogy sokan nem tudják, mi van a levegőben. Azután az ügyvédi díjak reformja. Ez olyan téma, amiről külön lehetne és kellene beszélni. De nem akarok szólni. Itt az utolsó pillanat, de ha ezt nem ragadjuk meg, úgy amint őnagyméltósága a Kúria elnöke mondotta, akkor csatlakozom ahhoz a nézethez, hogy a magyar ügyvédség elveszett, csak mohikánjai lesznek ennek az ügyvédségnek, amelyet fenntartani akarunk. E nélkül a magyar ügyvédséget fenntartani nem lehet, korlátozott számú ügyvédségre van szükség, akár ebben az elgondolásban, akár Szladits elgondolásában, akár más elgondolásban. Azt hiszem nagyon közel állunk egymáshoz, nem is olyan messze, mint gondolják. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya f. hó G-ikán tartott ülésében rendkívüli érdeklődés mellett foglalkozott a zárt. létszám kérdésével. Ezt a kérdést részben a viszonyok, részben a mesterségesen szított hangulat a kari érdeklődés homlokterébe tolta. A Jogászegyletben most folyó ankét is körülötte forog. Főképpen ez az időszerűség indította Pető Ernőt arra, hogy a választmányban azt az indítványt tegye, hogy az 1928-ban e kérdésben hozott s a, szabad ügyvédséget követelő választmányi határozat újabb határozattal megerősíttessék. Beható és magas színvonalú vita után a választmány többsége három szavazat ellen elfogadta Pető Ernő ós Mezei/ Sándor egyesített indítványát, amely szerint : a választmány a szabad ügyvédség mellett foglalt állást és tiltakozik a zárfszámnak bármely formában való behozatala ellen. Ügyvédi létérdeknek tekinti azonban, hogy a túlzsúfoltság megszüntetésére és az ügyvédi kereset területének kiszélesítésére sürgős intézkedések történjenek, s e kérdések állandó napirenden tartása és megfelelő javaslatok kidolgozása végett saját kebeléből bizottságot küld ki azzal, hogy javaslatait 30 nap alatt terjessze a választmány elés * Ugyancsak ezen az ülésen foglalkozott a választmány az ügyvédi immunitás védelmével is. Grünhut Ármin ismertette Rajna Dezső budapesti ügyvédnek panaszát, mert egyik ügyfele érdekében kifejtett tevékenysége miatt, egy nyugalmazott katonatiszt párbajra hívta ki. A választmány a leghatározottabban amellett foglalt állást, hogy az ügyvédet büntetőjogi és fegyelmi felelősségén kívül ügyvédi tevékenységében semmiféle támadás vagy kényszer ne korlátozhassa, s ügyfelének védelmében még társadalmi szokásokra alapított fellépéssel se legyen akadályozható. A választmány feliratot intézett az igazságügyminiszterhez, melyben az ügyvédi immunitás hathatós védelmét kívánja s felkéri az igazságügyminisztert, hogy a katonai hatósággal is lépjen érintkezésbe avégből, hogy az ügyvédnek hivatása körében tett kijelentései vagy végzett cselekményei a párbajra kihívás okául a vonatkozó katonai szabályzat szerint se legyenek tekinthetők.