Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 15. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről

III. évfolyam. 15. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. ápr. 15. XX ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr, Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóozy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa, Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. (Pap József, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének felszólalása a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén.) Az ügyvédi kérdés és* az ennek keretében felvetett zártszám behozatala, nemcsak igaságszolgáltatási kérdés, de igen fontos politikai, nemzeti, társadalmi és szociális kérdés. A szőnyegen forgó tárgyhoz három szempontból kívánok hozzászólni. Először a numerus clausus ellen akarok állást foglalni. Másodszor ki akarom fejteni, hogy az ügyvédi kar túlzsúfoltságán hogy lehet segíteni a zártszám behozatala nélkül is, és harmadszor, sürgetni akarom azokat a munkaterületeket, amelyek már most az ügyvédség részére megnyitandó k. í Én a szabad ügyvédség mellett foglalok állást és megjegyzem, hogy nem ismerek «onyhe zártszámot». Minden zártszám merő ellentéte a szabad ügyvédségnek, s épp azért kerülendő. Akik velem együttéreznek ós együtt gondolkoznak és a szabad ügyvédség álláspontján vannak, jól teszik, ha e kérdés eldöntésénél abból indulnak ki, hogy mi is voltakép a magyar ügyvédnek valódi feladata, hogy mi az ügyvédi hivatás, mert akkor véleményüket aligha fogják megváltoztatni. Az ügyvédnek nemcsak az a feladata, hogy magánérdekek képviseletében pro és kontra, felperes és alperes érdekében járjon el, azaz hogy magánjogokban peres és perenkívüli ügyekben mint a fél által vallott megbízott szerepeljen, nemcsak az, hogy bűnperekben akár a vádat, akár a védelmet képviselje, de elsőrangú eminens kötelessége, hogy a polgári jogokat védelmezze, a jogfejlesztést irányítsa, az egyéni szabadságokért ós a közszabadságokórt bátran és tartózkodás nélkül, ha kell a hatalommal szemben is síkra szálljon. A magyar história tanúskodik arról, hogy a magyar ügyvédség így fogta fel feladatát. Ezt csakis független és szabad ügyvédi kar teheti. A numerus claususnak bármely enyhe neme is hozatnék be, ez erősen fogná érinteni, még pedig kedvezőtlenül az ügyvédi kar függetlenségét és szabadságát. Köztudomású, hogy az ügyvédség gyökere a polgári szabadságjogokban van mólyen leeresztve, ezért nagy kötelességei is vanj ÜGYVÉDI HETIREND. j ÁPRILIS 18-23. 118 : Kedd V«7. A «Bibáry-csoporti> heti ÖBSze-! jövetele. \ V*7. Az «Ügyvédek Beformszövetsége» [ heti összejövetele. 7. Az a Ügyvédi Közlöny» szerk.-biz. ! ülése. I Í20 | Csütörtök 6. A Magyar Jogászegylet rendkívüli j közgyűlése. Vladár Gábor kúriai • tanácselnök előadása: «A hatá- Z lyos jogszabályok hivatalos össze- ; gyűjtése». J 7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső • Köre» heti összejövetele. Z [21 [ Péntek Va 7. Az OÜSz könyvviteli és gazdaságiI továbbképzőtanfolyamán Dr. Su- Z lyok Endre p. ü. titkár előadása: * «A jövedelem és vagyonadóról». I. • (Ügyvédi Közlöny.) I |22 • Szombat 6. A «Magyar Jogászegylet és a Z Budapesti Ügyvédúnió ankétje az Z ügyvédi kar túlzsúfoltságánakmód- * jairól. (3-ik est. Ügyvédi Kamara.) • |23 : Vasárnap Az ÜTE gyalogtúrái: Z T. Béggel 0. Szob—Nagygalla—Mária- • nosztra—Szob. I Vezető Mánál Márton. ™ II. BéggelVs7. Esztergom—VaBkapu— j Basaharc — Szob. Vezető : Pályi Károly. Z III. Béggel: V* 9. Békásmegyer—Nagy- I kevély—Kiskevély—Hűvösvölgy. J Vezető: Bürgcr Károly. nak az ügyvédségnek a polgársággal szemben. Az ügyvédség jogi ismereteinél és a nép szóles rétegeivel való szoros összeköttetéseinél fogva elsősorban van predesztinálva arra, hogy a magyar állameszmének őre, híve, tántoríthatatlan bajnoka legyen, s hogy e tekintetben a közvetítő szerepet játsza az államhatalom és a nép között. Az ügyvédi kar feladata az állami törvénynek és a jognak érvényt szerezni, a jqgi öntudatot a széles néprétegekben fejleszteni, ezáltal nagy szolgálatot tesz a köznek. Ehhez — ismétlem — független és szabad ügyvédség kell. Az ügyvéd ellenőrző tevékenységet is végez a jogi életnek és jogszolgáltatásnak minden egyes vonalán. Meg kell itt jegyeznem, hogy jogszolgáltatás alatt nemcsak az ítélkezésnek minden formáját értem, nemcsak a jogi profilakszist, nemcsak azt a munkát, hogyan keletkeznek a szerződések, nemcsak a szerződések megfogalmazását, a szerződések érvényesítését stb., de értem mindazt a tevékenységet, amelynek a jog képezi az alapját és formáját azon viszonylatokban, amelyekben a polgárok az államhoz ós a polgárok egymáshoz állanak, legyenek ezen relációk nemcsak magánjogi vagy büntetőjogi vonatkozásúak, de akkor is, ha közjogi természetűek. Ezen működés és hivatásbeli tereken az ügyvédségnek mindég a magasabb szempontokat kell tekinteni, mindég az igazság jegyében kell eljárni és szem előtt kell tartani a salus publicát. Semmi kétség abban, hogy zártszám esetén függőségi viszonyba fog jutni az ügyvéd azzal a szervvel szemben, amelytől kinevezését vagy megbízatását kapja, legyen az a szerv a kormány, a bíróság, egy vegyes bizottság, vagy pedig az autonómtestület. vagyis az ügyvédi kamara. Nézetem szerint, ha nem akarjuk az ügyvédi kart denaturálni, a karba való felvételnek nem lehet más előfeltétele, mint a törvényben előírt egjrforma minősítés, tehát egyforma szellemi, erkölcsi és gyakorlati kvalifikáció. Minden korlátozás, amely ezen felül a karba való felvétel előfeltételéül felállíttatik, csak káros lehet, mert megrontja az ügyvédséget a maga alapjaiban. Hazánkban régi időktől fogva a szabad ügyvédség elve érvényesült attól a megszakítástól eltekintve, amely a Bach-korszakban az alkotmány felfüggesztése után bekövetkezett, amikor az osztrák törvények nálunk is az ügyvédi numerus clausust behozták. Az alkotmány visszaállításával azonban a numerus clausus megint hatályonkívül helyeztetett. Sokszor próbálkoztak a zártszám rendszerével 47 éves ügyvéd k<'désem alatt, de sikertelenül. Ha ez oly jó arkanum, miért nem érlelte meg a lefolyt 50 esztendő? Mert belátták a mérvadó körök, hogy megvalósítása lehetetlen. A Budapesti Ügyvédi Kamara mindig a szabad ügyvédségnek álláspontján volt ós amikor 1927-ben Pesthy, akkori igazságügyi miniszter félhivatalosan felvetette a numerus clausus kérdését, a budapesti 3200 ügyvéd e kérdésben meg lett szavaztatva. 75 °/0-a a szabad ügyvédség mellett foglalt állást és csak 25°/ 0-a a numerus clausus valamely formája mellett. Ez a szavazás temette el a legmegnyugtatóbb módon a numerus clausus tervbe vett reformját. östör József kartársam a képviselőházban egy budgetvita alkalmával kétségbevonta azt, hogy a szavazásnak ez az eredménye tájékoztató és útbaigazító lehetne, mert nyílt levelezőlapon törtónt a szavazás és nem titkosan. Ezt az érvelést nem fogadhatom el.