Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 14. szám - Az ügyvédi Kamara 1933. évi költség előirányzata

56 ÜGYVÉD TKÖZLÖ NY 14. SZÁM. Magyar Jogászegylet. Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről tanácskozik az a nagyszabású ankét, amely a Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédúnió együttes rendezésében Oszwaíd István és Kövess Béla elnöklete alatt április 1-én tartotta első ülését. Oszwald István elnöki megnyitó beszédében tolmácsolta Juhász Andornak, a kir. Kúria elnökénelv üzenetéi, aki betegsége miatt ezen az első ülésen személyesen megjelenni nem tudott, de az ankét későbbi folyamán megjelenik és fel fog szólalni. Teller Miksa, az ankét előadója, a numerus clausus ellen foglalj állási. Indítványozta, bogy azokat a reformokai kell megvalósítani, melyeket a Jogtudomány i Közlönyben nemrég megjeleni cikksorozatfában indítványozott. Z sünig Tibor felszólalását a Jogtudományi Közlöny mai számában, östör József előadását pedig lapunk vezető helyén közöljük. Az ankét folytatása április 8-án délután 6 órakor lesz, amikor Mendéíényi László. Szladits Károly, Kölcsey Sándor, Pap József és Csorna Kálmán fognak felszólalni. A harmadik est április 22-ére van kitűzve. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Az ügyek természetében rejlő különleges kockázatvállalás íigyelembevétele az ügyvédi díjak megállapításánál. Az irányadó megállapítás szerint a felperes tevékenysége arra is kiterjedt, bogy az alperes 7—8000 magyar hold kiterjedésű gazdaságánál a megszálló csapatok sorozatos rekvirálásait lehetőleg megelőzze, foganatosítás esetén pedig az elvitt ingókat a gazdaság részére visszaszerezze. Vitássá nem tett megállapítás az is, hogy a felperes e végből kifejtett ténykedése székhelyéről való távozással, különböző községben elhelyezett megszálló katonai parancsnokságoknál való eljárással, tehát az ügyek természetében rejlő különleges kockázatvállalással is járt és lényeges gazdasági eredményeket is hozott a gazdaságra. Ezelmek a körülményeknek az Ügyv. Ktts. 54. §-ához és Ppé. 18. §-ához képest történt méltatása mellett és figyelembevéve felperesnek a fellebbezési bíróság ítéletében megjelölt többi ügyekben kifejtett tevékenységnek a munkaértékét is : a kir. Kúria úgy találta, hogy a felperes megfelelő díjazását a rendelkező részben meghatározott felemelt összegben kapja meg. P. VI. 1025/1931. sz. Elnök : Koós, előadó : Kerekes. Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Ne zárkózzék el az ügyvédi vél ívek útján való kézbesítések elől, mert ez a kézbesítési rendszer az ügyvédség érdekeit szolgáló igen életrevaló újítás. Ne tévessze szem elől, hogy {(közönséges kézbesítésekhez)) az I. sz. minta, «keresetkézbesítésekhezf> a II. sz. minta, ^telekkönyvi kézbesítésekhez)) a III. sz. minta használandó. Sajtószemle. Az Ügyvéd. Március 25-i szám. BaUagi Ernő a lelet-amnesztiáról írja bevezető cikkét. Krámer Emil a bűnvádi eljárásban lerovandó határozati illetékről ír és sérelmesnek tartja, hogy a vizsgálat elrendelése előtt a főmagánvádlót -határozati illeték lerovására szólítják fel az illetékügyi határozatok. Haas Sándor miskolci ügyvéd az Országos Nyugdíjintézetről ír s összeférhetetlennek tartja, hogy a kamarai elnökök a Nyugdíjintézet vezetőségének tagjai legyenek. Hajdú Miklós a telefonszámlák többnyire jogtalanul magas voltát panaszolja. Taubner Géza a Kamara fegyelmi judikatúrájából közöl jogesetekel. Törvényhozók Lapja. Február—márciusi szám. Tartalmazza a következő cikkeket : Földes Béla ny. miniszter: Néhány megjegyzés a- munkanélküliség közigazgatási szerződéséhez ; Mikszáth Kálmán ny. főispán : A fiatalság elhelyezkedésének problémájáról ír; ugyancsak ezzel a kérdéssel foglalkozik Temple Rezső ; Sennyei Vilmos : A transzferpénzek felhasználásának tervéről cikkezik; Sipőcz Jenő polgármester: Előterjesztés az üzemi bíróság munkájáról és javaslatairól a törvényhatósági tanácshoz ; Harrer Ferenc a városi üzemek problémáját fejtegeti ; ugyancsak közüzemekről cikkeznek Ilovszky János és Csáky István, míg Fischer Árpád : A cserék váltsága című tanulmányának befejező részét adja. Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok. A Magyar Jogászegylet eddigi tagjainak «Magyar Jogászegyleti Értekezések* címen időnként egyegy füzetet küldött. Ehelyett főként anyagi kényszerűségből most fenti címen negyedévenként megjelenő folyóiratban közli a Jogászegyletben • megtartott értekezések anyagát. Az első szám gazdag tartalmából kiemeljük Pap József emléksorait gróf Apponyi Albertről, Szladics Károly emlékbeszédét Grosschmid Béni születésének 80-ik évfordulójának alkalmával, Mendelényi László előadását a büntető eljárás gyorsításának módjairól, Marton Géza egy. tan. előadását, melyet az objektív felelősség elve a magánjogi törvénykönyv javaslatában címen tartott, Hafmath Jenő táblai tanácselnök : Hogyan kellene reformálni választójogunk képviselőjelölési rendszerét? című tanulmányát és végül Markos Olivér ítélőtáblai bíró rendkívül értékes előadását : A kamat, késedelmi kártérítés és kamatelévülés a Magánjogi Törvénykönyv tervezetében címmel. A Juristische Wochenschrift március 25-iki száma csaknem teljesen a géperejű járművekkel összefüggő judikatúrával foglalkozik, az új Kraftverkehrsordnunggal kapcsolatban. Ottó Aluing kiéli ügyvéd : Die Anspruche des verletzten Kraftfahrers und § 17. azzal a kérdéssel foglalkozik, ha két kocsi összeütközik és az egyik tulajdonos megsérül, illeti-e kártérítés. Stiefel manheimi ügyvéd : Rechtssprechung zur Schwarzfahrt 1932. (Feketefuvar, ha valaki a tulajdonos vagy megbízottja tudta nélkül fuvaroz, ez nem azonos azzal, ha pl. a fuvarozó megcsalja a garázstulajdonost a tekintetben, hogy a tulajdonos tudtával viszi ki a kocsit.) Fritz Erlanger stuttgarti ügyvéd : Ist die allgemeine Sorgfaltspflicht des Kraftfahrers eine Strafnorm című cikke és A. Meyer Wild zürichi ügyvéd ismertetése a svájci motor- és kerékpárközlekedési törvényről, érdemelnek még említést. Oesterreichische Anwalts-Zeitung. Március 4-i szám. Marcell Klarmann «Die Entscheidungen des obersten Gerichtshofs über Fremdwáhrungs-Schulden» című érdekes cikkében megdöbbenéssel konstatálja, hogy ezek az új döntések sem miképpen nem helyezkednek a helyes álláspontra. Leo Hamburger «Execution in den Kontokorrentsaldo» címen kiindul a német kereskedelmi törvény vonatkozó 357. §-ából és ezt fejtegetve, az ellentétes álláspontok közti helyes megoldást keresi. Artúr Pollacsek «Ein anwaltliches Eürsorgegesetz in Italien» című cikkét közli még a lap. Oesterreichische Anwalts-Zeitung Március 18-i szám. Bevezetőjében közli Demeliusnak dr. Schey József nyolcvanadik születésnapjára írt megemlékezését. Ottó Haemmerle «Glaubigerschutz und Schuldnerschutz» című cikkében rámutat a jogász egyik legfontosabb feladatára, amely a jognak a gazdasági szükségletekkövetelményeihez való kapcsolására irányul. Georg Petschek «Die Plandung des Kontokerrentsaldos» cikkében az általa felvetett és Pisko által átvett problémát- fejtegeti. Ernst Lohsing észrevételeit közli a kormány 1933. márc. 7. B. G. Bl. Nr. ,41. rendeletére. A Deutsche Juristen Zeitung márciusi száma a jelenlegi német politikai viszonyokat tükrözi vissza. Schiffer v. bir. miniszter Verfassungsreform című cikkében írja : «Das ganze Gebeude des Verfassungsrechts wankt unter den Stürmen der Zeit», sürgős javításra van szükség, hogy össze ne omoljon. Hoche min. oszt. tan. ismerteti az állani és nép hatályosabb védelmét célzó rendeletet, amely a parlament elleni merénylet alkalmából látott napvilágot és éppen ezért túlzottan szigoní. Prof. H. Gerland Jena : Die kommunistische Agitation als Weltstrafrechtsproblem és K. Mayer Staatsrath, München: Die gerechtsliche Bekámpfung des Kommunismus című cikke egészítik ki a tartalmas füzetet. A racionalizálási ankét határozata szerint, mely a bíróságok élénk helyeslésével találkozott, a beadványok külzete a fedőlap baloldalára kerül, a fedőlap jobboldala pedig a bíróság érkeztetési bélyegzője, a bírósági feljegyzések és a bélyegek számára tartandó fenn. A beadvány tartalma a belső (2-ik) oldalon kezdődik. Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalásait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. Felelős szerkesztő: I)r. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.