Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 13. szám - Csendes közgyűlése - Közgyűlés után

13, SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 51 gyakran a rosszhiszemű adósok által kimesterkólt akadályok a pengő védelmét nem szolgálják, mert a per és behajtás, ami mindenkor belföldi zárolt pengőre irányul, a pengőt nem veszélyezteti. A behajtás akadályozása az. ország hitelének árt s a makacs adósokat támogatja sem gazdaságilag, sem valutapolitikáikig nem indokolható törekvéseikben. Az akadályozás súlyosan érinti létfenntartásában az ügyvédi kart, melynek a belföldi viszonyok kereseti lehetőségeit amúgy is lerontották, s a panaszolt intézkedések miatt külföldi összeköttetéseit szinte teljesen elveszti. Legfőbb érdeke tehát karunknak, hogy ezen a téren olyan intézkedések történjenek, amelyek a pengővédelein mindenekfelett álló céljának veszélyeztetése nélkül az ügyvédi kar anyagi, de egyben az immár át sem tekinthető rendelkezések folytán ugyancsak védelemre szoruló morális helyzetén könnyítenek és azt a kötelességteljesítést, melyet vállalt ügyeiben a törvény ró reá, elősegítik. Addig is, míg a nagyméltóságú kir. Igazságügyminiszter Ur felterjesztésünket, mely főként alkotmányjogi sérelmeket panaszol, érdemi elintézés tárgyává teszi, kötelességünknek tartjuk, hogy a mai gyakorlat megváltoztatása érdekében a Magyar Nemzeti Bankhoz is előterjesztést tegyünk s az ügyvédi kar helyzet ének könnyítése végett a következőket kívánjuk : 1. Külföldi részére teljesítendő pénzfizetésre belföldinek csak abban az esetben adassék halasztás, illetve a fizetés csak akkor tiltassék el: aj ha a külföldi hitelező a fizetést belföldi zárolt pengőben nem hajlandó elfogadni ; b) ha az adós igazolja, hogy : a külföldi hitelező a fizetést kizárólag idegen, effektív valutában vag^y devizában fogadja csak el ; a fizetés pengőrontással jár. 2. Ha a külföldi hitelezőt ügyvéd képviseli, a per megindításához és a követelés bírói behajtásához (peres és végrehajtási eljárás) a Magyar Nemzeti Bank engedélye ne legyen szükséges. A per ós végrehajtás folytatását se fizetési tilalom, se halasztás ne gátolja, az adósnak a per előtt kiadott tilalom vagy halasztás pedig hatályát veszítse. Arról, hogy az adósnak adassék-e halasztás, vagy a fizetés megtiltassék-e, a per megindítása után a bíróság döntsön. Váltó kártérítési, számla, biztosítási, megállapítási, bérfizetési perekben halasztás vagy tilalom ne legyen adható. 3. Bírói ítélet vagy végzés alapján, a kényszeregyezsógi végzést is beleérve, az ügyvéd engedély nélkül fogadhasson el belfölditől fizetést külföldi megbízója részére s a behajtott értéket engedély nélkül fizethesse be az átvételre jogosított pénzintézethez a külföldi zárolt számlájára. 4. Ha az ügyyéd kezéhez külföldi részére per nélkül történik fizetés, az ügyvéd a behajtott összeget engedély nélkül vehesse fel s fizethesse be — megbízásának igazolása mellett — a külföldi zárolt pengőszámlájára. 5. Az ügyvéd a külföldi részére bevételezett pénzt engedély nélkül pénzintézet módjára magánál tarthassa ós kezelhesse, a kiszolgáltatás tekintetében fennálló tilalmak épségben tartása és saját felelőssége mellett. Joga legyen azonban a behajtott összegeket külföldi hitelezőjének közvetlenül, ennek felelősségére, belföldön kiadni. Ez a joga csak a megbízóval, nem pedig ennek meg. bízottjával szemben állapíttassék meg. 6. Az ügyyéd a külföldi megbízó részére bevételezett összegekből ugyanezen megbízóval szemben fennálló díj- ós költségköveteléseit engedély nélkül elégíthesse ki. Ez a szabály a férés az ügyvéd magánjogi viszonyát ne érintse. 7. Az ügyvéd a hozzá külföldről belföldi vagy külföldi ügyfele részére befolyt idegen valutát (devizát, csekket, bont, váltót) ügyfelének belföldön engedély nélkül s ügyfele felelősségére kiadhassa. 8. Ha az ügyvéd illetékes kamarája útján igazolja, hogy megbízás folytán, rábízott ügyben szükségképpen kell külföldre utaznia, részére 300 pengőig terjedő idegen valuta bevásárlása és kivitele engedélyeztessék, ha pedig ily célra ügyfelétől kapott idegen pénzt (devizát), annak beszolgáltatása alól mentessék fel s kivitelére kapjon engedélyt. 9. Magyar állampolgárok külföldi követeléseinek behajtására szükséges peres- és ügyvédi költségek átutalása — kellő igazolás mellett — engedtessék meg. 10. A banknak a devizarendeletekkel kapcsolatos gyakorlata összefoglaló gyűjteményben vagy ismertetésben adassék ki. Választmányunk bizottságot küldött ki, melynek az a feladata, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal az ügyvédi kar érdekében tárgyalásokat folytasson. Kérjük, méltóztassék hozzájárulni, hogy bizottságunk a szükséges érintkezést felvehesse s közölni, hogy mikor és kivel kezdheti meg tárgyalásait.» Hírek a bíróságok köréből. A bírósági gépírószolgálat igénybevétele vidékről beérkező tanúkihallgatási megkereséseknél. Az Ügyvédi Közlöny egyik legutóbbi számában indítvány jelent meg, amely azt kívánta, hogy a vidéki ügyvédek a budapesti gópírószolgálatot tanúkihallgatási megkereséseknél igénybe vehessék olykóp, hogy az iratmásolatok díját valamilyen formában a megkereséshez mellékelik. A bírósági gépírószolgálat vezetősége ezen indítvány alapján azonnal érintkezésbe lépett a budapesti közp. kir. Járásbíróság és az I—III. ker. kir. Járásbíróság elnökeivel és az indítványt magáévá téve javaslatot tett annak megvalósítása iránt. I. A budapesti közp. kir. Járásbíróság elnöke 1933. El. IX. T. 10/2. sz. átiratával közölte a budapesti gépírószolgálat vezetőségével, hogy a megkeresés folytán foganatosított tanú és szakértő kihallgatásokról felvett jegyzőkönyvekről készítendő másolatok tárgyában magáévá teszi a tett előterjesztést és legnagyobb készséggel közreműködik annak megvalósítása érdekében. A budapesti közp. kir. Járásbíróság elnökének átirata egyúttal igen célszerű egyszerűsítéseket javasol a megkeresési jegyzőkönyvek igénybevételének megvalósítása körül, amelyeket a gépírószolgálat vezetősége szívesen tett magáévá, úgyhogy ezek figyelembevételével a budapesti közp. kir. Járásbíróságnál foganatosítandó megkeresésekről iratmásolatok a jövőben az alábbiak szerint lesznek megszerezhet ők. 1. Vidéki kartársaink, akik a budapesti közp, kir. Járásbíróságnál megkeresés útján foganatosítandó tanúkihallhatásokról, szakértői meghallgatásokról iratmásolatot kívánnak, a saját címzésükkel és portóbélyeggel ellátott borítékot csatoljanak a megkereséshez, amelybe helyezzek el a másolatért járó megfelelő' értékjegyet, amely lehet a budapesti bírósági gépírószolgálatban érvényes iratmásolati jegyen kívül törvénykezési, okirati, vagy postabélyeg. (Tévedések elkerülése végett közöljük, hogy az OÜSz által kibocsátott, de valamely vidéki város nevével felülbélyegzett iratmásolati jegyek, tehát a bajai, szegedi, kisújszállási, balassagyarmati, stb. gépírószolgálatban érvényes felülbélyegzet t iratmásolati jegyek a budapesti gépírószolgálatban nem használhatók.) 2. A budapesti gépírószolgálat vezetősége az elszámolások elkerülése végett átalánydíjban szabta meg a megkeresési jegyzőkönyvek iratmásolati díját és pedig a per értékére ós a jegyzőkönyv terjedelmére való tekintet nélkül, 40 fillérben, mihezképest a megkereséshez csatolandó borítékba 40 fillér értékjegy lesz helyezendő. 3. A gépíró irodagyakornokok az előző pontok szerint beérkező értékjegyek ellenében az iratmásolatot közvet lenül küldik meg az ügyvédeknek, akik megcímzett ós felbélyegzett borítékot a megkereséshez csatoltak. Vidéki kartársainknak nagy könnyebbséget jelent ez az újítás, melynek folytán nem kell többé a megkeresés visszaérkezése után a jegyzőkönyveket sajátmaguknak lemásolniok és így reméljük, hogy vidéki kartársaink a neki nyújtott kedvező lehetőséggel, saját érdekükben állandóan élni fognak. II. A budapesti I—III. ker. kir. Járásbíróság elnöke a szóbanforgó előterjesztésre az alábbi átirattal válaszolt : «A budapesti I—III. ker. kir. Járásbíróság elnökétől. 1930. El. VII. G. 1/48. szám. Megkeresési tanúkihallgatási jegyzőkönyvek másolatainak elkészítése tárgyában velem közölt tervezetét jónak ós helyesnek tartom. Minthogy azonban a Járásbírósági ügyvitel Szabályai (Jüsz) 20. §-a — amely a pénz ós egyéb értékek átvételéről és kezeléséről intézkedik — a javasolt bólyegkezelési módot ezidőszerint meg nem engedi, a tervezet élet helóptetóse előtt ahhoz az igazságügyminiszter úr engedélyét kellene kikérni. Budapest, 1933. évi március hó 17. napján. Tisztelettel Vargha sk. a budapesti I—III. ker. kir. Járásbíróság elnöke. P. H.» Ennek folytán egyelőre csak a budapesti központi kir. Járásbíróságnál lehet igónybevenni az I. részben vázolt módon a megkeresési jegyzőkönyvek iratmásolatait, míg ennek az újításnak a budapesti I—III. ker. kir. Járásbíróságnál való igénybevételi lehetőségét utólag fogjuk publikálni. Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes' jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását ós a rendhívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja.