Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 12. szám - A határközi elmeállapotok és a fejlődőfélben levő pszichózisok szerepe a bűnözésnél

12. 92ÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 47 Ha az Ügyvédi Tanács elzárja a Kamarákat attól a lehetőségtől, hogy fizetési kötelezettségüknek a Nyugdíjintézettel szemben eleget tehessenek, akkor hiábavaló az Intézet vezetőségének minden törekvése a szanálás sikere érdekében és hiábavalónak fog mutatkozni azon javaslata az igazgatóságnak, hogy intézeti járuléktartozásukat 60 félév alatt van joguk befizetni, mert erre nem ez az idő, hanem még G00 félév sem lesz elegendő s az eredmény nem az lesz, aminek fentemlített írásomban már hangot adtam, hogy «hova-tovább több lesz a nyugdíjintézet évi jelentésében «kipécézett» azon kamarák száma, amelyek képtelenek lesznek a nyugdíjjárulékot beszolgáltatni, hanem az, hogy egyetlen Kamara sem lesz erre képes, vagyis : mielőbb elkezdhetjük megfogalmazni a halotti búcsúztatót Nyugdíjintézetünk felett. Forgács Dezső, a miskolci Ügyvédi Kamara titkára. v^«A határközi elmeállapotok és a fejlődőiéiben levő pszichózisok szerepe a bűnözésnél)) címmel Bakody Aurél, egyetemi magántanár, kir. törvényszéki orvos a ((Bűnügyi Védők Egyesületéinek 1933. évi március hó 16-án tartott ülésén nagyszámú jogászközönség előtt rendkívüli tetszéssel fogadott előadást tartott. Az előadó bevezetés gyanánt ismertette a határközi elmeállapotok és a kifejezett elmebetegségek egymástól való elhatárolása alkalmával fellépő nehézségeket és azokat a nézőpontokat, amelyek az elhatárolásnál számításba jönnek. Reámutatott arra, hogy kriminológiai szempontból a kettő közötti határ meghúzásánál egyedül . döntő fontosságú motívum az akaratbeli szabad elhatározási képesség állapotának mineműsége, annak megállapítása, hogy felfüggesztett avagy csak korlátozott akara! beli szabad elhalározád képességgel bír a megítélés tárgyát képező egyén. Előbbi esetben ugyanis kifejezett elmebetegséggel, a korlátozott akaratbeli szabad elhatározási képességgel rendelkező eseteknél viszont határközi elmeállapottal «intermediaer psychikus abnormitással» áll szemben a vizsgáló orvos. A továbbiakban a határközi elmeállapotok' taglalásánál az előadó előbb a veleszületett, morális defektussal bíró, tartós elme-beli rendellenességekkel foglalkozott és ezzel kapcsolatban reámutatott1 az öröklékeny terheltség, továbbá a károshatású miliő szerepére. A veleszületett tartós pszihikus rendellenességgel bíró, morálisan defektuozus határközi cselek különböző csoportjai gyanánt felsorolta a hazudozók és csalók, az antiszociálisak', a, szekszuális pszihopaták, az idült mérgezéses állapotban szenvedők (krónikus alkoholisták, morfinisták, kokainisták), az izgékonyak, az epilepsziás pszihopaták, a kitartás hiányával bírók, a, csavargók, a pazarlók, a játékszenvedéllyel sújtottak csoportjait, s mindegyik válfajnál ismeri cl le azoknak jellemző sajátosságait is. Ezután a nem veleszületett, hanem későbben szerzett, tartós és múló rendellenességekről emlékezett meg az előadó, ahol a morális érzés csökkentsége ritkábban, vagy egyáltalában nem szerepel. A határközi elmebeli állapotok letárgyalása után rátért a fejlődőfélben levő, lappangó pszihozisok gyanútkeltő tüneteinek ismertetésére és az egyes fontosabb kórformák keretén belül részletesebben foglalkozott azokkal. így a paralízis korai tünetei gyanánt megemlékezett az esetleg fennforgó feledékenységről, az olykor mutatkozó jellemváltozásról és ingerlékenységről. Foglalkozott a szenilis pszihozis, a schizophrenia, a paranoia, a mániás-depressziós elmezavar lappangási tüneteivel, és egyes kiragadott példákkal illusztrálta bizonyos kórformák kibontakozásának menetét, továbbá azt is taglalta, hogty az egyes kórformákon belül milyen kóros sajátságok idézhetnek elő bizonyos bűnvádi cselekményeket. Az összefoglalásban reámutatott arra, hogy a védőnek védence abnormis lelki sajátságainak gyanúja esetén mi mindenre kell figyelemmel lennie, és az előzményi adatok összegyűjtésénél a védenc előéletét mily nézőpontok szerint kell ily irányban átkutatnia. Rámutatott az öröklékeny terheltség, a káros miliő, a gyermekkori és későbbi betegségek tisztázásának fontosságára, arra, hogy mily lényeges lehet egy elszenvedett luesz, az előzmények között szereplő fejsérülés és idült mérgezéses állapot. Hangsúlyozta, hogy a múltban esetleg szerepelt tudatzavarok kikutatása, valamint az iskolai előmenetel mikéntjének tisztázása is fontossággal bír. Végül az emberi életkor különböző fontosabb határköveinek á lelki élettel kapcsolatos relációiról beszélt. Az előadó értékes előadását a Bűnügyi Védők Egyesülete nevében Wenczel Árpád elnök köszönte meg. Az előadást tanulmányi kirándulás fogja követni a lipótmezei elmegyógyintézet idegosztályára. Budapesti Ügyvédi Kamara. A védjegyügyekben követendő peres és nemperes eljárás tárgyában újabb tervezet készült, amely azon az elgondoláson alapul, amely szerinl a védjegyek lajstromozása továbbra is a keresk. és iparkamaráknál történnék. A tervezet tárgyában Fabinyi Tihamér m. kir. keresk. miniszter elnökletével f. március 8-án a kereskedelemügyi minisztériumban értekezlet tartatott, amelyen a Budapesti Ügyvédi Kamara megbízásából Boda Ernő választmányi tag jelent meg. Boda Ernőnek az újabbi tervezet 16. §-a ellen súlyos aggályai voltak aaert, mert a tervezet szerint : 1. a peres és nemperes ügyekben kövebendő eljárásra azokat a jogszabályokat •Tt le kockáztassa eredeti okmányait, J \ használjon fotókópiát! Gyorsan, olcsón tökéletes fényképmásolatokat ad ós irodájába leszállítja V.,Vaűúsz-u. 28 műhely Telefon235-30 akarja megfelelően alkalmazni, amelyek a nemközérdekű szabadalmi ügyekre és perekre fennállanak : 2. mert a tervezet nem intézkedik a felek képviseletének kérdéséről és így ennek hiányában a «szabadalom szervezeti és ügyviteli szabályzat)) volna irányadó, amely pedig a közérdekkel és ezen ügyek és perek természetével ellenkezik. Az ankét megvitatta az ügyvédi kar előterjesztését és végül teljes egészében honorálta a kívánságait, amennyiben kimondotta, hogy a védjegyügyekben követendő bírósági eljárásra, amennyiben a jelen rendelet eltérően nem rendelkezik, az 1911 :1. tc.-nek (Pp.) és különösen I. címének II. és V. fejezete, II. és III. címe, a IV. címének a IV. fejezete V. ós XVIII. címe nyer alkalmazást a változtató, módosító és kiegészítő jogszabályokkal, ide értve a Ppó.nek az ügyvédi díj és kiadás megállapítására vonatkozó 18. §-át is. A védjegyügyi bírósági eljárásban, ide értve a 19. §-ban szabályozott előterjesztést is, az ügyvédi képviselet kötelező. "A. perenkívüli ügyekben a bíróság szükség esetében az érdekelt feleket írásban vagy jegyzőkönyvileg meghallgathatja és szóbeli tárgyalást is tarthat (Pp. 254? §), azoktól felvilágosítást, kérhet, a célszerűnek talált helyen tudakozódhatik és a felek esküalatti kihallgatásán kívül más bizonyítást is el rendelhet. Az idevonatkozó esetekben a bíróság végzéssel határoz. A végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. Hírek a bíróságok köréből. Az iratbetekintési lapok engedélyezési1 a gyakorlatban kitűnően bevált. Mindazok az ügyvédek, akik ezeken az iratbetekintési lapokon valamelyik ügyirat előkészítését kérik, másnap d. e. 11—1 óra közt a közp. kir. Járásbíróság irattárában minden tolongás és várakozás nélkül kapják meg a kért iratokat, amelyeket rendes asztalok mellett ülve tanulmányozhatnak és kijegyezhetnek. Minthogy sok ügyvéd még ma sem tudja, hogy ez a rendszer a központi kir. Járásbíróságon már hónapok óta megvalósíttatott, kollégiális kötelességet vélünk teljesíteni, ha erre a hasznos újításra ezúton is felhívjuk a figvelniel. Országos Ügyvédszövetség. Néhány szó az Országos Ügyvéd-Múzeumról, írta : Bévay Bódog, a Múzeumi Bizottság elnöke. Az Országos Ügyvédszövetségnek az ügyvédség egyetemét felölelő, körültekintő tevékenysége, néhány hónappal ezelőtt életre keltelt egy in! ézmény t. mely kikapcsolva kari-politikát és gazdasági-szemponl okat. lisztán erkölcsi és történelmi talajba eresz! i gyökérszálai! és megteremtette az Országos Ügyvéd-Mázé'tlm intézményéi. Az ország hatalmas Nemzeti Múzeumán kívül, mindenrendű történelmű múlttal bíró közülelek. az idők folyamán szükségét erezték annak, hogy fejlődésük anyagál megőrizve és feldolgozva, azt muzeális beállítás-