Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 12. szám - A határközi elmeállapotok és a fejlődőfélben levő pszichózisok szerepe a bűnözésnél

48 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 12. SZÁM. ban konzerválják és bocsássák a köz tanulságos szemléletére. így született meg már sok év előtt, Budapest székesfőváros múzeuma, majd a közlekedés és mezőgazdaság külön múzeumai, a hadi-múzeum, az országos bűnügyi-múzeum, a külön rendőrségi-múzeum és legutóbb valóban pompás kortörténeti anyaggal és ennek megfelelő fényes keretek kö• zött, az imént ünnepélyesen megnyílt : parlamenti-múzeum. Időszerű volt tehát, hogy a nagy és nemes tradíciókra visszatekintő Ügyvédi-Rend is megalkossa a maga sajátos és történelmi fejlődését és ezen fejlődésének látható és olvasható emlékeit föltüntető múzeális összeállítását. Ilyen megfontolások és előzmények után és alapján alakult meg a kar néhány lelkes tagjának önzetlen közreműködésével az Országos Ügy védszö vet ség : múzeumi Bizottsága. A kapott mandátum birtokában ez a bizottság azonnal és odaadással munkához látott. A legelső feladatként az intenzív anyaggyűjtés mutatkozott. Ez nem oly könnyű feladat! A gyűjtésnek — ez a legfontosabb szempont : szakszervnek és egyben Útválasztónak kell lennie. A múzeum ugyanis elgondolásában nem régi ügyvédi, vagy jogi-könyvek bibliophil gyűjteménye, hanem választékos összegyűjtése azon történelmi-anyagnak, aminek az Ügyvédi-Rend gyakorlati és tudományos életével szerves kapcsolata van, vagy ettől függetlenül is olyan történelmi, vagy erkölcsi különös-értékkel rendelkezik, amely ebből a szemszögből tekintve, az ügyvédi múlttal természetes kapcsolatot talál. így, hogy csak néhány példát említsek, kívánatos anyagát képezik múzeumunknak, nemcsak régi, ügyvédi-tulajdonban volt kódexek és szerzői-ajánlással ellátott, vagy ügyvédek által írott értékes jogi könyvek és munkálatok, hanem régi, főbenjáró magánjogi, vagy bűnügyi (főkép politikai) perekre vonatkozó beadványok, régi ilyen tárgyú bírói ítéletek., neves nagy jogászok levelei, levelezései, törvénytervezetei, törvényjavaslati véleményezései, eredeti cikkeinek kéziratai, aláírásai, kinevezési okiratok, diplomák, régi ügyvédek, bírák fényképei, arcképei, szobrai, plakettjei, emléktárgyai. Ez utóbbiak természetesen a megfelelő és az eredetiséget igazoló : hitelesítéssel. A már eddig is összegyűjtött igen tiszteletreméltó ilyen anyagunk, már is szakszerű rendezés alatt áll és a múzeális rendeltetésnek megfelelő elhelyezésük, kamaránk megértő támogatása révén, — úgy gondolom — nem teszi messzivé az időt, amikor mi is. a szépen elrendezett és elhelyezett anyagot a nagy jogászközönség széles rétegeinek megtekintésére és állandó látogatására és tanulmányozására bocsáthatjuk. A múzeumban elhelyezendő összes tárgyakon az Országos Ügyvéd-Múzeum nyomtatott jelvénye, («ex-librise») : Verbőczy Hármaskönyve első kiadásának kicsinyített címjapja lesz elhelyezve. Ilyen megjelöléssel szerepelt és szerepel jelenleg is. múzeális anyagunk egy jelentős és kiváló történelmi éri ékkel bíró része — ideiglenes letétként — a parlamenti múzeum üvegszekrényei alatt. Míg azonban a parlamenti múzeum hatalmas erőforrásokból táplálkozhatott, mi ügyvédek kizárólag a magunk erejére és áldozatkészségére vagyunk e részben utalva. Épp ezért e lapok hasábjairól azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulok az egész ügyvédtársadalomhoz ; pártolják a Rendnek ezt a nagyrahivatott zsenge csemetéjét ! Ha van olyan, bármily csekély am^aguk, amely a fentebb vázlatosan ösmertetett szempontok figyelembevétele mellett, Múzeumunk anyagát növelni alkalmasnak látszanék, ne sajnálják azt rendelkezésünkre bocsátani. Ha az illető tárgy, vagy anyag, a tulajdonos, vagy a család szempontjából oly egyedi-értéket képviselne, (mint például egy festmény, vagy fontos okirat) hogy a tulajdoni-jogot átruházni nem kívánná, örök, vagy ideiglenes : letétként is hálásan foga djnk. Minden, akár adományozott, akár letétként elhelyezett tárgyon, az adakozó neve, a fentebb említett jelvénylapon fel lesz tüntetve és a leltár alapján is, minden darab azonnal fellelhető és — tanulmányi szempontból is — rendelkezésre álló lesz. A múzeumi bizottság nevében tehát, igen kérem a hazai jogásztársadalmat : hozzanak minket mielőbb abba a helyzetbe, hogy a mai sanyarú kari helyzet dacára, erkölcsi erőnkből és történelmi távlatba visszanyúló életjogosultságunkról, tiszteletet parancsoló és a Karhoz méltó hivatalos tanúságot tehessünk. Magyar Jogászegylet. Belga egyetemi tanár előadása a Magyar Jogászegylet Gazdaság] ogi Intézetében. A Magyar Jogászegylet már régebben fölkérte Janne Xavier hegei egyetemi tanárt arra, hogy az Egyesület Gazdaságjogi Intézetében tartson előadást. A neves tudós most értesítette a Magyar Jogászegylet elnökségét, hogy az előadás megtartására készséggel vállalkozik. Janne Xavier, a váltójog nagyhírű professzora, előadását március hó 27-én (hétfőn) délután y^kor tartja a Budapesti Ügyvédi Kamara (V., Szemereutca 10.) dísztermében ; francia nyelvű előadásában az összehasonlító magánjog hasznáról fog értekezni. A jogászközönség nagy érdeklődéssel néz a kiváló tudós előadása elé. Ugyanezen a napon este 1j$-\ox a Magyar Jogászegylet, az Országos Ügyvédszövetség és a Budapesti Ügyvédi Kamara a Hungária-szállóban az előadó tiszteletére vacsorát rendeznek. «Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszerei)) a címe és általában az ügyvédkérdés a tárgya annak az ankétnek, amelyet a Magyar Jogászegylet és á Budapesti Ügyvédúnió — ez utóbbi kezdeményezése folytán — közösen-rendez. Az előkészítőbizottság elsősorban t öbb kiváló ügyvédet és rajtuk kívül a bírói és az egyetemi tanári kar néhány kimagasló tagját kérte fel a hozzászólásra. Az ankét — amelyet Juhász Andor, a kar. Kúria elnökének felszólalása fog megnyitni — április 1-én kezdődik, április 8-án folytatódik és április 22-én nyer befejezést. Az idő rövidségére és a felszólalások előreláthatólag nagy számára való tekintettel egy-egy felszólalás időtartama legfeljebb egy negyedórában állapíttatott meg. A felszólalásoknak ugyanis az a célja, hogy az ankéten résztvevők álláspontjukat jelezzék és a közvéleményt, különösen pedig az illetékes fórumokat az ügyvédi, bírói és egyetemi tanári kar álláspontjáról tájékoztassák. Ügyvédi Egyesületek. Az «Ügyvédek Reformszövetsége» március 14-én este a Hungária-szálloda külön termében Kossuth-serlegvacsorát rendezett, amelyen a Reformszövetsóg nagy számban megjelent tagjain kívül az összes fővárosi ügyvédi pártok és csoportok is képviseltették magukat. Szalay Zoltán üdvözölte a vendégeket, azután Pályi Gyula tartotta meg nagyhatású serlegbeszédét, amelynek során az ügyvédség aktuális kérdéseivel is foglalkozott. Hangoztatta, hogy az ügyvédpolitika mai rendszerén változtatni kell. Nem lehet folyton csak sérelmekről panaszkodni és olyan követeléseket támasztani, amelyek más foglalkozásúak rovására valósíthatók csak meg. Gondoskodni kell az ügyvédi munkakör korszerű gazdasági és szociális átépítéséről. — A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Medvigy Gábor mondott a vendégek nevében köszönetet az ünnepi szónoknak és az estély rendezőinek. Az Ügyvédek Turista Egyesülete március hó 30-án este 1/2S órakor tartja évi rendes közgyűlését a Royal-szálloda fehértermében. A közgyűlést társasvacsora követi, amelyre f. hó 27-ig kell jelentkezni. Sajtószemle. Közgazdaság és Pénzügy. Márciusi szám. Iványi Lajos az 1930—32. évek társadalombiztosítási bíráskodásának joganyagát ismerteti nagy vonalakban. Almásy Károly pénzügyi titkár «Az alkalmazottak nyugtailletéke* címen írt cikket. Internationales Anwaltsblatt. Márciusi száma érdekes fejtegetést közöl a «quotalitis» kérdéséről. Ennek Ausztriában azért van nagyobb jelentősége, mert az ügyvédnek tiltva van a pert magához váltani. Márkus Ettinger «Die Eettung der Yalutaklausel» című cikkében vizsgálja az Oberste Gerichtshof egyik érdekes valutajogi döntését. Heinrich Sóhwamm ismerteti a romániai devizarendelkezéseket. Kari Beehmann az olasz munkajogi törvényeket ismerteti. Saját érdekében egyetlen ügyvédnek sem szabad magát kivonnia az alól, hbgy az OÜSz bírósági gépírószolgálatát támogassa. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. R. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.