Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 12. szám - Országos akciót

III. évfolyam. 12. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. márc. 25. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr, Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. <\' Országos akciót határozott el a Budapesti Ügyvédi Karaara legutóbbi közgyűlése a jegyzők magánmun­kálatainak megszüntetése érdekében. * * * Felesleges itt feltárnunk azokat az év­tizedek óta ösmert érveket, amelyek a mel­lett szólnak, hogy a jegyzőkkel szemben ezideig tűrt magánmunkálatok mélyen bele­ütköznek a köztisztviselői összeférhetetlen­ség, a polgár szabadságába és valójában államilag engedélyezett vagy legalább is tűrt zugírászat esetéről van szó. Az országos akció nem is ezeket a szem­pontokat akarja küzdelme homlokterébe állítani, ezek csak a megindító harcnak jogosultságát igazolják, hanem az elkesere­dettségig fokozódó küzdelemnek alapja egy­részt az ügyvédség kétségbeejtő gazdasági helyzete, amely döbbenetes képben bonta­kozik ki a Budapesti Ügyvédi Kamara most tárgyalt jelentéséből, másrészt pedig az a talán ha lehet még megdöbbentőbb kép, amely elibónk tárul, ha a jövendőre és ezzel együtt az ügyvédi pályára lépő fiatalság helyzetére gondolunk. * * A Budapesti Ügyvédúnió vezérszónoka Kovácsy Dénes mutatott rá arra, hogyha helyesen vizsgáljuk azokat a statisztikai adatokat, amelyek a Budapesti Központi Királyi Járásbíróság ügymenetét tárják fel, akkor abból meg kell állapítanunk, hogy az 1931. évvel szemben az 1932. év ügyfor­galmának csökkenése, hacsak kis mértékig is a perek értékét számbavesszük, legalább 50 %-ra tehető. Azok, akik összeköttetésben vannak a vidéki ügyvédséggel, jól tudják, hogy ezek az adatok talán még nagyobb mértékben érvényesülnek a vidéki bíróságok peres ügy­forgalmában. ^ ^ * Ezzel szemben áll a másik statisztikai adat, amely szerint az ügyvédjelöltek száma Budapesten 1981. végén 643, 1932. végén pedig 720 volt. S hogy míg Budapesten az ÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII^ m ÜGYVÉDI HETIREND. jj MÁRCIUS 27-ÁPRILIS 2. E 27 Hétfő 1/4.7. Magyar Jogászegylet: Janne XavierZ (Liége) előadása az összehasonlító Z magánjog hasznáról. (Budapesti ™ Ügyvédi Kamara dísztermében.) ­Ví7. A ((Budapesti Ügyvédúnió" heti I összejövetele. Z V2 7. A «Bibáry-csoport» heti össze- JJ jövetele. Va'7. Az «Ügyvédek Turista Egyesületen Z heti összejövetele. Z 7. Az «Ügyvédi Közlönyt) szerk.-biz. JJ ülése. ­28 Kedd Vi7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó Z gyakorlati összejövetelen Glück- JJ sthal Andor előadása : ((Korlátolt JJ felelősségű társaság.» ­(Ügyvédi Kamara.) Z V2 7. Az «Ügyvédek Beformszövotsóge» JJ heti összejövetele. 29 Szerda V«7. A ((Civiljogászok Vitatársasága» Z előadása: Zoltán József: «A magán- JJ jogi törvény könyvjavaslat felszívó- • dása a bírói gyakorlatban.* (Ügyvédi Kör.) Z 30 Csütörtök Va7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső JJ Körén heti összejövetele. Va 8. Az Ügyvédek Turista Egyesületé- Z nek közgyűlése és társasvacsorája JJ a Boyal-szálló fehér termében. JJ 31 Péntek V9 7. Az OÜSz könyvviteli és gazdasági Z továbbképző tanfolyamán Nagy JJ Dezső Bálint ügyvéd előadása : «Az JJ illetékjog vázlata» II. (Ügyvédi Kör). Z 7. Az «Ügyvédek Független Pártján JJ heti összejövetele. JJ Április 1 Szombat G. A Magyar Jogászegylet és a Z Budapesti Ügyvédúnió közös JJ ankétje o Az ügyvédi kar túlzsúfolt- JJ ságának ellonszereis címmel I. ~ (Ügyvédi Kamara.) m 2 Vasárnap 8. Az ÜTE gyalogtúrája. Felvilágosí- JJ tást Szóld Ferenc ad. JJ • m ügyvédség létszáma elhalálozás következ­tében az elmúlt évben 47-tel csökkent, addig az ügyvédi vizsgát tettek száma az utolsó évben ennek kb. a tízszeresére tehető. Aligha tévedünk, ha az elkövetkezendő tíz évben átlagban 500-ra tesszük azoknak a kartársaknak a számát, akik évről-évre ügyvédi vizsgát fognak tenni, hiszen jól tudjuk, hogy 1924 és 1930 közötti időben a különböző egyetemek jogi karaira mily óriási tömegben iratkozott be a fiatalság. És míg a múltban a közigazgatás, a bírói és ügyészi pálya, az ügyvédi vizsgát tett fiatalság egy nagy részét tudta elhelyezni, addig az egyiknek küszöbön levő raciona­lizálása, a másiknak már bekövetkezett egy­szerűsítése hosszú évekre, mondhatnók év­tizedekre csökkenti le e pályákon elhelyez­hető ügyvédi fiatalság számát. * * * Ha ezeket az adatokat figyelembevesszük, akkor nyilvánvaló, hogy a közeljövőben nemcsak nem remélhetjük az ügyvédség mai hihetetlen felduzzadt számának csökken­tését, hanem annak emelkedésével kell szá­molnunk. t ^ * És ez a kétségbeejtő kép elsősorban a fiatalságot fogja érinteni, hiszen azok el­helyezkedését teszi szinte teljesen lehel el­lenné, nem beszélve arról, hogy az ügyvédség számának további növekedése új munka­alkalmak nélkül, de valójában a meg­levők csökkentése mellett, a kar össze­omlására kell hogy vezessen. * * * Ebben a helyzetben az ügyvédség utolsó erőfeszítéssel kell, hogy küzdjön a jegy­zők magánmunkálatainak megszüntetéséért, amely 3000 nagyközségben tenné lehetővé, sőt valójában szükségessé az ügyvédet és adna lehetőséget egyrészt a fiatal ügyvédi gárda elhelyezkedésére, másrészt a meg­élhetését megszerezni nem tudó városi ügy­védség létfenntartásának a biztosítására. * * A mai kormányzat a fiatalság jegyében dolgozik, a Miniszterelnök úr csak az elmúlt napokban tett ünnepélyes fogadalmat, hogy a fiatalság érdekeit minden lehető eszközzel megvalósítani, a fiatalság kenyérkereseti le­hetőségót minden módon biztosítani kívánja. A mi akciónk, amelyben részt kell, hogy vegyen minden ügyvédi kamara, minden ügyvédi alakulat, egyszóval az ügyvédség egyeteme, az ügyvédjelöltek szervezete, a fiatalság problémájával foglalkozó országos mozgalom ós. elképzelhetetlen, hogy ez az egységes küzdelem, amelynek jogossága vi­tátlan és amelynek mindenekfelett való szükségességét a jövő fiatalságának érdeke kívánja, •— sikertelen legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents