Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 11. szám

41 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 11. SZÁM. ily címeknek a használata a kar erkölcsi felfogásával élénk ellentótben áll. Ehhez képest, a hivatkozott ítéleti indokolás sze­rint, már arra való tekintettel is meg kellett állapítani a fegyelmi vétségnek a fennforgá­sát, hogy ily előzmények után a kollegialitás követelményeivel ellenkezik a címhaszná­lat. A konkrét esetben merőben arra való tekintettel mellőzték a bűnösségnek a meg­állapítását, hogy a panaszlott ügyvéd a hivatalos gyűjteményben közzétett régebbi ítéletekre tekintettel remélhette, hogy cse­lekményét nem fogják vétségnek minősí­teni. Erre való tekintettel a büntetést mellőzték. Egyben azonban kimondták, hogy a jövőben büntetni fogják. Hogy hovatovább nálunk is ez lesz a helyzet és Kúriánk ügyvédi tanácsa is meg, fogja változtatni álláspont ját, azt reméljük. A kamara választmánya ugyanis a napok­ban fölkért egyes volt közhivatalnok kar­társat, hogy cégtábláikon és levélpapírjukon mellőzzék az ily «utalások» használatát. Dombováry. A felháborodás nem igazolási ok. A buda­pesti kir. törvényszék, mint felfolyamodási bíróság meghozta a következő végzést: A kir. törvényszék az igazolási kérelem­nek helyt nem ad s a felfolyamodást hiva­talból visszautasítja, mert az a körülmény, hogy végrehajtató képviselője a most meg­támadott végzést felháborodásában eldobta, jiem szolgálhat alapul arra, hogy a fel­folyamodási határidő elmulasztása vétlen­nek mondassék ki s a szeptember hó 5-én kézhezvett végzés ellen október 29-én be­adott felfolyamodás pedig nyilván elkésett. Sajtószemle. Jogállam. Egyed István, Wlassics és a köz­igazgatási bíróság címen méltatja a távozó Wlassics Gyula érdemeit. Vitéz Pétery Ala­dár a végrehajtási jog reformkérdéseiről ír. Megállapítja, hogy utolsó évtizedeinkben két veszedelmes jogi elfajulás jelentkezik, az egyik, hogy a jog általános szabályai a pénzügyi és közigazgatási hatóságokat nem kötelezik, a másik, hogy az állampolgárok magánjogainak biztonsága az állam pénz­ügyi követeléseivel szemben háttérbe szo­rítatnak. Ezek a téves tanok eredményezik azokat a privilégiumokat, amiket a kincstár más hitelezők rovására élvez. P. Ábrahám Dezső a francia igazságszolgáltatás bírói szer­vét ismerteti alapos és mindenre kiterjedő cikkében. Goltner Dénes a választási bírás­kodás című cikkében vitatja, hogy a válasz­tási bíráskodás tulajdonképpen nem külön­leges, hanem rendes bíráskodás és nincs is szükség különleges szervekre és külön­leges eljárásokra. Goldberger József, a gyer­mek neve című cikkében a magánjogi tör­vénykönyv javaslatának a gyermeknév jogáról szóló részét bírálja el. Kereskedelmi Jog. Március 1. sz. Nizsa­lovszhy Endre folytatja és befejezi «Néhány kérdés az egységes váltójog köréből» című cikksorozatát. Kutasi Elemér Kuncz Ödön legújabb könyvéről, a biztosítási jog alapos feldolgozásáról ír dicsérő kritikát és meg­állapítja, hogy ez a munka nemcsak hézag­pótló, hanem ha a biztosítási magánjog kodiíikációja elkövetkezik, egyik legértéke­sebb forrásmunkaként is fog szolgálni. Hoff György «A Kft. kötelező szervei»-ről cikkezik. Fejtegeti a kérdést, vájjon szük­ségképpeni szerv-e a taggyűlés ós hogy a hites könyvvizsgálói szerv létesítése men­tesíti-e a Kft.-ot felügyelőbizottság szerve­zése alól. Kartel. 2. szárn. Kelemen Sándor : «A kar­telbizottság újjászervezése* Címen, Szenté Andor: «Márkacikk reverzálisok bemuta­tási kötelezettsége)) címen írt cikket. Tőzsdei Jog 3. száma a jogügyleti ille­tékekről a tőzsdebíróság előtti eljárásban közöl ismertetést. Jogesetek a Jt. és Te. köréből. Februári szám. Ismerteti a következő jogeseteket : Jelzálogelőjegyzés igazolása tulajdonosvál­tozás esetén ; jelzálogjog előjegyzés könyv­kivonat alapján; biztosítási végrehajtás útján előjegyzett jelzálogjog törlése a köve­telés letétele alapján ; ranghelyelsőbbség engedélyezés aljelzálogjog esetében ; a tu­lajdonos hozzájárulása, mint a jelzálogjog hátrábbhelyezésének előfeltétele ; végrehaj­tás ingatlanokra és azok haszonélvezetére a ref. egyházközség ingatlanára ; transfer­rendelet értelmében meghallgatás végre­hajtás előtt ; külföldi hitelezők belföldi által megszerzett követeléseinek biztosítása (ingó végrehaj tás). Csehszlovák Jog. Február 16-i szám. K. B. «Riadó» című cikkében mindenben helyesli Uhlig Leónak az ügyvédség helyze­téről írt cikkét és nagyon sötétnek látja a mostani rezsim mellett az ügyvédek jövő­jét. E. J. «Mezőgazdasági munkások depu­tátlakásának házadómentessége» címen is­merteti az idevonatkozó pénzügyi ós leg­felső közigazgatási bírósági gyakorlatot. Csehszlovák Jog. Március 2-i száma. Dr. T. H. «Ügyvédi kérdések)) címen néhány sokat vitatott ügyvédi problémát fejteget. Csehszlovákiában még kérdés, ami nálunk már — fájdalom — elintézett dologi hogy a bírák nyugdíjaztatásuk után nyithatnak-e ügyvédi irodát. Az ügyvédjelölti praxist hat évre fogják felemelni. Csehszlovák Jog. Március 9-i szám. Péchy Pál a legfelsőbíróság nyug. ítélőbírája «Fundus instructus tekinthető-e ingatlan tartozékának ?» című cikkében a magyar jogban már rég eldöntött kérdést a legfelső­bíróság ítélete kapcsán fejteget. Salamon Kálmán «A Vt. 98. §-ának különböző inter­pretálása» címen rámutat arra, hogy milyen káosz keletkezhetik akkor, midőn egy tör­vényt novellizálnak és csak egy-két szakaszt helyeznek hatályon kívül. A 98. §-t nem törölte semmiféle novella, nincs ok, hogy káosz legyen körülötte, a bíróságok azon­ban ennek ellenére is többféleképpen ma­gyarázzák. Anwaltsblatt. Januári száma «Nekrolog der Anwaltschaft 1932.» címen közli az 1932. év német ügyvédhalottjainak nevét s valamennyiről ír néhány sort. Hawlitzky «Überfüllung» címen a nálunk is ismert javaslatok megvalósításával gondol véget­vethetni az ügyvédi pálya túlzsúfoltságá­nak. Heintz «Anwaltsmöglichkeiten» című cikkében válaszol az Anwaltsblatt mult­évi 11. számában Hawlitzky tollából meg­jelent cikkre. Meyer Kurt «Zur Bekámpfung des Winkelkonsulententums» című cikkében a zugírászat ellenszereit fejtegeti. Internationales Anwaltsblatt. Február szám. Bodolfo Goldschmied «Die Devisen­•gesetzgebung in Italien» címen ismerteti az olasz devizarendelkezéseket. "Maurus Deutsch «Ergebnisse der ungarischen An­waltskonferenz» címen bennünket közelről érintő cikket közöl. «Rundschau» rovatá­ban értékes ismertetést közöl a lap az európai államok 1932. évi törvényhozá­sáról. Magyarországról Kelemen Frigyes Ottó ír. österreichische Anwaltszeitung. Február 18-i szám. Gerneinde Wien benyújtott a pénzügyminisztériumhoz «Richtlinien für eine Reform des Losratengesetzes» című emlékiratot, amely pontok szerint felsorolja az 1878-i és 1896-i törvények idevonatkozó szakaszainak javasolt módosítását. Az ügy­védek betegbiztosításának kérdéséhez több ügyvéd szól hozzá. Hugó Gross abból a szempontból fejtegeti a kérdést, hogy kény­szerű legyen-e az ügyvédek számára a beteg­biztosítás? Paul Herzog körvonalazza egy ilyen ügyvédi betegbiztosító intézet szerve­zetét és az érdekeltekkel való viszonyát. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 6363/1933. K. M. számú rendelet az ipar­testületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932 : VIII. tc. életbe­lépésével kapcsolatos egyes átmeneti intéz­kedések tárgyában (Bpesti Közi. 51. szám). 2200/1933. M. E. számú rendelet az Ipari Munkaszervező Intézetről és a Hitelintéze­tek Szövetkezetéről. (Bpesti Közi. 53. szám). 157,000/1933. B. M. számú rendelet ma­gánhasználatban levő tehergépkocsin való személyszállítás tárgyában. (Bpesti Közi. 54. szám). 2600/1933. M. E. számú rendelet az egyes adókra és illetékekre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítése és módosítása tár­gyában (Bpesti Közi. 53. szám). A racionalizálási ankét határozata sze­rint, mely a bíróságok élénk helyeslésével találkozott, a beadványok külzete a fedőlap baloldalára kerül, a fedőlap jobboldala pedig a bíróság érkeztetési bélyegzője, a bírósági feljegyzések és a bélyegek számára tartandó fenn. A beadvány tartalma a belső (2-ik) oldalon kezdődik. Minden ügyvéd érdeke és erkölcsi köte­lessége, hogy a gépírószolgálatot a jegyző­könyvek másolatainak igénybevételével, úgy­szintén az ítéletek másolatainak megrende­lésével ' támogassa. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9S.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.

Next

/
Thumbnails
Contents