Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 11. szám

42 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 11 SZÁM. lapokban a kamara kiküldött bizottsága fog gondoskodni, * * * 1981. óv végén az ügyvédek lajstromában bejegyezve maradt ügyvédek száma : 3187. 1982. év végén az ügyvédek lajstromában bejegyezve maradt ügyvédek száma : 3191 volt. Tehát Kamaránk tagjainak száma a lefolyt évben 4-el növekedett. Törlés 88 volt. A törlés okai: 47 esetben elhalálozás, 17 esetben önkéntes lemondás, 1 esetben büntetőbírósági ítélet, 8 esetben az 1928 : XI. tc. 1. § 1. pontja, 5 esetben munkaképtelenség, 8 esetben más kamara területére való eltávozás, 2 esetben kizárás. * Az ügyvédjelöltek száma a kövei kező képet mutatja : Az 1932. év elején be volt jegyezve 643 ügyvédjelölt, 1932-ben bejegyeztetett 192, töröltetett 115 ügyvédjelölt, 1932. év végén tehát a létszám 720 s így az elmúlt évben 77-el több az ügyvédjelölt, mint az eló'zó' évben. Az ügyvédi létszám jövő alakulására következtetni lehet az 1932. évben ügyvédi vizsgára jelentkezők számából, összesen 705-en tettek vizsgát, kik közül 533 volt ügyvédjelölt, vagyis az összjelentkezők 76 százaléka. A 705 vizsgázó közül sikeresen letették az egész vizsgát ketten, a vizsga második részét pedig 180-an, tehát ügyvédi oklevelet nyert 182 vizsgázó, kik közül a hetvenhatos százalékszám mellett körülbelül 140-en léptek az ügyvédi pályára. Kamaránkba közülök 92-en nyertek felvételt. * Az ügyvédi kar tagjainak a bírákhoz való viszonya még mindig nem mondható minden tekintetben annyira kifogástalannak, amint az kívánatos volna. Mikor e tekintetben megnyugvással állapítjuk meg egyfelől, hogy a felsőbíróságok tagjai és az ügyvédek között zavartalan jó viszony áll fenn és hogy ezeken a helyeken a legteljesebb megértéssel és lekötelező előzékenységgel találkozik minden ügyvéd, úgy másfelől szükségesnek látjuk rámutatni arra a jelenségre, hogy az alsófokú bíróságok tagjai nem minden esetben tanúsítanak kollegális magatartást Kamaránk tagjaival szemben, így kelleténél gyakrabban fordul elő, hogy egyes bírák az ügyvédekkel szemben türelmetlenek és olykor a kar tekintélyét sértő modorban érintkeznek velük. * * * Az ügyvéd jogos költségigényei kijátszásáról igen gyakran érkeznek panaszok Kamaránkhoz. Oly esetekben, amikor az ellenfelet képviselő ügyvéd közreműködésével történik a visszaélés, Kamaránknak módjában áll az illető ügyvéddel szemben esetleg fegyelmi úton is eljárni. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a felek maguk között köt ik meg perenkívül az egyességet és az ügyvéd, aki a vagyontalan ügyfél képviseletében nagyobb munkát végzett, míg odáig tudta érleltetni a dolgot, hogy az ellenfél egyességre hajlandó legyen, a háta mögött kötött egyessóg folytán minden díjazástól elesik, mert ítélet előtt az ellenfelet még nem terheli az a kötelezettség, hogy a költségeket az ügyvéd kezeihez fizesse. Kívánat os volna, hogy ilyen esetekben az ügyvéd az egyessógi összeghez mért arányos költségek megtérítése iránt a pert folytatni jogosult legyen. * * * A Magyar Nemzeti Banknak az ügyvédi kar tagjai iránt való állásfoglalását, sajnos, nem mondhatjuk mindig megértőnek. Mellőzve annak a kérdésnek vitatását, hogy vájjon helyes volt-e a gazdasági élet vérkeringésének valutáris relációkban való legfőbb irányítását nem valamely alkotmányosan felelős kormányszervre bízni, mindössze annak kiemelésére kívánunk szorítkozni, hogy a kartársaink köréből hallott panaszok szerint a Magyar Nemzeti Bank a külföldi hitelezők követeléseivel kapcsolatos intézkedéseiben nem követ egységes politikát, nincs áttekinthető adminisztrációja ós nem ritkán az élet gyakorlati kívánalmaival és főleg az ügyvédi érdekekkel szemben is kevés megértést tanúsít. Tudunk esetekről, amikor a külföldi hitelező követelésének behajtásához engedélyt kérő ügyvéd, aki véletlenül a behajtási engedélyt két ízben, két blankettán kérte, ugyanabban az ügyben, az egyik elintézett blankettán hozzájáruló, a másik blankettán pedig megtagadó intézkedést kapott a Magyar Nemzeti Banktól ; tudunk olyan esetről is, amikor a külföldi hitelező ügyvédje a Magyar Nemzeti Banktól engedélyt kapott arra, hogy a belföldi adóst végrehajtsa és a behajtott összeget pénzintézeti letétbe helyezze, azonban némi idővel később, ugyanebben az ügyben az adós, akinek ügyét, úgy látszik, a Nemzeti Bankban névszerint nem tartották nyilván, okiratot szerzett a Nemzeti Banktól arra vonatkozólag, hogy a hitelezőnek nem köteles fizetni. Sérelmes, hogy a külföldi hitelező javára behajtott és magyar ügyvéd által pénzintézeti letétbe, zárolt számlára elhelyezett pengőösszegből a Magyar Nemzeti Bank nem engedélyez a külföldi hitelező magyar ügyvédje javára ügyvédi költségek kiegyenlítésére szolgáló kifizetéseket, holott nem valószínű, hogy a külföldi hitelező ügyvédjének munkadíja kiegyenlítésére külön további átutalásokat eszközöljön Magyarországra, mikor jól tudja, hogy itt olyan «befagyott» követelései vannak, amelyekből ügyvédje munkadíjkövetelését kiegyenlíthetné. * * * Több panasz merült fel, hogy némely bíró a nagyobb előtanulmányozást és a tetemes időmulasztást igénylő érdemleges jogi munkát csak a skálaszerinti tételekkel honorálta. A sablonos munkáért megállapított irányító díjszabás tételeit nem lehet alkalmazni a "ritka jogi kérdés és bonyolult jogeset ügyvédi munkadíjának megállapításánál. Ez a sérelem annál feltűnőbb, mert az irányító díjszabás kifejezetten előírja az érdemleges munka fokozottabb honorálását. Az elmúlt évben különösen sok panasz merült fel a kir. Kúria mostoha költségmegállapításai miatt. Itt legtöbb esetben egy bírósági beadvány és egy tárgyalás költségéről van szó, tehát költséghalmozás esete fenn nem foroghat. Csaknem minden esetben igen bonyolult és nehéz jogi vita merül fel és ennek d kir. Kúria költségmegállapítása rendszerint alatta marad a sablonos jogi munkálatok díjtételeinek. * * * Az igazságszolgáltatás érdekeivel összeegyeztethetőnek, sőt a fellebbviteli bíráskodás alaposságának és gyorsításának az előmozdítására is alkalmasnak találnók, ha a fellebbezési ügynek nyilvános előadással és szóbeli tárgyalással való elintézése között jelenleg még fennálló különbségek megszűnt ettetnének, vagy ha ez bármi okból még egyelőre elérhető nem volna, a nóvumok érvényesítése, továbbá a fellebbvitelhez való csatlakozás a nyilvános előadáson elintézett ügyeknél is olyan mérvben engedtetnének meg, ahogy az a most érvényben levő perjogi szabályok a szóbeli tárgyaláson elintézett fellebbviteli jogorvoslatoknál engedi meg. Semmi akadálya sem lenne annak, hogy a bíróságok a felek képviselőit a nyilvános előadás határnapjától végzésileg értesítsék azzal, hogy azon rnegjelenniök nem szükséges. Az értesítőlappal történő értesítés t. i. egyáltalában nem mondható megbízhatónak. Országos Üflyvédszövetség* Az Országos Ügyvédszövetség központi tisztikara március hó 8-án ülést tartott, melyen Szalay Zoltán főtitkár indítványára elhatározták, hogy az ez évi országos ügyvédkongresszust Pécsett fogják megtartani június hó 28-tól július l-ig. Király Ferenc jelentést tett a központi sajtóiroda felállításáról, majd Bévay Bódog ismertette az Országos Ügyvédmúzeum eddigi anyagát. A tisztikari ülés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg Herczeg Ferencnek, a Magyar Eevíziós Liga elnökének a legutóbb, az Ügyvédszövetség vacsoráján tartott revíziós előadásáért. Ügyvédi Egyesületek. A Civiljogászok Vitatársaságának folyó h6 22-én d. u. 1/2rJ órakor tartandó ülésén Szivessy Lehel szegedi ügyvéd, a Szegedi Ügyvédúnió elnöke tart előadást : «Közigazgatási reformtörekvések* címen. Az előadás iránt úgy az illusztris előadó személye, mint az előadás tárgya miatt a jogászság körében nagy érdeklődés mutatkozik. Ügyvédek parlamenti blokkja. Érdekes indítvány érkezett be a Budapesti Ügyvédúnió vezetőségéhez. Az indítvány javasolja, hogy a BÜÚ kezdeményezze az ügyvédek parlamentáris blokkjának megalakítását, melynek tagjai lennének úgy. a képviselőháznak, mint a felsőháznak összes ügyvédtagjai és amelynek célja lenne, hogy a par-