Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 9. szám - Évfordulóra. Írta: Nelky Elek, a budapesti központi kir. járásbíróság elnöke

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 9 SZÁM. Ma már el sem tudjuk gondolni, hogy az egyesbíró ismét kényszerülve legyen jegyzőkönyveit sajátkezűleg vezetni. Erős meggyőződésem szerint erre nem is kerülhet sor, mert a bírói és ügyvédi kollegiális •együttműködést oly szépen szimbolizáló irógópes jegyzőkönyvvezetői szolgálat megerősödve szépen virul és kell, hogy a jövőben is viruljon. Petőcz Gyula, a budapesti kir. törvényszék másodelnöke : Bibáry Géza ügyvéd úr arról értesített, hogy a bírósági gépírószolgálat háromévi fennállása alkalmából a Jogtudományi Közlöny, illetőleg Ügyvédi Közlöny szerkesztősége a bírósági gépírószolgálat eredményéről sajtóankétot rendez. Ez alkalomból a bírósági gépírószolgálattal kapcsolatban szerzett tapasztalataimról a következőkről értesítem a tekintetes Szerkesztőséget : A vezetésem alatt álló budapesti kir. törvényszéknél az Ügyvéd Szövetség által tizetett irodagyakornokok nem működnek és itt a gépírószolgálat csak abban áll, hogy a bírósági jegyzőkönyvvezetők az egyesbíróknál a jegyzőkönyvekről a feleknek, illetve képviselőiknek — az Ügyvéd Szövetség javára — másolatokat adnak el. Ez az intézmény a kir. törvényszéknél igen jól bevált. A jegyzőkönyveknek írógéppel való vezetése ugyanis a jegyzőkönyvek felvételét gyorsabbá tette és ezenfelül a géppel írt jegyzőkönyvek könnyebben áttekinthetők és olvashatók. Ez pedig a kir. törvényszék ügymenetére feltétlenül kedvező hatással van. A felügyeletem alatt álló budapesti központi és budapesti I—III. ker. kir. járásbíróságnál működő gépírószolgálat előnye és hatása nagymértékben nyilvánul meg a budapesti kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróságnál. A gépírószolgálat folytán ugyanis az írógéppel írt elsőbírósági tárgyalási jegyzőkönyvek és ítéletek könnyen olvashatók, ami pedig a fellebbezési bíróság munkáját nagymértékben megkönnyíti és előmozdítja, mert míg azelőtt gyakoriak voltak a panaszok a miatt, hogy az elsőbíróságok által felvett jegyzőkönyvek és kézírással szerkesztett ítéletek nem olvashatók, s hogy a rossz kézírások olvasása ós kibetűzése igen sok időt vesz igénybe, ezek a panaszok a gépírószolgálat óta teljesen megszűntek. A gépírószolgálat egyébként a felek érdekeit is nagymértékben hivatva van szolgálni és előmozdítani, mert a tárgyalási jegyzőkönyvek másolatát csekély díjért azonnal kézhez kaphatják, ez pedig részükre igen sok előnyt jelent. Moldoványi István, a budapesti közp. kir. Járásbíróság másodelnöke : Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Sokan azt mondják, hogy a bírósági gépírószolgálat minden várakozásuknak megfelelt. Ezzel szemben meg kell állapítanom, hogy ez a szolgálat sok csalódást is okozott. Mindenekelőtt voltak, akik azt hangoztatták, hogy a jegyzőkönyvek fejének szükségszerű kitöltése révén a tárgyalások hoszszadalmasabbak lesznek. Voltak, akik attól féltok, hogy a felek akkor, midőn a bíró a jegyzőkönyvet diktálja, a nekik nemtetsző szöveg miatt gyakran felszólalni fognak, ós hogy ezáltal az összeütközések szaporodnak. Voltak, akik attól tartottak, hogy a jogi kifejezésekhez nem értő jegyzőkönyvvezetők gépírása sok értelemzavaró hibát fog tartalmazni. És végül voltak sokan, akik azt remélték, hogy az ügyvédi kar az intézményt majd nem pártolja, jegyzőkönyvi másolatokat nem vesz s ezáltal a lelkes úttörők munkáját a ráfizetések nagymérvű emelkedése után tönkreteszi. A gépírószolgálat három éve beigazolta, hogy ezek az aggodalmak, illetve óhajtások nem teljesültek. Nem pedig, mert a tárgyalások még akkor sem lettek hosszadalmasabbak, ha teljesen egyszerű átlagügyekről volt szó. Mert a jegyzőkönyvvezetők igen hamar megszokták a jogi kifejezéseket, az illető bíró stílusát és szokásait. Mert a jegyzőkönyvvezetők alkalmazása óta a bíró jobban tudja a tárgyalás menetét megfigyelni és mivel nem kénytelen a jegyzőkönyvet írni, testileg kevésbbé fárad el, idegileg nyugodtabb maradt és e réven a jegyzőkönyvek miatt emelt panaszok lényegesen megcsökkentek. Végül, mert az ügyvédek belátták, hogy a jegyzőkönyvmásolatok megvételével nemcsak a bírósági gépírószolgálat fennállását biztosítják, hanem a tárgyalás anyagának megbízható megszerzése révén önmaguknak és feleiknek megfizethetetlen kényelmet és előnyt szereznek. A gépírószolgálat legfőbb hasznát abban látom, hogy a fentebb említett csalódások bekövetkeztek. Véleményem szerint a központi kir. járásbíróságot gópírószolgálat nélkül most már el sem lehet képzelni és meggyőződésem, hogy annak megszüntetése esetén a bíróság ügymenete és hátralékai ismét az 5—6 év előtti színvonalra süllyednének. Vargha Kálmán, a budapesti I—III. ker. kir. Járásbíróság elnöke : 1930. El. VII. G. 1. szám. Igen Tisztelt Ügyvéd Úr! A vezetésem alatt álló budapesti I—III. ker. kir. Járásbíróságnál rendszeresített gépírószolgálattal kapcsolatban szerzett tapasztalataimról a következőkben van szerencsém értesíteni. Most már három éve, hogy a gépírószolgálat bevezetést nyert. Visszatekintve az elmúlt három esztendőre, azt lehet megállapítani, hogy a gépírószolgálat sokkal jobban beválik és nélkülözhetetlenné lesz, mint azt előre remélni lehetett. Hiszen már ma életképes, pedig a gazdaságilag legsúlyosabb időket éljük, amikor az ügyvédség legnagyobb része is valósággal küzd a mindennapi kenyérért. Különös előnye jelentkezik a bírák tehermentesítésében és az ügyek gyorsabb intézésében, úgy hogy annak a fenntartása a bíróságok életében most már nélkülözhetetlen. Bár az alkalmazott női irodagyakornokok a feladatuknak mindenben jól megfeleltek és megfelelnek, mégis azt tartanám kívánatosnak, hogy a jövőben esetről-esetre megüresedő irodagyakornoki állásokat joggyakorlaton levő férfi munkaerőkkel töltenék be, ami által egy kis részben a férfiak elhelyezése is biztosítva lenne, akik a mellett figyelemreméltó joggyakorlatra is tehetnének szert. Weszely Ferenc kir. járásbíró: Az Országos Ügyvédszövetsóg által létesített bírósági gépírószolgálat — nem beszélve a peres feleket ért előnyökről — fennállásának harmadik esztendeje alatt a legnagyobb előnyére szolgált a tárgyaló bíráknak, megkönnyítve pervezetésüket és ítélkezésüket is. A gépírószolgálat mellett a bírák általában behatóbban tárgyalhatták le a pereket, több gondot fordíthattak az előttük megjelentek megfigyelésére, az idegesebb bíráknál ez az intézmény a nyugodtabb tárgyalási menetet biztosította, úgy hogy a tárgyalások közvetlenebbek és nívósabbak, az ítéletek minőségileg jobbak lettek. Eészletesebb jegyzőkönyvek készültek, mint azelőtt, mikor a bírák maguk körmölték a jegyzőkönyveket, és igyekeztek azokat minél rövidebben, távirati stílusban megfogalmazni, minek folyamányaként nem ritkán előfordult, hogy a II. bíróság •— a rövid jegyzőkönyvből teljesen tiszta képet nem nyerhetvén — megváltoztatta az I. bíróságnak helyes ítéleteit is, sérelmére az ideális jogszolgáltatásnak, mely a hiányos jegyzőkönyvezés folytán eltávolodott az anyagi igazságtól; ez természetesen — a minősítés kérdésében — az I. fokban ítélkező bírák kárára is szolgált. A gépírószolgálat segítségével tehát a bírák nemcsak hogy könnyebben és gyorsabban bonyolíthatják le a tárgyalásokat, hanem e mellett ítélkezőképességeiket is jobban kidomboríthatják és így az elsőfokban tárgyaló bírák hálával adóznak az ügyvédségnek a gépírószolgálat megvalósításáért és az intézményt szeretettel támogatják. Vitéz Pétery Aladár, a Budapesti Ügyvédi Kamara főpénztárosa : Mi, akik emlékezünk még arra a boldog időre, amikor minden ít élőbírónak meg volt a maga külön jegyzői irodája, kezelővel, jegyzővel, leíróval és szolgával, mi tudjuk azt, hogy mit jelentettek az igazságszolgáltatás gyorsaságának stb. előmozdítására szolgáló reformok. Jött a központosítás : a leírás, a kézbesítés, végül az egész kezelés a modern üzemi elveknek megfelelően központosítva a modern irodai eszközök mellőzésével. Minden «reform» mélyebben húzta kátyúba az igazságszolgáltatás szekerét. Végül megadta a kegyelemdöfést az egyszerűsítési törvény a maga komplikációival. Egyetlenegy reform vált be — és ez a gépírószolgálat. Erős a hitem, ha a bírósági gépírószolgálat már régen meg lett volna valósítva, nem lett volna szükség a többi reformra, mert nem lett volna panasz a lassúság és nehézkesség miatt. Ez az egy reform többet ért minden egyszerűsítő törvénynél és rendeletnél. És miért vált be ez az egyetlen reform? Mert Szent Bürokrácia segítsége nélkül, a gyakorlat embereinek elgondolása szerint jött a világra. És ezt az egyetlen áldásos igazságügyi közintézményt nem az állam tartja fenn, — hanem az ügyvédek. Vájjon helyesen van rendezve ott az igazságszolgáltatás technikája, ahol a legéletrevalóbb intézmény fennállása attól függ, meddig hajlandó és meddig tud az ügyvédség áldozni? Ha ez a képessége meg-