Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 8. szám - Az ügyvédi díjszabás reformjához - Angol adalék a védelem etikájához

32 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 8. SZÁM. Hall) a sok, rendkívül érdekes adat közt a következőt olvassuk : Sir Marshall Hall rendkívüli odaadással karolta fel az általa elvállalt ügyet és rendszerint szinte önönmagát rábeszélte, hogy az általa védett vádlói 1 ártatlan. Ez alól azonban voltak kivételek. Hosszú pályája alatt két eset fordult eló', hogy indíttatva érezze magát a megbízás visszautasítására. Az első esetben nem hitte el védence információját és azért tanácsért az akkori Attorney-General (a Korona ügyvédje) Sir Richark Websterlwz, a későbbi Lord Alverstonehoz fordult, hogy mitévő legyen. «Ha Ön orvos volna, — kérdezte a Korona ügyvédje tőle — megtagadná-e egy rettenetes betegségben haldokló, sajnálatra méltó Magdolnától a segítséget?)) Midőn erre Marshall jobban belemélyedt a bizonyítékokba, meggyőződött a vádlott ártatlanságáról és erről meggyőzte a jury-t is. «Ez jó lecke volt nekem, — mondotta Marshall — sohasem fogom, elfelejteni.» Ebben az időben Marshall még fiatalabb barrister volt. A második eset az volt, midőn egy disszidens angol lelkész megbízását akarta visszautasítani, ki förtelmes erkölcstelenség elkövetésével volt vádolva. Ellenszenves volt neki az ügy is, meg a vádlott is, de eszébe jutott Webster fenti mondása és előző tapasztalata. Azonban mindent elkövetett, hogy ne kelljen a nevezett védelmét elvállalnia, és ezért arra utasította clerk-ját, hogy egy szertelen magas tiszteletdíjat követeljen. Marsball akkor már nagy hírben állott. A szertelen összegű tiszteletdíjköve!élésre az egyetlen válasz az volt, hogy kapott a követelt szertelen magas összegről szóló csekket. Marshall ellátta a védelmet. Reggel tíz órától este hét óráig tudásával és hatalmas szónoki képességével küzdött azért az emberért, akiről neki nem volt valami épületes véleménye. Sikerült neki kimutatni, hogy a vádlott ellen felhívott főtanú nem volt valami nagy bajnoka az igazmondásnak és meggyőzhette a békebírákat, hogy lehetetlen a tanú vallomása alapján a v ádlottat elítélni. Amidőn a pernyerés után visszatérőben volt Londonba, tisztelendő védence hozzájött és megköszönte a védelmet: mondván : «Én mondtam Önnek, hogy ártatlan vagyok és Ön ezt beigazolta.*) «En ilyet nem bizonyítottam,)) — válaszolta keményen Marshall —- ón a bíróságot csak arról győztem meg, hogy az Ön bűnössége nem lett bizonyítva.)) Erre a lelkész kezet akart fogni Marshall-al, mire ez sarkonfordult és azt mondta neki: «Ohó! ez nincs benne sem a Bar etikettjében, sem a díjlevélben» — és evvel otthagyta volt védencét. Admeto Géza.. Az ügyvédi élet kuriózumai. Ki lesz a győztes? A deviza-korlátozások érdekes következményeként a perek egész lavinája indult meg egyik hitelező svájci bank és az adós magyar iparvállalat közt. A magyar adós cég még a bankzárlat előtt i szabad forgalom idején kb. 120,000 pengőt utalt át svájci hitelezőjéhez letétként az ott fennálló kb. 85,000 svájci frank összegű tartozásának biztosítékául. A közbejött deviza-tilalmak folytán a magyar adós nem tudta svájci adósságát kifizetni, bár fizetni akart is, sőt fizetésre a külföldön rendelkezésére álló pengőköveteléseiből képes is lett volna. A svájci bank azonban nem volt hajlandó tovább várni és nem törődvén a magyar deviza-tilalommal, egyszerűen elárverezi ette a nála letétül kezelt 120,000 magyar pengőt kb. 50 °/o"os árfolyamveszteséggel, a vételárként befolyt kb. 00,000 svájci frankot követelésének törlesztésére fordította, a hátralékos 25,000 svájci frank erejéig pedig a zürichi bíróságnál pert indított magyar adósa ellen. A magyar cég viszont pert indított svájci hitelezője ellen a magyar bíróság előtt egyrészt annak megállapítása, iránt, hogy a hitélező nem volt jogosult magát a letétből kielégíteni, másrészt azon kárának megtérítése iránt, ami a letét jogtalan elárverezése folytán érte. A perek mai állása szerint a hitelező a Svájcban, az adós a Magyarországon indított pert fogja megnyerni és ennek eredményeként a hitelező a magyar cégnek külföldön levő, a magyar cég a svájci banknak Magyarországon levő értékeiből igyekszik kielégítést szerezni. De.a perek — mint halljuk — tovább gyarapodnak, mert a svájci bank újabb pert indított Svájcban annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon ellene folyó perben hozandó ítélet hatálya reá ki nem terjedhet. Hogy hol fog ez a per-lavina végződni, nem tudhatjuk. De hogy ki lesz a végén a győztes, azt látjuk már most is. Nyilván az a fél, akinek külföldön kevesebb végrehajtás alá vonható vagyona van! Szemle. Szilágyi Arthur Károlyt, az ügyvédség nagy halottját február hó 21-én d. u. 3 órakor rendkívül nagy és igen előkelő gyászoló közönség kísérte utolsó útjára. Megjelent a temetésen Albrecht "kir. herceg, aki a koporsót egészen a sírig kísérte el ; ott láttuk a gyászszertartásnál Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisztert, Juhász Andort, a kir. Kúria elnökét, Oszwald Istvánt, a kir. Kúria másodelnökét, Pap József, ügyvédi kamarai elnökkel az élén a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetőségét és választmányát, Dési Géza elnök vezetése alatt a Budapesti Ügyvédi Kör vezetőségét, a Magyar Jogászegylet küldöttségét és általában a bírói, ügyvédi és jogásztársadalom minden kiválóbb képviselőjét. A koporsónál Pap József, Dési Géza és Mendelényi László méltatták elhunyt kollégánknak kiváló érdemeit és szeretetreméltó, közbecsülésben álló egyéniségét. Ha nem akar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat! j A racionalizálási ankétnak a bíróságok által is helyeselt határozata szerint a mel1 lékleteket felperesek F/l, F/2, F/S stb. jelj zéssel, alperesek A/í, A/% A/3 stb. jelzési sel látják el. Sajtószemle. Polgári Jog. Februári szám. Alföldi Ede «Igazságügyi racionalizálás)) című cikkében több javaslatot tesz. így indítványozza, hogy a közjegyzői hatáskört terjessze ki a törvényhozó, hogy a bíróságokat tehermentesítsék a perenkívüli ügyek tömege alól. Önkormányzati szakbíróságokat kell felállítani a tőzsdebíróság mintájára. Segíteni kell a szervezeti rendellenességeken, nincs értelme két elsőf olyamodású bíróságnak, amikor a képesítés mindkettőnél ugyanaz. Meg kell szüntetni a törpebíróságokat, jobb területi beosztásra van szükség. Helyet kell adni tágabbkörű jogorvoslatnak, hogy ne legyen kiváltság az, ha egy ügy harmadik fórum elé kerülhet. Szászy István folytatja «A perköltség és ítéleti illeték biztosítása a magyar nemzetközi perjogban» című cikksorozatát. Mezey István «Szov jetoroszország családi és házassági joga» címen ismerteti az 1926. évi november 19-i szovjettörvényt. Az orosz törvény a család és házasság közötti összefüggést nem ismeri. Az atya, eltérőleg a római jogi elvtől, nem feltétlenül quem nuptiae, sed quem judices demonstrant. Tehát a tényleges leszármazás a döntő. A konkubinátus ugyanolyan jogi védelemben részesül, mint a regisztrált házasság. Feltűnő a tartási kötelezettségnek az európai jogoknál liberálisabb szabályozása. Proszwimmer Béla «De negatio justitiae» címen konkrét eset kapcsán érdekes valutajogi cikket írt. Pethő Tibor időszerű váltójogi kérdésekről cikkezik. Zoltán Emil törvényszéki bíró «Lakbérleti kérdések)) címen nehezményezi, hogy a kötött lakásoknál, ahol pedig jobbak a bórfeltételek, előzetes fizetési felhívás kell a felmondáshoz, míg a szabad lakásoknál rögtön fel lehet mondani. Javasolja, hogy rendeljék el a szabad lakásoknál is a felmondás előtti fizetésre való felhívás érvényességi feltételét. Meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a házfelügyelők kizsákmányolhassák a segéd házfelügyelőket és szerződésileg kötelezzék őket a szemét pénz beszolgáltatására. Hwppert Leó «0égvalódiság és tisztességtelen verseny», ifj. Szigeti László ((Fegyverhasználat jogosságának kérdése a pogári pcrben» és Fonyó György «Biztosítási szerződés átszállása tulaj donátruházás esetén» címen cikkeznek. Tőzsdei Jog. Móra Zoltán szerkesztésében új jogi szaklap látott napvilágot. A szerkesztő kezdőszavában hangsúlyozza, hogy a választott tőzsdei bíróság nem szoros, értelemben vett tőzsdebíróság, hanem általános kereskedelmi szakbíróság. Csehszlovák Jog. Február 2. számát betölti Farkas József kassai ügyvédnek <(a motoros járművekkel való szállításról)) szóló új törvény részletes ismertetése és bírálata, melynek konklúziója az, hogy ez a törvény bevallottan a vasúti szállítás érdekeit van hivatva előmozdítani. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.