Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 6. szám - Adóemelés - tarifaleszállítás

22 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 6. SZÁM. megfelelően. A helyett, hogy a mai súlyos időkben gondoskodás történnék arról, hogy az érdemleges munka megfelelő díjazásban részesüljön, a tervezet az érdemleges munka díját még legalább 33 °/0-sd leszállítja és egyidejűleg csökkenti az egész vonalon a sablonos munka díját is. Az érdemleges munkadíj leszállításának eredménye az lesz, hogy egy érdemleges pernek 4—5 vagy még több határnapon való teljes letárgyalásáért a bíróságnak joga van annyi munkadíjat megállapítani, mint ugyanazon ügyben a végrehajtás foganatosításáért. Normális gazdasági viszonyok között az ilyen tarifát az ügyvédi kar ellensúlyozhatja a tarifánál magasabb ügyvédi díj kikötésével. Ennek a lehetősége a mai viszonyok között ki van zárva. Az ügyvédi kar mai helyzete miatt az idő nem alkalmas az ügyvédi díj tarifának további leszállítására. Junktimot kell teremteni a tarifa rendezése és az ügyvédi kar érdekében évek óta kilátásba helyezett reformok életbeléptetése között. Nem lehet az ügyvédi munkaterületet állandóan megnyirbálni, a tarifát leszállítani, az illetéket és adót emelni, és viszont semmit sem tenni annak a karnak az érdekében, melynek ma-holnap nem lesz jövedelme és rég nincs vagyona, melyből a legújabb rendelet szerint az adópótlékokat fizetnie kellene. Teller Miksa. Budapesti Ügyvédi Kamara. «A védjegyügyi nem peres és peres eljárásban követendő szabályok tárgyában» nyilvánosságra került rendelettervezet 14. §-a olyan rendelkezést tartalmaz; amely a védjegyügyi eljárásban a szabadalmi ügyvivőknek is képviseleti jogot biztosít.( A Budapesti Ügyvédi Kamara vezetősége küldöttségileg járt el a kereskedelmi miniszternél az iránt, hogy a tervezet 14. §-ából a képviseletre vonatkozó rész módosításával a kizárólagos ügyvédi képviselet oda expressis verbis bevétessék. Az ügyvédség álláspontját Szenté Lajos és Boda Ernő ügyvédeknek együtes írásbeli felterjesztése teljes részletességgel indokolta meg. Kimutatta ez a felterjesztés, hogy a védjegyjog körébe vágó jogügyek műszaki jelleggel egyáltalában nem bírnak, műszaki kérdést semmiféle vonatkozásban nem jelentenek, tehát nern mérnöki, hanem jogászi előképzettséget igényelnek. A szabadalmi ügyvivők a védjegyek bejelentésénél vesznek részt és csupán a belajstromozás körüli praxisuk alapján ismerik a védjegytörvénynek ide vonatkozó rendelkezéseit, de nélkülözik azt az átalános magánjogi, jogtörténelmi, közjogi, közigazgatási jogi és nemzetközi jogi képzettséget, továbbá azt az általános jogelméleti műveltséget, mellyel rendelkeznie kell annak, aki fellép a fórumon mint a fél képviselője, hogy a vitás jogügyben, de különösen a komplikált és szerteágazó kihatású védjegyjogi vitakérdések körében a képviseletet kellően elláthassa a jogkereső közönség érdekében. A felterjesztés további részében rámutat arra is, hogy sem az eddigi törvényekkel, sem az eddigi gyakorlattal, de magával a rendelet tervezet egyéb rendelkezéseivel sem áll összhangban a tervezetnek a képviselet kérdésében való álláspontja, és egész Európában egyedül álló volna, hogy tisztán műszaki képzettséggel bíró szabadalmi ügyvivők többnyire tisztán jogi természetű vitás kérdések veres elintézésénél felek képviseletére nyerjenek törvényes jogosítványt. Úgy értesülünk, hogy Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter minden tekintetben honorálta az ügyvédi kar kívánságait és a 14. §-a kizárólagos ügyvédi képviseletet fogja biztosítani. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Szegedi Ügyvédi Kamara választmánya Kornis Béla választmányi tag elhalálozása folytán, helyébe a törvényes rendelkezések értelmében Szivessy Lehelt, a szegedi kamarai ügyvédúnió elnökét hívta be a választmányba, miután az általános választás alkalmával ő kapta a legtöbb szavazatot. A szegedi unió elnöksége a behívást tárgyalás alá vette ós arra kérte fel elnökét, hogy a választmányi tagságot fogadja el, mert az únió céljainak megvalósítása érdekében aktivitásra van szükség. Szivessy ennélfogva a kamarai választmányban újból megjelent, ott Széli Gyula elnök őt melegen üdvözölte, megemlékezvén arról is, hogy Szivessy a szegedi Egyetem Baráti Egyesületében a legutóbbi napokban «A közigazgatás fejlődése és reformtörekvések)) címen tartott értékes előadásával az ügyvédségnek ismét díszt és elismerést szerzett. Szivessy pedig felolvasta a szegedi únió deklarációját, amelynek értelmében ő a kamarai választmányban az únió nemes céljainak és elveinek érdekében fog közreműködni. Szivessy kérte az elnököt, hogy a közgyűlést előkészítő, a költségvetéssel foglalkozó tárgyalásokra a kamarai választmányi tagokon kívül az únió egyes tagjai is hívassanak meg, kiemelte, hogy a mai súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel a legnagyobb takarékosságot ós igénytelenséget kell megvalósítani a kamara költségvetésében, s rámutatott még arra, hogy a szegedi kamarának, az ország második kamarájának az általános ügyvédi érdekek előmozdítása tekintetében súlyos kötelezettségei vannak, amelyeknek megvalósítása céljából készséggel áll a kamara rendelkezésére. Széli Gyula válaszképpen azt mondotta, hogy nagy örömmel fogadta azokat a szavakat, amelyeket Szivessy Lehel a szegedi ügyvédúnió elnöke, ebben a minőségében elmondott, kijelentette, hogy nincs közöttük nézeteltérés, és hogy úgy ő, mint a választmány a legnagyobb örömmel néz a Szivessyvel együtt és egyetértően kifejtendő működésnek elébe. * * * A Szegedi Kamarai Ügyvédúnió elhatározta, hogy a Budapesti Ügyvédúnió és a Eibáry-csoport Közleményeinek mintájára időnkint ugyancsak ki fog adni Közleményeket tagjai számára. Ezen Közlemények a szegedi kamara területén előforduló, az ügyvédséget érdeklő eseményekről, különösen az únió és a kamara működéséről fognak tájékoztatást nyújtani. A Közlemények első példánya már szét is küldetett. A Közlemények közzétételéről Singer István szegedi ügyvéd gondoskodik. * * * A Szegedi Kamarai Ügyvédúnió indítványára a szegedi ügyvédi kamara választmánya elhatározta, hogy Juhász Andort, a m. kir. Kúria elnökét üdvözli abból az alkalomból, hogy újévi beszédében a magyar ügyvédi karról meleg hangon megemlékezett és a súlyos helyzetben levő ügyvédi kar megsegítésének szükségességére az illetékes körök figyelmét felhívta. * * * A szegedi kamarai tagdíj és nyugdíjintézeti liátrálékok rendezésére vonatkozólag a szegedi kamarai ügyvédúnió vezetősége javaslatot terjesztett az ügyvédi kamara elé. Ezen javaslat szerint azoknak, akik hátralékukat bizonyos előre meghatározandó közeli időpontig egy összegben befizetik és azoknak, akik hátralékukat a folyó díjakkal együtt 48 havi egyenlő részletekben pontosan letörlesztik, tartozásuknak egy része elengedtetnék. Az egyes részletek a tagoktól postai megbízás útján volnának beszedendők ós amennyiben a hátrálókos a postai megbízást nem váltaná be, úgy a kedvezményhez való igényét elveszti és vele szemben a törvényes rendelkezések nyernek alkalmazást. Azon hátrálékos pedig, aki hátralékának megfizetésére egészben vagy részben képtelen, a választmánytól kérheti — a javaslat szerint — hátralékának mérséklését vagy törlését. A javaslattal a kamara választmánya behatóan foglalkozik és azt a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzi. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke által rendszeresített havi ügyvédi összejövetelek során január 28-án Szegő Ferenc, a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára tartott előadást «Mit csináljunk?)) címmel. Előadó vázolta az ügyvédség bajait és felsorolta azokat a tennivalókat, amelyek a javulást szolgálhatnák. Javasolja, hogy az Országos Ügyvédi Gyám- ós Nyugdíjintézet, és az Ügyvéd Otthon Egyesület keretei kibővíttessenek ós felvirágoztassanak, sürgetni kell az elveszett munkaterületek viszszahódítását, a jegyzői magánmunkálatok és az inkasszó irodák működésének megszüntetését, az ügyfél és az ügyvéd közötti költségvitákban a kamarai juryk felállítását, a fegyelmi bíráskodás megszigorítását, viszont az alaptalanul vádaskodókkal szemben szigorú retorzió alkalmazását. Végül állást foglalt az előadó a numerus clausus mielőbbi megvalósítása mellett. Fuchs Lajos nyíregyházai ügyvéd a nyíregyházi helyi lap másnapi számában élesen támadta Szegő Ferencnek a numerus clausus érdekében kifejtett álláspontját és a szabad ügyvédség mellett szállt síkra.