Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 45. szám - A szolidaritás ünnepére... - Az igazságügyminiszteri ankét...

184 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 45. SZÁM. A panaszlott a pénz kiszolgáltatása irán i ügyvédi kötelezettségének a tehsjfcási per folyamatba tétele folytán és annak a sikerétől függően a Pp. 18. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében a panasz tárgyát tevő összegnek a fcírói letétbe helyezése által is eleget tehet. Kúria, 1938. nov. 8. Pk. VI. 4030/1933. (Elnök : Térfi ; előadó : Almást.) Szemle. Egységes ügyvédi névsor. Lapunk egyik legutóbbi számában egy fővárosi törvényszéki bíró az egységes ügyvédi névsort reklamálta. Ez a kívánság a közeljövőben megvalósul. Az Országos Ügyvédotthon Egyesület beadványt intézett a Budapesti Ügyvédi Kamarához ós javaslatot tett arra nézve, hogy az Ügyvédotthon kiadásában egységes kötetben megjelenteti az ország összes kamarai tagjainak névsorát éspedig mindenkor december 31-i zárlattal. Ennek az egységes névsornak az előnyei szembeszökőek. Az egységes névsor elsősorban hatásos védekezés lesz a zugirászattal szemben. Ma, ha valaki a bíróság előtt tárgyal, a bíró alig tudja megállapítani, hogy az illető bejegyzett ügyvéd-e, mert a bíró csakis annak az ügyvédi kamarának a tagnévjegyzékével rendelkezik, amely a bíróság területén létezik. Az ügyvédi mozgalmak erejét is hivatva van szolgálni az egységes névsor, mert kétségtelen, hogy a kamarák területi tagoltsága folytán az ügyvédség nélkülözi azt a hivatalos szervet, amely az ország egész ügyvédsége nevében legyen képes fellépni. Ez vezetett az Országos Ügyvédszövetség megalakulására, és ez az indító oka azoknak a különféle mozgalmaknak, amelyek az ország egész ügyvédségét kívánják intézményesen egybefoglalni. Mindezeket a mozgalmakat lényegesen megkönnyíteni fogja, ha az ország minden ügyvédje állandóan rendelkezik oly névsorral, amely az ország minden ügyvédjét magában foglalja. Végül remélhető, hogy az Országos Ügyvédotthon Egyesület áldásos céljainak megvalósítására bizonyos jövedelemhez is jut az egységes névsor révén, mert hisz kétségtelen, hogy egy ily objektum, amelyet egy éven keresztül az ügyvédek naprólnapra használnak, kitűnő hirdetési orgánum lesz, amely hirdetések díja az Országos Ügyvédotthon Egyesület jövedelmét fogja gyarapítani. Mindezen szempontok mérlegelésével a budapesti Ügyvédi Kamara a december 1-én tartott választmányi ülésében egyhangúlag magáévá tette az Országos Ügyvódotthon Egyesület javaslatát, minekfolytán az Ügyvédotthon Egyesület most már az ország összes vidéki kamaráihoz fordult azzal a sürgős kéréssel, hogy az egységes ügyvédi névsor megvalósításában a maguk részéről is működjenek közre és csatlakozva a budapesti kamara határozatához, a maguk részéről is bízzák meg az Országos Ügyvédotthon Egyesületet a hivatalos tagnévjegyzék kiadásával. Remélhető, hogy ezt az okos és közhasznú indítványt az ország összes vidéki kamarái is magukévá teszik és így az egységes ügyvédi névsor még ez év december 31-ével megvalósul. Angliában történt. Vidéki esküdtszék előtt egy fiatal gazdasági cseléd állott vádlottként. A vád az volt, hogy gazdájának tanyáján egy szalmakazlat felgyújtott és az esküdtek bűnösnek mondották ki, mert vádlott rendőrségi kihallgatása alkalmával a gyujtogatást beismerte. Megállapítást nyert a tárgyaláson az is, hogy vádlottat a rendőrtisztek, mielőtt beismerő vallomást tett volna, egy órán át faggatták és jóllehet, kezdetben tagadott, később mégis beismerte a bűncselekmény elkövetését. A vád fellebbezésére a Court of Criminal Appeal az esküdtszék verdiktjét megsemmisítette, mert bizonyíték merült fel aziránt, hogy amidőn vádlott a rendőrtisztek előtt bűnösségét tagadta, ezek rászóltak, hogy : «Mi rendőrtisztek vagyunk és mindent tudni akarunk», és ezek után tett csak beismerő vallomást. A fellebbezési bíróság véleménye szerint a rendőrtiszteknek ez a megjegyzése vádlott befolyásolására alkalmas volt, mert feltehetőleg attól tartott, hogy hacsak nem tesz beismerő vallomást, kellemetlenség érheti, esetleg őrizetbe vehetik. Ily körülmények között ez a beismerés nem tekinthető önkéntesnek, de sőt félelem hatása alatt történhetett és ezért marasztaló verdikt alapjául nem szolgálhat. Most, amikor mind sűrűbben hangzik el a legmérvadóbb jogászi helyekről, különösen magas bírói körökből is a kívánság, hogy bűnvádi perrendtartásunk és főként annak leggyengébb része, a nyomozati eljárás megfelelően reformáltassék és ezzel kapcsolatban sűrűn történik hivatkozás az angol példára, nem lesz érdektelen az összehasonlítás a tekintetben, mikép mérlegeli az angol bíró a nyomozás során elhangzott beismerő vallomás értékét. Különösen érdekes lehet az az összehasonlítás, ha arra gondolunk, hány főtárgyaláson hangzik el nálunk vádlottak részéről az a kijelentés, hogy nyomozati beismerő vallomásuk kényszer vagy félelem eredménye. II. K. Sajtószemle. Polgári Jog. Novemberi szám. Marton Géza egy. tan. «Pervesztesség perbenállás nélkül» címen érdekes jogesetet közöl, amelyben fenti címben foglalt eset bekövetkezhetik. Valaki agglegényként hal meg, a hagyatékot átadják felmenő vagy oldalrokon örökösének, aki egy napon keresetet kap, hogy az örökhagyó természetes gyermekét királyi kegyelemmel törvényesítették és igényt tart a hagyatékra. A pert elveszti, mert a legfelsőbb határozatot hatálytalanítani nincs mód. Ezt a határozatot pedig esetleg nem megbízható tanuk közbenjöttével, a kiskorú érdekét védő Árvaszék előterjesztése alapján, de minden esetre az érdekelt örökös meghallgatása nélkül hozzák meg. Ennek meggátlására javasolja a szerző az M. T. 197. § 2. bek. és 199. §-ának megváltoztatását. Halom István az új lakbérleti szabályrendeletről ír cikket és ismert eti a cogens. rendelkezéseket. Schultz Ferenc megismertet a belga törvény azon rendelkezésével,, amely az üzletbérek csökkentését lehetővé teszi. A méltányosság figyelembevételével békebíró határoz. Vági József a judikatúra kiemelkedő döntéseiről ír. Ifj. Szigeti Lászlá«Közszerzemény és a végrahjtási törvény 47. §-a» címen írt cikkében idéz néhány kúriai és táblai határozatot, amely szerint a 49. §-ban foglalt rendelkezés nem praesumptio juris et de jure, tehát ellenbizonyításnak helye van. Ehrental Aladár,. Wagner Lilla és Fonyó György, valamint Árvái Kálmán cikkeit közli még a lap. Pénzügyi Fogalmazók Lapja. WeismannKároly nyug. pénzügyig. «A tényleges jövedelem adóztatása a házadónál» ; Tóth Béla «A budapesti vallásfelekezetek hitközségi adórendszere; Stauber József «A Tabánkérdés pénzügyi megoldásához)); ár. Szentirányi Zoltán «Az adómentességekről)) című cikkeit közli a lap november—decemberi száma. Az ügyvéd. Novemberi 25. száma közli Antal István sajtófőnök ünnepi beszédét azr, ügyvédi szervezeteknek a Nemzeti Munkahét alkalmából tartott kongresszusán. Lukács Imre «Azokhoz, akiket illet» címen a. Kamarának sok tagját érintő kérdést ismertet és felhívja azokat, hogy ne várják be a Kamara végső lépését. Hajdú Miklós(Indokainál fogva . . .» című cikkében konkrét esel, kapcsán foglalkozik a T. e. 33~ §-ával; Szentgáli Aurél «Illetékreform» címen írt cikket. " Az esküdt! náskodás kérdéséről. Moór Gyula egy. tanárnak az Angyal Pál Emlékkönyvben megjelent, de különlenyomatban is elkészült tanulmánya. Szerző jogbölcseleti fejtegetéseivel megállapítja, hogy az. esküdtbírónak, mint laikus bírónak, szerepe a bűnösség megállapításánál nem lehet, inkább a büntetés kiszabásánál jöhetne szóba.. Ez esetben is azonban a szakbíró képzettsége és- a közösség szempontjai iránt fogékonyabb gondolkozása nagyobb jelentőséggel bír és erősebb garanciája a jó ítélkezésnek, mint az «crkölcsi értékelést és individualizációt)) képviselő laikus bíró büntetés kiszabása. A professzor ismerteti. Európa főbb államainak az esküdtbíróság kérdésében elfoglalt álláspontjait, és"rövid áttekintést ad,. Végül indítványozza, hogy 1. a mai ideiglenes jogállapot az esküdtbíróság törvényi megszüntetése által véglegesítendő ; és 2. ha ez nem lenne keresztülvihető, úgy a laikus elem csak a büntetéskimérés funkciójában vegyen, csak részt ; egy tanácskozást irányító elnök, két szakbíró és három esküdt határozzon. Soh felesleges munkától szabadul meg,. ha Budapesti Ügyvédúnió racionalizált nyomtatványa it ha sználj a. Felelős szerkesztő: Dr.Teller Miksa V.,Szalay-u.3> (Tel.: 20-3-9Í5.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.