Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 46. szám - Szladits Károly serlegbeszédét... - A III. Országos Ügyvédi Értekezlet [1. r.]

III. évfolyam. 46. szam. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. dec. 16. ii ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. j( Szladits Károly serlegbeszédét legnagyobb érdeklődéssel várta az egész ügyvédség. Amivel azonban a beszéd az egész ügj^védi kart, megajándékozta, messze felülmúl minden várakozást. Felejthetetlenül szép keretben, az igazságügyminiszter, az igazságügyi államtitkár, a Kúria elnöke és alelnöke, a közjegyzői kamara, mérnöki kamara, orvosszövetség legfőbb reprezentánsai, a fővárosi és vidéki ügyvédek százai jelenlétébén emelkedett szólásra, kezében a Bibárycsoport immár híressé vált szolidaritási serlegével. Az előző évek kiváló ügyvédszónokai : Medvigy Gábor, Kölcsey Sándor, Gerlóczy Endre, Zsitvay Tibor után Szladits Károlyt kérte fel a Ribáry-csoport, hogy az ügyvédi szolidaritás eszméjét méltassa. Az ünnepi szónok a kitűzött célt messze túlszárnyalva, a magyar jogászság egyetemes szolidaritásának nagy gondolatára emelte serlegét. Amit beszédében a jogászoknak, mint az igazság papjainak kötelességéről, az ügyvédnek az igazság keresése körüli szerepéről, az ügyvédi karnak a bírói karhoz való viszonyáról, és e két kar sorsközösségéről mondott, az a magyar ügyvédi kar örök kincse lesz. Ezekről a kérdésekről előtte évtizedeken, sőt évszázadokon át a szónokok végtelen sora beszélt. De a zene is csak 12 hang felett rendelkezik, és mégis a 12 hangból nagy művészek a csodálatos mesterművek végtelen hosszú sorát alkották. Szladits Károly beszéde is régi témákból új mesterművet teremtett, melyet elbűvölve hallgatott sok száz jogász, a szónoklatoknak legnagyobb kritikusai. A tapsok szakadatlan sora akkor érte el legerősebb fokát, midőn az ünnepelt szónok a XIX. század legnagyszerűbb vívmányának, a jogállamnak a megvédéséről beszelt. A beszéd egész szövegének karácsonyi ünnepi számunkban való közlése előtt ezt az egy mondatot már most idézzük : «a jogászság társadalomrendező hivatásának fő célja, hogy egyesítse és összhangba hozza a ^IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIII^ \ ÜGYVÉDI HETI REND. jj = DECEMBER18—24. jl8 l Hétfő i/»7. A oBudapesti Ügyvédúniói heti ™ összejövetele. Z Va 7. A «Ilibáry-csoport» heti össze-E jövetele. " 7. Az dUgyvédi Közlöny* szerk. biz. • ülése, m 119 : Kedd Vi7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó JJ gyakorlati összejövetelen záró- ™ ülés, valamint Reitzer B<!Ia elő- adása : ((Gyakorlati magán jog i. Z (Ügyvédi Kamara ) Z Va 7. Az «Ügyvódek l!oformszöveísége» Z heti összejövetele. Z Vs7. A ((Keresztény Ügyvédek NemzetiZ Csopoitja» heti összejövetole. Z [20 ; Szerda Vs 7. A civiljogászok vitatársaságának • ülésén Mezey Tamás előadása: Z ((Nemzetközi magánjog és köz- ™ rendi klauzulái címen. (Ügyvédi • Kör.) 8. Az «ÜgyvédekÉrdekvédelmi Pártján ° heti összejövetele. » 7. Az a Ügyvédek Független Pártjai " heti összejövetele. |21 - Csütörtök 8. A Budapesti Ügyvédi Kör heti 2 társasvacsorája. • • m rendet a szabadsággal. Mert a szabadság rend nélkül anarchia, de a rend szabadság nélkül a börtön rendje. A magyar ügyvédségnek örök büszkesége, hogy mindig a szabadságjogoknak zászlóvivője volt.» A III. Országos Ügyvédi Értekezlet. Az Országos Ügyvédszövetség az elmúlt évben megtartott Országos Ügyvédi Értekezletekkel új intézményt iktatott a magyar ügyvédi kar életébe. Az Országos Érti'kézietek azt a célt kívánják szolgálni, hogy az egységesen irányítandó kari politika mindenkori kívánalmait meghatározzák és az ügyvédséget érintő kérdésekben a kari szervezetek egyöntetű állásfoglalását biztosítsák. A december 9-ére összehívott III. Országos Értekezletet Fittler Dezső, az OÜSz. elnöke nyitotta meg a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében, több mint száz delegátus jelenlétében, akik közölt helytfoglaltak a Szövetség központjának, osztályainak és az ügyvédi kamaráknak kiküldöttei. A megnyitó teljes-ülésen a napirendre tűzött kérdések jelentőségét Kölcsey Sándor, a debreceni ügyvédi kamara elnöke méltatta.* Pap József, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédség aktuális problémáira •mutatott rá. Király Ferenc, az OÜSz. ügyvezető alelnöke az előző Ügyvédi Ertekezletek munkásságáról és az ott elfogadott határozatok további sorsáról számolt be, majd Szalay Zoltán főtitkár a- beérkezeti indítványokat ismertette. Ezt követ őleg az Értekezlet munkabizottságokat alakított a napirendre tűzött kérdések tárgyalására. I. Az ügyvédség gazdasági helyzetének mai állapotát és a válság megszüntetésének módjait tárgyaló bizottság Nyulászi János elnöklete mellett ülésezett. Káinoki BedS Sándor országgyűlési képviselő ismertette a kérdést és terjesztette be határozati javaslatát. Teller Miksa. Forgács J)ezső, a Miskolci Ügyvédi Kamara titkára. Taubner Géza, Blauner Mór, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára, Frankéi Pál, Szitha Sándor, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara tit kára, Oppler Emil, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, Havas Károly, Groák László, Böszörményi Béla. az OÜSz. debreceni osztályának alelnöke, Holló Dezső, az OÜSz. balassagyarmati osztályának' alelnöke, Murányi László, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke, Maugner Arthur, a Debreceni Ügyvédi Kamara titkára, Bittn&r Béla és I'ap Róbert, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnökhelyettesé felszólalásai után Nyulászi János elnök tette meg észrevételeit az egyes felszólalásokra, majd a bizottság meghozta határoza ti javas 1 atát. II. Az agrár probléma jogi és kari vonatkozásait Niamessny Mihály elnöklete és Gerlóczy Endre főelőadói működése mellett tárgyalta a bizottság. Gerlóczy Endre főelőadó ismertette a kérdést és terjesztette be határozati javaslatát. Giskán Jakab, Aradi líéhi. a Pestvidéki ügyvédi Kamara elnöke, Földes Mór, Krausz György, az OÜSz. szolnoki osztályának titkára, Horovitz Alfréd gyöngyösi kiküldött, és Drobny Lajos, a Győri Ügyvédi Kamara titkára szólottak hozzá ehhez a. nagyon aktuális kérdéshez. III. A magyar történelmi alkotmánynak, mint a közszabadságok alapjának fokozott védelme volt a. tárgya, a. Kölcsey Sándor elnökletei alatt működő bizottságnak, ame* Kölesey Sándor beszédét a Jogtudományi Közlöny mai számának vezető holyón közli.