Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 45. szám - A szolidaritás ünnepére... - Az igazságügyminiszteri ankét...

45. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 183 Országos Ügyvédszövetség. A III. Országos Ügyvédi Értekezlet vidéki résztvevőitől a budapesti kartársak december 10-ikén, vasárnap délelőtt 1fi\\ és 1 óra között villásreggeli keretében búcsúznak el -az Országház kávéházban (V., Nádor-utca 58.). Úgy a vidéki, mint a budapesti kartársakat minél nagvobb számban való megjelenésre kéri fel az országos ügyvédi értekezlet rendezősége. Ügyvédi Egyesületek. Az Ügyvédi Körben november 80-án folytatták a vitát a gazdaadósság rendezéséről szóló rendelet felett. Gutmrtn Lajos nemzetgazdaságtani szempontból bírálta a rendeletet gazdag statisztikai adatokkal alátámasztott előadásában. Földes Mór reflektált az előadására vonatkozó felszólalásokra, végül Nyulászi János mutatott rá néhány nyitott kérdésre. A több héten Át folytatott vita ezzel befejezést nyert. A civiljogászok vitatársasága az Ügyvédi Kör helyiségében Székely Lajos kir. tanácsos elnöklete alatt felolvasó ülést tartott, amelyen Beck Salamon ügyvéd ((Kettős fedelű igények* címmel rendkívül érdekes -és úttörő jelentőségű előadást tartott. Abból indult ki, hogy a jogalkalmazás nem egy jogi ételnek, hanem a jogrendeletnek az alkalmazása és egy bírói ítéletben a legkülönbözőbb jogtételek nyilatkoznak meg. /Szemléltető példákkal plasztikusan igazolta e tételnek úgy elméleti, mint gyakorlati jelentőségét és behatóan ismertette az egy személyre szorítkozó igények, a keresztező tényállás, a vegyes szerződések és a kapcsolatos ügyletek eseteit. A rendkívül érdekes és mélyenjáró fejtegetéseket a nagyszámban megjelent jogászközönség nagy tetszéssel fogadta. Az előadáshoz Szladits Károly egyetemi tanár szólott hozzá. Az előadó által kétfedelűnek nevezett igényeket azok természete szerint inkább kétlaki igényeknek nevezné. Majd rámutatott az előadás kiegészítéseképpen a törvényhalmazat eseteire is. Végül különös elismerésének adott kifejezést az előadás iránt ós az előadóval szemben, aki nagy művészettel végzi azt a feladatot, hogy mentől több jelenséget közös alapfogalomra vezet vissza. A Keresztény Ügyvédek Nemzeti Csoportja Wenczel Árpád vezetésével minden kedd este 1ji 7 és 1/2 9 óra között a Centrálkávóház (Egyetem-u. 1.) helyiségében tartja összejövetelét, amelyen az időszerű ügyvédpolitikai és ügyvédtársadalmi, valamint n nevezetesebb jogpolitikai események baráti megbeszélést nyernek. A legutóbbi öszszejöveteleken Bartók Ferenc a nagy taglétszámú kamarák közgyűlésének átszervezése, Spett Elek a zugirászat tárgyában beadott törvényjavaslatokat ismertette, Vályi Lajos pedig a gazdarendeletekkel veszélyeztetett ügyvédi érdekekre mutatott rá. A Keresztény Ügyvédek Nemzeti Csoportja ezúton is kéri tagjait, hogy a keddi összejöveteleket minél szorgalmasabban látogassák. Szolidaritási ünnepi estély. December 9-én, szombaton este 9 órakor rendezi a «Eibárycsoport)) üg}rvédbaráti társaság a Hungária szállóban az ezévi szolidaritási ünnepi estélyt, amelyen a szolidaritási serlegbeszédet Szladits Károly egyetemi professzor tartja. A társasvacsora résztvevői pontos megjelenésre felkéretnek. A társasvacsorát x/2 11 órai kezdettel hölgy estély követi. Az Ügyvédi Középpárt nem tagja a Budapesti Ügyvéduniónak. November 25-i számunkban közzétettük az Ügyvédi Középpárt levelét és a Budapesti Ügyvédunió nyilatkozatát. Kramer Emilnek, a Középpárt ügyvezető elnökének kívánságára pótlólag közzétesszük az ő levelét is, melyet ez ügyben 1933. november 14-én hozzánk intézett : «Az Ügyvédi Közlöny 1933. évi november hó 11-i számában «a Budapesti Ügyvédunió intézőbizottsága stb.» szavakkal kezdődő közlemény úgy tünteti fel, mintha a Budapesti Ügyvédunió intézőbizottsága 1933. november 2-án ülést tartott ós azon megállapítást nyert volna az, hogy az Ügyvédi Középpárt a Budapesti Ügyvódunióhoz tartoznék. Minthogy vitéz Pétery Aladár és én Kövess Béla úr ömóltóságától oly tartalmú meghívót kaptunk, amely bennünket a Budapesti Ügyvédunió átszervezése tárgyában f. é. november hó 2. napján megtartandó bizalmas értekezletre hívott meg, mi erre az értekezletre mint magánszemélyek és nem mint az Ügyvédi Középpárt kiküldöttjei mentünk el, minthogy továbbá a szóbanforgó értekezleten én a legnagyobb nyíltsággal reámutattam arra, hogy az Ügyvédi Középpárt még azzal a kérdéssel nem foglalkozott, hogy vájjon a Budapesti Ügyvédunióban helyet kíván-e foglalni ós minthogy természetszerűleg a most említett kérdésnek letárgyalása előtt idevonatkozólag sem én, sem vitéz Pétery Aladár ily értelmű kijelentést nem tehettünk, igen kérem t. Szerkesztő Urat, szíveskedjék a helyes tényállás megrögzítésót ezen nyilatkozatom közlésével lehetővé tenni. Kiváló tisztelettel Kramer Emil s. k. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Használati szerződés elkészítésének díjazása haszonbérbevevő részéről. Felperes a haszonbérbeadónak a jogi képviselője volt. Az alpereseket korábban nem is ismerte, ellenben a haszonbérleti szerződéshez való hozzájárulásának az alperesekkel szemben való kifejezésére a nevezett nagybirtokos a felperest már előzetesen felhatalmazta. Ily körülmények között, minthogy az alperesek a felperessel szemben nem nyilvánították ki azt a szándékukat, hogy a felperest a szerződés elkészítéséért feltétlenül még abban az esetben is fogják díjazni, ha a haszonbérleti szerződés hatályba sem lép. a fellebbezési bíróság helyesen indult ki abból, hogy a felperes kizárólag a haszonbérbeadó, nem pedig a nála jelentkező jövendőbeli haszonbérlők az alperesek megbízottjaként járt el, úgy a haszonbérleti szerződés feltételeinek a megbeszélése, mintázok írásbafoglalása körül is. A felperes eljárása tehát sem az alperesek megbízásából, sem pedig a haszonbérbeadóval ellenérdekű alperesek érdekében teljesített megbízás nélkül ügyviteli szándékkal teljesítettnek nem tekinthető és a felperes ezeken a címeken az alperesektől mit sem követelhet. A megállapított tényállás szerint a haszonbérbeadó és a haszonbérlők írásbeli szerződést akartak kötni. Azonban a haszonbérlők csak a szerződés fogalmazványát látták el aláírásukkal. A haszonbérbeadó ellenben még ezt sem. A felek kifejezett és a szerződés irásbafoglalására irányadó szándéka mellett pedig a haszonbérleti szerződés annak kétoldalú aláírása előtt nem létesült hatályosan. De nem létesült hatályosan azért sem, mert a 750. számú elvi határozatban kifejtettek szerint a haszonbérleti szerződések a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának törvényileg előírt tudomásulvétele előtt hatályosaknak nem tekinthetők. A felperes már most a követelését az alperesek megbízásától függetlenül, pusztán a tervbe vett haszonbérleti szerződés 21. §-ára azért nem alapíthatja, mert ebben a §-bam az alperesek a felperes díjazását kizárólag mint haszonbérlők és az ő terhükre kikötni célzott bérlői visszteher egy részeként ígérték. Ezt az ígéretet pedig a szerződés hatálytalansága folytán az alperesekkel szemben sem a haszonbérbeadó, sem mint az általa kedvezményezett harmadik személy a felperes sem érvényesítheti. Kúria, 1933. okt. 19. P. VI. 4637/1932. (Elnök: Térfi; előadó : Almási.) Tartásdíjból az ügyvédi költségek sem vonhatók le. Panaszlott azt a 210 pengőt, amelynek a kiadására őt az alsóbíróságok kötelezték, a panaszos ellenfelétől a panaszosnak járó nőtartási díj címén vette fel. Ily tartási követelés teljesítésére felvett összeg rendeltetése az, hogy a tartásra jogosult elsőrendű életszükségleteinek a kielégítésére szolgáljon. A tartáskövetelés eme célja a m. kir. Kúria 718. és 801. számú elvi határozataiban kifejtettek szerint kizárja azt is, hogy a tartási célra felvett összeg az azt felvevő ügyvéd részéről a tartásra jogosult elleni beszámításra használtassák fel. Helyes tehát az alsóbíróságok amaz álláspontja, hogy a panaszlott a tartás fejében felvett összeget a panaszosnak feltétlenül kiszolgáltatni köteles és azt a saját és a panaszos ellenfelétől be nem hajtott, bíróilag megítélt ügyvédi költségkövetelésének a kielégítésére sem jogosult beszámítani. Nem adhatott erre a panszlottnak alapot az a tény sem, hogy a teljesen kezdetleges műveltségű panaszos általánosságban hozzájárult ahhoz, hogy a panaszlott a költségeket a részére befolyó tartásdíjakból vonja le. A panaszos társadalmi állására és kezdetleges műveltségére az ily megállapodás csupán akkor indokolná a panasz elutasítását, ha a panaszos a jogtudó panaszlottó 1 előzetes figyelmeztetésben és kitanításban részesült volna arra, hogy a panaszlott a panaszos külön beleegyezése nélkül a bírói gyakorlat szerint nincs jogosítva a panaszos tartásdíjából bármily összeget visszatartani vagy beszámítani. Kúria, 1933. okt. 26. Pk.VL 3944/1932. (Elnök : Térfi; előadó : Almási.)