Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 45. szám - A szolidaritás ünnepére... - Az igazságügyminiszteri ankét...

182 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 45. SZÁM. azonnal megvalósíthatja, a többit pedig folytatólagosan, amint azt a körülmények megengedik. Olyan munka ez, melyet nem­csak meg kell csinálni, hanem amit már régebben meg kellett volna csinálni. Tcller Miksa. Budapesti íkjy védi Kamara. Ügyvédi Kamarai Társasebédek. Decem­ber 1-ón volt egy esztendeje annak, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara meghonosí­totta a kamarai társasebódek intézményét. Ez alatt az idő alatt a kamarai menza közel 40,000 ebédét szolgált fel, és megállapítható, hogy ez az intézmény kifogástalanul látja cl áldásos feladatát. A kamarai menzabizottság elnöke, Pajor Rezső az egyéves évforduló alkalmából fel­kérte a kamara tisztikarát, választmányát, ós a társasebédek napibiztosait, hogy de­cember 1-én gyűljenek össze társasebédre, a monzát igénybevevő kartársak iránti szolidaritás dokumentálásául. A december 1-i társasebéden több mint 100-an vet­lek részt, többek között Pap József, a Kamara elnöke, Oppler Emil másodelnök, Gerlóczy Endre ügyész, Erődi-Harrach Tihamér országgyűlési képviselő, továbbá a Kamara titkársága, pénztárnokai, vá­lasztmányi tagjai és a menza napibiztosai igen nagy számban. Gerlóczy Endre mél­tatta a menza jelentőségét, majd Pajor Rezső mondott a Kamarának köszöne­tet a menza felállításáért és támogatá­sáért. Pap József válaszában kijelentette, hogy a kamarai menza a Kamarának szív­ügye, amelynek áldásos működése minden­kit csak a legnagyobb örömmel és meg­elégedéssel tölthet el. Köszönetét fejezte ki azoknak, akik a menza létesítése ós fenn­tartása körül önzetlenül fáradoztak és azt kívánta, hogy lássák mielőbb örömüket abban, hogy az ügyvédség helyzetének meg­javultával a menzára már ne legyen szükség. Hírek a bíróságok köréből. Törvényszéki lift. Végre ez is megvalósult, a törvényszéki lift. Akik az újságokban olvassák a hírt, hogy megnyílt a törvény­széki lift, méltán ámulhattak. Hát eddig — 1933-ban! — nem volt lift az ország főváro­sának törvényszéki épületében? És akik azt olvasták, hogy a magyar kir. Igazságügy­miniszter a minisztérium vezető-tisztviselői kíséretében személyesen jelent meg a lift ünnepélyes megnyitására, méltán kérdezhe­tik, hát olyan nagy dolog egy lift meg­nyitása, hogy arra a miniszternek szemé­lyesen kell elfáradnia? A jelen esetben igenis jelentős esemény volt ennek a liftnek a létesítése, és ha nem is volt oly horderejű, hogy ahhoz a miniszter­nek személyesen kellett volna elfáradnia, mégis hálásan köszönjük a Miniszter úrnak, hogy ezzel a megjelenésével az ügyvédséget megtisztelte. Mert a törvényszéki lift je­lentősége abban áll, hogy azt a budapesti ügyvédek létesítették, az ügyvédek adták újabb tanújelét életrevalóságuknak azzal, hogy kezükbe vették és meg is valósítot­ták a törvényszéki lift ügyét, amelyet a testi erejükben megfogyatkozott bírák, ügyvédek és jogkereső közönség oly régóta nélkülözött, és amelynek hiánya arra a lehetetlen álla­potra vezetett, hogy a törvényszék gyakran kiszállni volt kénytelen a tanúk lakására, akik az emeletjárásra képtelenek voltak, és csak a legutóbbi napokban is a portásfülkében volt kénytelen kihallgatni egy tanút, aki az emeleti tárgyalóterembe nem tudottf elmenni. Elejét akarjuk venni annak a kérdésnek, hogy : «hát olyan jól megy az ügyvédeknek folytonos panaszaik mellett, hogy az igazság­ügyi kormányzat helyett liftápítésére is vál­lalkozhatnak ?» Az Országos Ügyvédszövet­ség, amely a lift létesítésére a koncessziót elnyerte, nincs abban a helyzetben, hogy erre a célra bármit is áldozhasson vagy bár­minő rizikót vállalhasson. Ez nem is történt meg. Nem az ügyvédek áldozatkészségét kell tehát dicsérnünk a lift létesítésével kapcsolatban, hanem az ügyvédek életre­valóságát, amellyel meg tudták találni a módját annak, hogy a koncesszió birtoká­ban találtak vállalkozót, aki a liftet fel­építette, és aki az ügyvédek szolidaritásá­ból folyó kötelezettségvállalást, amellyel az ügyvédek a lift állandó igénybevételére ma­gukat kötelezték, kellő biztosítékul elfo­gadta. Megállapíthatjuk, hogy a lift üzembeállí­tása általános örömet váltott ki, mindazok körében, akik a törvényszéki épület magas lépcsőit eddig gyalog róni voltak kénytele­nek. Az Országos Ügyvédszövetség 200-nál több tisztelet- és szabadjegyet bocsátott a budapesti kir. Törvényszék, a budapesti kir. Biintetőtörvónyszók, és a budapesti kir. Ügyészség rendelkezésére, a bírák, ügyészek, titkárok, jegyzők és kezelőszemélyzet részére és maguk az ügyvédek részint bérlet alap­ján, részint menetenkónti 10 fillér liftdíj lefizetése alapján veszik igénybe a liftet, amelynek használatáért a jogkereső közön­ség is a rendkívül mérsékelten megszabott 10 fillér liftdíjat tartozik fizetni. Külön jelentősége a lift üzembeállításának, hogy ezzel kitárult a törvényszéki épület Koháry-utca 5—7. sz. kapuja, amely ember­emlékezet óta zárva volt, és amelynek meg­nyíltával a legrövidebb összeköttetés léte­sült a budapesti kir. Törvényszék és a köz­ponti kir. Járásbíróság épületei között. * * * November 30-án ünnepélyes külsőségek közt nyitotta meg Lázár Andor igazságügy­miniszter a budapesti törvényszéki liftet, amelyet az Országos Ügyvédszövetsóg léte­sített. A miniszter kíséretében megjelentek a felavatásnál Tasnádi Nagy András állam­titkár, Kirchner Viktor kir. kúriai bíró ós Bézay Jenő min. osztálytanácsos. A minisz­tert és kíséretét L/ukáts Jenő törvényszéki elnök fogadta az Országos Ügyvédszövetség nagyszámú kiküldöttjével, majd megtették az első utat a liften a harmadik emeletre. Fotókópiái szolsálat a budapesti közp. kir. Járástí.'óságon. Az Országos Ügyvédszövet­sóg hosszabb ideje szorgalmazza a fotókópiái szolgálatnak a budapesti közp. kir. Járás­bíróság épületében való engedélyezését, hogy ennek a technikai vívmánynak az igazság­szolgáltatás keretében való érvényesülését előmozdítsa. Ezek az előnyök szembeszö­kőéit. Utalunk arra a példára, amidőn a tár­gyaláson valamelyik fél becsatolni kény­telen egy okiratot, amelyből másolata nincs, vagy amidőn a perbeli ellenfél csatol egy oly okiratot, amelyből nem tud másolatot adni ellenfelének. Még hagyján, ha valamely gép­pel írott folyó magyar szövegről van szó, ám igen gyakran előfordul, hogy tabellák, egzotikus nyelvű okiratok, rajzok, fény­képek, különböző pecsétekkel és aláírások­kal ellátott fuvarlevelek, igazolványok stb. csatoltatnak, amelyeknek lemásolása gyak­ran szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütkö­zik. Váltó becsatolása esetén megnyugvást jelenthet a becsatoló félnek, ha az elkallódás elleni veszély némi biztosítékául arról elő­zetesen fotókópiái másolatot készíttetett. Telekkönyveknél a fotókópiái másolat az eredeti telekkönyv betekintésével teljesen egyenértékű, megjegyezvén, hogy sikerült technikailag immár kitűnően megoldani azt a problémát is, hogy a fotókópiái másolat csak az érvényes tételekről készülhessen. Vegyük végül azt az esetet, amidőn a per­beli ellenfél becsatol egy iratot, amelyet peres ellenfele intézett hozzá. A peres ellen­fél ügyvédje az aláírás valódisága tekinte­tében legtöbb esetben nem tud nyilatkozni, tehát kénytelen az aláírást lerajzolni, ami a legtöbb esetben tökéletlen és nem meg­nyugtató alap arra, hogy az ügyfél a való­diság tekintetében nyilatkozhassék, kény­telen tehát az ügyvéd felét felhívni arra, hogy tárgyalás után valamelyik napon jöjjön be vele a bírósághoz, hogy a bírósági irodától ki kell kérni a dara­bot, egyszóval a legkülönbözőbb személyek idő- és munkapocsékolása foglal helyt. Ezzel szemben a fotókópiái szolgálat be­vezetése esetén az ügyvéd egy altiszt út­ján leviteti a kérdéses iratot a bírósági épü­letben lévő fotókópiái felvevő géphez, ott az altiszt jelenlétében néhány másodperc alatt elkészül a felvétel, melynek birtoká­ban az érdekelt fél az okirat aláírásának valódisága felett éppoly biztonsággal nyi­latkozhat, mintha magát az eredetit be­tekintette volna. Mindezeket az előnyöket kifejtette az Országos Ügyvédszövetség Lázár Andor igazságügyminiszter előtt, aki gyors elhatá­rozással úgy rendelkezett, hogy helyszíni szemlével közvetlenül szerez meggyőződést a fotókópiái szolgálat szükségességéről. No­vember 30-án az igazságügyminiszter Tas­nádi Nagy András államtitkár, Kirchner Viktor kúriai bíró, Lukáts Jenő törvény­széki elnök és Bézay Jenő min. osztálytaná­csos kíséretében megjelent a közp. kir. Járás­bíróságon, ahol őt Nelky Elek elnök és az Országos Ügyvédszövetség kiküldöttei fo­gadták. A bizottság jelenlétében egy telek­könyvről készült másolat. Tasnádi Nagy András igazságügyi államtitkár zsebórájá­val a kezében megállapította, hogy magához a felvételhez 20 másodperc kellett, míg a kész fotókópiái másolat 3 perc és 20 másod­perc elteltével mutattatott be a bizottság­nak. IÁzár Andor igazságiigyirniniszter a tapasztaltak felett teljes elismerését fejezte ki, és így most már alig lehet kétséges, hogy az Országos Ügyvédszövetség kezdeményezé­séből ez a technikai vívmány a bíróságnál mielőbb megvalósul.

Next

/
Thumbnails
Contents