Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 45. szám - A szolidaritás ünnepére... - Az igazságügyminiszteri ankét...

182 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 45. SZÁM. azonnal megvalósíthatja, a többit pedig folytatólagosan, amint azt a körülmények megengedik. Olyan munka ez, melyet nemcsak meg kell csinálni, hanem amit már régebben meg kellett volna csinálni. Tcller Miksa. Budapesti íkjy védi Kamara. Ügyvédi Kamarai Társasebédek. December 1-ón volt egy esztendeje annak, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara meghonosította a kamarai társasebódek intézményét. Ez alatt az idő alatt a kamarai menza közel 40,000 ebédét szolgált fel, és megállapítható, hogy ez az intézmény kifogástalanul látja cl áldásos feladatát. A kamarai menzabizottság elnöke, Pajor Rezső az egyéves évforduló alkalmából felkérte a kamara tisztikarát, választmányát, ós a társasebédek napibiztosait, hogy december 1-én gyűljenek össze társasebédre, a monzát igénybevevő kartársak iránti szolidaritás dokumentálásául. A december 1-i társasebéden több mint 100-an vetlek részt, többek között Pap József, a Kamara elnöke, Oppler Emil másodelnök, Gerlóczy Endre ügyész, Erődi-Harrach Tihamér országgyűlési képviselő, továbbá a Kamara titkársága, pénztárnokai, választmányi tagjai és a menza napibiztosai igen nagy számban. Gerlóczy Endre méltatta a menza jelentőségét, majd Pajor Rezső mondott a Kamarának köszönetet a menza felállításáért és támogatásáért. Pap József válaszában kijelentette, hogy a kamarai menza a Kamarának szívügye, amelynek áldásos működése mindenkit csak a legnagyobb örömmel és megelégedéssel tölthet el. Köszönetét fejezte ki azoknak, akik a menza létesítése ós fenntartása körül önzetlenül fáradoztak és azt kívánta, hogy lássák mielőbb örömüket abban, hogy az ügyvédség helyzetének megjavultával a menzára már ne legyen szükség. Hírek a bíróságok köréből. Törvényszéki lift. Végre ez is megvalósult, a törvényszéki lift. Akik az újságokban olvassák a hírt, hogy megnyílt a törvényszéki lift, méltán ámulhattak. Hát eddig — 1933-ban! — nem volt lift az ország fővárosának törvényszéki épületében? És akik azt olvasták, hogy a magyar kir. Igazságügyminiszter a minisztérium vezető-tisztviselői kíséretében személyesen jelent meg a lift ünnepélyes megnyitására, méltán kérdezhetik, hát olyan nagy dolog egy lift megnyitása, hogy arra a miniszternek személyesen kell elfáradnia? A jelen esetben igenis jelentős esemény volt ennek a liftnek a létesítése, és ha nem is volt oly horderejű, hogy ahhoz a miniszternek személyesen kellett volna elfáradnia, mégis hálásan köszönjük a Miniszter úrnak, hogy ezzel a megjelenésével az ügyvédséget megtisztelte. Mert a törvényszéki lift jelentősége abban áll, hogy azt a budapesti ügyvédek létesítették, az ügyvédek adták újabb tanújelét életrevalóságuknak azzal, hogy kezükbe vették és meg is valósították a törvényszéki lift ügyét, amelyet a testi erejükben megfogyatkozott bírák, ügyvédek és jogkereső közönség oly régóta nélkülözött, és amelynek hiánya arra a lehetetlen állapotra vezetett, hogy a törvényszék gyakran kiszállni volt kénytelen a tanúk lakására, akik az emeletjárásra képtelenek voltak, és csak a legutóbbi napokban is a portásfülkében volt kénytelen kihallgatni egy tanút, aki az emeleti tárgyalóterembe nem tudottf elmenni. Elejét akarjuk venni annak a kérdésnek, hogy : «hát olyan jól megy az ügyvédeknek folytonos panaszaik mellett, hogy az igazságügyi kormányzat helyett liftápítésére is vállalkozhatnak ?» Az Országos Ügyvédszövetség, amely a lift létesítésére a koncessziót elnyerte, nincs abban a helyzetben, hogy erre a célra bármit is áldozhasson vagy bárminő rizikót vállalhasson. Ez nem is történt meg. Nem az ügyvédek áldozatkészségét kell tehát dicsérnünk a lift létesítésével kapcsolatban, hanem az ügyvédek életrevalóságát, amellyel meg tudták találni a módját annak, hogy a koncesszió birtokában találtak vállalkozót, aki a liftet felépítette, és aki az ügyvédek szolidaritásából folyó kötelezettségvállalást, amellyel az ügyvédek a lift állandó igénybevételére magukat kötelezték, kellő biztosítékul elfogadta. Megállapíthatjuk, hogy a lift üzembeállítása általános örömet váltott ki, mindazok körében, akik a törvényszéki épület magas lépcsőit eddig gyalog róni voltak kénytelenek. Az Országos Ügyvédszövetség 200-nál több tisztelet- és szabadjegyet bocsátott a budapesti kir. Törvényszék, a budapesti kir. Biintetőtörvónyszók, és a budapesti kir. Ügyészség rendelkezésére, a bírák, ügyészek, titkárok, jegyzők és kezelőszemélyzet részére és maguk az ügyvédek részint bérlet alapján, részint menetenkónti 10 fillér liftdíj lefizetése alapján veszik igénybe a liftet, amelynek használatáért a jogkereső közönség is a rendkívül mérsékelten megszabott 10 fillér liftdíjat tartozik fizetni. Külön jelentősége a lift üzembeállításának, hogy ezzel kitárult a törvényszéki épület Koháry-utca 5—7. sz. kapuja, amely emberemlékezet óta zárva volt, és amelynek megnyíltával a legrövidebb összeköttetés létesült a budapesti kir. Törvényszék és a központi kir. Járásbíróság épületei között. * * * November 30-án ünnepélyes külsőségek közt nyitotta meg Lázár Andor igazságügyminiszter a budapesti törvényszéki liftet, amelyet az Országos Ügyvédszövetsóg létesített. A miniszter kíséretében megjelentek a felavatásnál Tasnádi Nagy András államtitkár, Kirchner Viktor kir. kúriai bíró ós Bézay Jenő min. osztálytanácsos. A minisztert és kíséretét L/ukáts Jenő törvényszéki elnök fogadta az Országos Ügyvédszövetség nagyszámú kiküldöttjével, majd megtették az első utat a liften a harmadik emeletre. Fotókópiái szolsálat a budapesti közp. kir. Járástí.'óságon. Az Országos Ügyvédszövetsóg hosszabb ideje szorgalmazza a fotókópiái szolgálatnak a budapesti közp. kir. Járásbíróság épületében való engedélyezését, hogy ennek a technikai vívmánynak az igazságszolgáltatás keretében való érvényesülését előmozdítsa. Ezek az előnyök szembeszökőéit. Utalunk arra a példára, amidőn a tárgyaláson valamelyik fél becsatolni kénytelen egy okiratot, amelyből másolata nincs, vagy amidőn a perbeli ellenfél csatol egy oly okiratot, amelyből nem tud másolatot adni ellenfelének. Még hagyján, ha valamely géppel írott folyó magyar szövegről van szó, ám igen gyakran előfordul, hogy tabellák, egzotikus nyelvű okiratok, rajzok, fényképek, különböző pecsétekkel és aláírásokkal ellátott fuvarlevelek, igazolványok stb. csatoltatnak, amelyeknek lemásolása gyakran szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Váltó becsatolása esetén megnyugvást jelenthet a becsatoló félnek, ha az elkallódás elleni veszély némi biztosítékául arról előzetesen fotókópiái másolatot készíttetett. Telekkönyveknél a fotókópiái másolat az eredeti telekkönyv betekintésével teljesen egyenértékű, megjegyezvén, hogy sikerült technikailag immár kitűnően megoldani azt a problémát is, hogy a fotókópiái másolat csak az érvényes tételekről készülhessen. Vegyük végül azt az esetet, amidőn a perbeli ellenfél becsatol egy iratot, amelyet peres ellenfele intézett hozzá. A peres ellenfél ügyvédje az aláírás valódisága tekintetében legtöbb esetben nem tud nyilatkozni, tehát kénytelen az aláírást lerajzolni, ami a legtöbb esetben tökéletlen és nem megnyugtató alap arra, hogy az ügyfél a valódiság tekintetében nyilatkozhassék, kénytelen tehát az ügyvéd felét felhívni arra, hogy tárgyalás után valamelyik napon jöjjön be vele a bírósághoz, hogy a bírósági irodától ki kell kérni a darabot, egyszóval a legkülönbözőbb személyek idő- és munkapocsékolása foglal helyt. Ezzel szemben a fotókópiái szolgálat bevezetése esetén az ügyvéd egy altiszt útján leviteti a kérdéses iratot a bírósági épületben lévő fotókópiái felvevő géphez, ott az altiszt jelenlétében néhány másodperc alatt elkészül a felvétel, melynek birtokában az érdekelt fél az okirat aláírásának valódisága felett éppoly biztonsággal nyilatkozhat, mintha magát az eredetit betekintette volna. Mindezeket az előnyöket kifejtette az Országos Ügyvédszövetség Lázár Andor igazságügyminiszter előtt, aki gyors elhatározással úgy rendelkezett, hogy helyszíni szemlével közvetlenül szerez meggyőződést a fotókópiái szolgálat szükségességéről. November 30-án az igazságügyminiszter Tasnádi Nagy András államtitkár, Kirchner Viktor kúriai bíró, Lukáts Jenő törvényszéki elnök és Bézay Jenő min. osztálytanácsos kíséretében megjelent a közp. kir. Járásbíróságon, ahol őt Nelky Elek elnök és az Országos Ügyvédszövetség kiküldöttei fogadták. A bizottság jelenlétében egy telekkönyvről készült másolat. Tasnádi Nagy András igazságügyi államtitkár zsebórájával a kezében megállapította, hogy magához a felvételhez 20 másodperc kellett, míg a kész fotókópiái másolat 3 perc és 20 másodperc elteltével mutattatott be a bizottságnak. IÁzár Andor igazságiigyirniniszter a tapasztaltak felett teljes elismerését fejezte ki, és így most már alig lehet kétséges, hogy az Országos Ügyvédszövetség kezdeményezéséből ez a technikai vívmány a bíróságnál mielőbb megvalósul.