Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 44. szám - Múzeum-avatás

44. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 179 csak a II. fokú ítélet csatolására, hanem a teljesítési határidő elteltét igazoló vétívre van szükség. Eddig ezt a vétívet csak számtalan utánjárás után tudta az ügyvéd megtekinteni — esetleg már csak a táblán vagy a Kúrián utóiérni — és akkor is 1 P 60 f-es bélyeg lerovása ellenében hiteles másolatot kellett készítenie. Az ügyvédi vétív használata mellett azonban az ügyvéd az irodájában kényelmesen bevárhatja, amíg a vétív II-példánya hozzá visszaérkezik, és egyben ez a II. példány alkalmasan bizonyítja a végrehajtás elrendelése alkalmával a II. fokú ítélet kikézbesítését, és a teljesítési határidő lejártát. Minderre a körülményre azzal a kérelemmel hívjuk fel kartársaink figyelmét, hogy amennyiben később is előfordulna, hogy egyes fellebbviteli bíróságok az ügyvédi vétív használatával szemben nehézségeket támasztanának, úgy szíveskedjenek konkrét panaszaikat a bíróság és az ügyszám megjelölésével az Országos Ügyvédszövetség tudomására hozni. Sz. Z. Országos Ügyvédszövetség. III. Országos Ügyvédi Értekezlet. Az Országos Ügyvédszövetség december hó 9-én, szombaton, d. e. ^glO órai kezdettel tartja meg a III. Országos Ügyvédi Értekezletet, amelyen részvételüket a Szövetség osztályai és a magyar Ügyvédi Kamarák kivétel nélkül bejelentették és delegátusaikat kiküldöttek. Az értekezlet napirendje és tárgysorozata a következő : D. e. xj2 10 órakor : I. aj Az értekezletet Fittler Dezső, az OÜSz elnöke nyitja meg. b) A munkaanyagot exponálja : Kölcsey Sándor, a Magyar Országgyűlés Felsőházának tagja, a debreceni Ügyvédi Kamara elnöke. e) Az előző ügyvédi értekezletek munkásságáról és az ott elfogadott határozatok további sorsáról referál: harasztosi Király Ferenc, az OÜSz ügyvezető alelnöke, d) A beérkezett indítványokat ismerteti és a kiosztásuk tárgyában javaslatot tesz : kisleéli Szalay Zoltán, az OÜSz főtitkára. Ezt követőleg : D. e. órától déli l-ig : II. A munkabizottságok tárgyalása a Kamara helyiségeiben : Az A) bizottság tárgyköre : Az ügyvédség gazdasági helyzetének mai állapota és a válság megszüntetésének módjai. A bizottság elnöke : Nyulászi János, az OÜSz másodelnöke, főelőadója : káinoki Bedő Sándor, országgyűlési képviselő. A B) bizottság tárgyköre : Az agrárprobléma jogi és kari vonatkozásai. A bizottság elnöke : Niamessny Mihály országgyűlési képviselő, az OÜSz budapesti osztályának elnöke; főelőadója : alsóviszokai Gerlóczy Endre, a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyésze. A C) bizottság tárgyköre : A magyar történelmi alkotmánynak, mint a közszabadságok alapjának fokozott védelme. A bizottság elnöke: Kölcsey Sándor. E bizottság az alábbi négy csoportban fogja — az alant megnevezett előadók ismertetésében — tárgyalni a kérdést : a) A bírói függetlenség védelme (Vekerdy Géza, a budapesti Ügyvédi Kamara titkára), b) A kerettörvényekkel és rendeletekkel való kormányzás megszüntetése és a jogszabálykíltengés lebontása (ifj. Nagy Dezső, az OÜSz ügyésze és Pályi Gyula, az OÜSz főügyészhelyettese), c) Az állami beavatkozásnak a magánjog területén való visszafejlesztése. (Varannai István, az OÜSz alelnöke), d) Az értelmiségi osztályok együttműködésének kérdése (ifj. Szigeti László, az OÜSz főügyészhelyettese). Déli 1 órakor : III. Az értekezlet résztvevőinek tisztelgése a m. kir. Igazságügyi Miniszter Vrnál. D. u. 2 órakor : IV. Társasebéd a Budapesti Ügyvédi Kör nagytermében. (Teríték ára 1-50 P.) D. u. X/2^ órától 5-ig : V. A munkabizottságok tárgyalásainak folytatása a Kamara helyiségeiben. D. u. 5 órakor : VI. Záróülés az Ügyvédi Kör dísztermében, Nyulászi János elnöklete alatt. Este 9 órakor : VII. Az ügyvédi szolidaritás ünnepi vacsorája a Hungária-nagyszálló termeiben, (IV., Türr István-u. 1.), amelyet a III. Országos Ügyvédi Értekezlet résztvevőinek tiszteletére rendez a «Ribáry-csoporU ügyvédbaráti társaság. A serlegbeszédet Szladits Károly egyet. ny. r. tanár tartja. (Megjelenés estélyi ruhában.) Ezt követőleg : Este % 11 órakor ugyancsak a Hungária nagyszálló termeiben : az Országos Ügyvédi Értekezlet résztvevői családtagjainak tiszteletére hölgy estély. (Megjelenés estélyi ruhában.) Az Országos Ügyvédszövetség bírósági gépírószolgálata gyors léptekben közeledik ahhoz, hogy a megindulással kapcsolatosan keletkezett deficitet végleg eltüntesse. Amíg 1933. szeptember 30-ánadeficit még 7208*05 P-re rúgott, addig 1933. október hó végével sikerült ezt a deficitet 1551*52 P-re lecsökkenteni annak dacára, hogy 35 havi kamarai segélyezés után 1933. október hó volt az első hónap, amidőn a gépírószolgálat a Kamarától a havi 2000 P segélyösszeget már nem élvezte. Az 5656*53 P deficitcsökkenést jelentékeny részben az idézte elő, hogy sikerült a Bemington írógép r.-t.-gal barátságos megállapodást létesíteni a technikai lebonyolításért szerződés szerint gépenként és havonként felszámítható 5 P díjnak 2.50 P-re való leszállítására, úgy hogy ezen megállapodásnak visszaható hatállyal való felruházása folytán a Bemington írógép r.-t. a gépírószolgálatnak visszatérített 3851*25 P-t. De ezenkívül is sikerült október hó folyamán 1805*28 P sufficitet elérni, amennyiben ebben a hónapban befolyt iratmásolati bélyegekért, vétívekért és egyéb hozzájárulások fejében 8700*70 P, ezzel szemben a kiadások kitettek 6895*42 P-t úgy hogy a bevételi többlet volt 1805*28 P. Az előjelek után ítélve szinte bizonyosra vehető, hogy a folyó évnek a végéig minden deficit végleg eltűnik, sőt a bírósági gépírószolgálat 100-at meghaladó, teljesen kifizetett, értékes írógépnek lesz birtokában. Ne lopja az idejét az alperesi vétíveknek a bíróságnál való kutatásával, hanem vegye igénybe az ügyvédi vét íveket, mert ezek révén minden önt érdeklő kézbesítésről a netán hiányzó eredeti vétívet tökéletesen pótló vevény-másodpéldány útján kap azonnali értesítést. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet folyó hó 18-án teljes ülést tartott, amelyen Osvald István, a m. kir. Kúria másodelnöke, a Magyar Jogászegylet elnöke elnökölt. Az elnök megnyitója után Urbánszky Andor törvényszéki joggyakornok olvasta fel ((Kollektív gondolat és munkavédelem a fasizmusban* c. tanulmányát. Az előadó párhuzamot vont korunk társadalmi forradalmai : a bolsevizmus és a fasizmus, illetve az ennek nyomdokaiba lépő német nemzeti szocialista forradalom között. E mozgalmak közös eszmei alapja a kollektivizmus gondolata, vagyis az egyén alárendelése az összesség érdekének, a kollektív érdeknek. Az alapvető különbség a bolsevizmus és a fasizmus között a kollektív • érdek kétféle fogalmazásában rejlik. Míg a bolsevizmusban kollektív érdek az ipari proletáriátus érdeke, tehát osztályérdek, addig a fasizmus kollektív érdek alatt a minden társadalmi osztályt magában foglaló nemzet érdekét érti. A bolsevizmusban a kollektív társadalom felépítésének eszköze az osztályharc, ezzel szemben a fasizmus, amely a kollektív érdeket az általános nemzeti jólét és gazdagodás előmozdításában látja, feladatául tűzte ki, hogy a kapitalista társadalomban működő azokat az erőket, amelyek a termelés eredményességét veszélyeztetik, így elsősorban a tőke és munka közt folyó osztályharcot kiküszöbölje. Ebből a célból a fasizmus fokozott figyelmet fordít a tőke és munka viszonyának alakulására és annak kollektív munkaszerződések útján való szabályozását a munkaadók és munkavállalók államilag elismert szervezeteire, a szindikál usokra bízza. Az előadó ezután ismertette a, szindikátusok szervezetére, tagozódására, az állami elismerietés feltételeire és az elismeri szindikátusok jogkörére vonatkozó olasz törvényes rendelkezéseket és úgy a munka védelme, mint a termelés összhangjának biztosítása szempontjából kiemelte a kollektív munkaszerződések jelentőségét, amelyek egy-egy termelési kategórián belül a tőke és munka viszonyát általánosan kötelező jógszábály erejével rendezik. Vázolta továbbá a külön munkaügyi bíróságok (magistrati del lavoro) szerepét a kollektív munkaviszonyokban felmerült jogviták eldöntésével kapcsolatban. Befejezésül az előadó a fasizmus munkásés munkavédelmi intézkedéseinek nagy po litikai jelentőségét méltatta, amely a munkásság szervezeteinek a nemzeti társadalomba való szerves bekapcsolásában és ezáltal az egységes nemzeti közvélemény kialakulásában nyilvánult meg. Az előadáshoz Back Frigyes ügyvéd, Medriini István kir. ítélőtáblai bíró, Virágh Gyula ügyvéd ós Beck Salamon ügyvéd szólt hozzá. Ne dobja ki a pénzét a méregdrága postai kézbesítésekre, hanem rendeljen azonnal 100 darab ügyvédi vétívet. Ne felejtse el az ügyvédi vétívet a bírósághoz való benyújtás elői t kitölteni az ön által ismert adatokkal (í., 2., 3. számú rovatok).