Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 44. szám - Múzeum-avatás

178 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 44. SZÁM. Bévay Bódog, a Múzeum elnökének bevezetője után Boda Ernő fejtegetésében kimutatta a hivatás ősi emlékein keresztül, hogy nem tiszta véletlen dolga az, hogy Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Katona József az ügyvédségből magaslottak fel a nemzet bálványaivá. Majd balázsfalvi Kiss Endre, Kecskemét tv, város főügyésze és a Katona József Irodalmi Társaság elnöke tartotta meg magvas és helyenként szárnyaló irodalmi és jogi tanulmányát Katona Józsefről, dicső elődjéről a főfiskálisi székben, amelyben rámutatott arra, hogy Katona József éppen ügyvédi működése során találkozott először az elnyomott népet megszemélyesítő Tiborc alakjával. A tárgysorozat következő száma irodalmi eszközökkel fejezte ki a Pázmány Péter Tudományegyetem joghallgatóinak előadói csoportja ünnepi előadásában azt a gondolatot, hogy a ma élő ügyvédi karnak nemes kari hagyományok ápolása által van hite, joga jobb jövőjéhez. Az ifjúság, a ma élő ügyvédség utódja, Katona József portréja előtt díszőrséget állva fejtette ki mindezt megkapó erővel. A színrehozott Tiborc alakjával folytatott párbeszédükben, a régi nemzeti viseletű jurátusok szerepében felhangzott a latin nyelven elmondott és szavaló kórussal erősített ősi ügyvédi eskü is. Ennek elmondása szinte megelevenítette a régi jogélet formáit és emlékeit, azon korét, amelyben az «Audiát» a régi patvarista, az atramentáriumba ütötte bele a sajátmaga metszette lúdtollat és rótta immár az Országos Ügyvédmúzeumban látható fóliánsok íveit. Az ünnepélyen nagyszámban megjelent jogéleti kitűnőségeken kívül a kultuszminisztérium és a művészi és irodalmi testületek is képviselve voltak. Megjelent Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter, a kir. Kúria, kir. ítélőtábla és a Törvényszékek vezető bírái, Zsitvay Tibor ny. kir. igazságügyminiszter, Gál Jenő, Niamesny Mihály országgyűlési képviselők, jobaházi Dőry Ferenc, az Országos Levéltár főigazgatója, Fetrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum, Végh Gyula az Iparművészeti Múzeum főigazgatói, és Bexa Dezső, Pest vármegye főlevéltárosa stb. Kecskemét tv. város közönsége B. Kiss Endre főügyész, Horkay Béla főjegyző, NyulTóth Pál tanácsnok, Szappanos Jenő, műszaki főtanácsos, Liszka Béla tb. főjegyző, Garzó József főlevéltárnok által képviseltette magát az ünnepségen, akiket Faj) József a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a Kamara teljes választmánya, a Kúria ügyvédi tanácsánák tagjai és az ügyvédvizsgáló bizottság számos tagja élén fogadott a Kamara székházában és vette át Fittler Dezső Szövetségünk elnökével egyetemben a Kecskeméti Ügyvédi Kamara által adományozott Katona József életnagyságú portréját az Országos Ügyvédmúzeum részére, amelyet Roskovics Ignác műve után Sass Árpád festőművész alkotott meg. A látogatók ezután a Múzeumban kiállított nagyszámú ereklyét tekintették meg, amelyek közül kiemeljük a II. Endre korából származó oklevelet, melyben Bánk-bán neve is előfordul, a Bánkbán eredeti kéziratát, Déryné naplóját, Katona József ügyvédvizsgai cenzúrájáról felvett eredeti jegyzőkönyvet az Országos Levéltárból, valamint Kecskemét tv. város levéltárából nagyszámú ereklyét, köztük Dabasi Halász Bálint pesti prókátornak patvaristája, Katona József részére kiállított működési bizonyítványát is. Az Országos Ügyvódmúzeum az Országos Ügyvédszövetség alapít A Múzeum immár ismételt tanújelét adta annak, hogy részére biztosított autonómiájával élve, karunk életében még nagyrahivatott munkásságnak és eredményeknek nézhet elébe, amikor vezetősége igen hatékony eszközeivel és módszereivel a kar megbecsültetésének nagy gondolatán fáradozik. Hírek a vidéki Kamarák köréből. Az ország vidéki ügyvédi kamarái november 17-én Budapesten országos kamaraközi értekezletre ültek össze Aradi Bélának, a pestvidéki Ügyvédi Kamara elnökének elnöklete alatt, hogy állást foglaljanak a gazdamoratóriumi rendelettel előállott helyzettel szemben. Az értekezlet egyhangúlag meghozott határozata alapján két feliratot terjesztett az Igazságügy miniszter úr elé. Az egyik felirat megállapítja, hogy az utóbbi idők törvényei és rendeletei egyre szűkebb térre szorítják az ügyvédség munkakörét, a gazdamoratóriumi rendelet pedig — különösen a vidéki ügyvédséget — mindennapi kenyerétől fosztja meg. Kéri ezért az értekezlet, hogy az ügyvédi költségek a rendelet hatálya alá eső gazdaadósokkal szemben kivétel nélkül behajthatókká nyilváníttassanak, a gazdaadós részére a hátralékos adótartozások megfizetésére adott kedvezmény az ügyvédekre is kiterjesztessék, végül a gazdaadós részére biztosított nyugalmi időre az ügyvéd kereseti adója és ezek pótlékai a mai adók egynegyed részére mérsókeltesscnek. A második felirat rámutat azokra a sérelmekre, amelyek az ügyvédi kart egyéb törvényhozási intézkedésekkel érték. így súlyos sérelmet jelent a kisközgyűlésről szóló törvényjavaslat 14. §-a, amely a kamarai és nyugdíj illetmény fizetésével hátralékban maradt ügyvédeket megfosztja a szavazati jogától. Veszélyezteti az ügyvédség helyzetét a köztisztviselői nyugdíjtörvényjavaslat is, mert nem emel gátat a nyugdíjazott köztisztviselőknek az ügyvédi pályára való tódulása elé. Égető sebe az ügyvédségnek a hátralékos kamarai illetmények meg nem fizetése miatt az ügyvédi lajstromból való kötelező törlés is. Végül reméli az értekezlet, hogy a kormányzat mégis méltányolni fogja a kar jogos és igazságos kívánalmait. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara november hó 19-én, vasárnap délelőtt tíz órakor a nyíregyházi törvényszék nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgya a gazdamoratóriumi rendelettel, valamint a nyugdíjtöryényjavaslattal szemben való állásfoglalás volt. A közgyűlést Murányi László elnök nyitotta meg, kegyelei es szavakban megemlékezve Illés Andor nyíregyházi törvényszéki elnök, valamint Schön/pflug Jenő ügyvéd, a szatmári Ügyvédi Kamara utolsó volt elnökének elhunytáról. Majd bejelentette, hogy a választmány javasolja, miszerint a kamara felirattal forduljon a kormányhoz a gazdavédelmi rendelet hiányainak, valamint a nyugdíj törvényjavaslat a bírói függetlenséget veszélyeztető részeinek orvoslása érdekében. A gazdarendeletre vonatkozó javaslatot ezután Schőn Viktor, míg a nyugdíjtörvényre vonatkozó feliratot Szitha Sándor ismertették beható és részletes indokolás kapcsán. A gazdarendeletre vonatkozólag megállapítja a Kamara, hogy a gazdaadósságok kérdése sorsdöntő nemzeti probléma s így szinte elkerülhetetlen az állami beavatkozás. E beavatkozásnak azonban olyannak kellene lennie, hogy az összes társadalmi osztályokat kedvezően érintse. A gazdarendelet azonban sérti az egyenlő elbánás elvét és különösen a szabadpályán működőkre sérelmes, főleg pedig az ügyvédekre. A határozati javaslatokat a közgyűlés Füredi Sándor és Szűcs Jenő hozzászólásai után elfogadta. Hírek a bíróságok köréből. A törvényszéki lift. A budapesti kir. törvényszék épületében az Országos Ügyvédszövetség által megépített személyfelvonó december 1-én — lapunk mai számának megjelenése előtt — megindul, őszinte örömére úgy az ügyvédi, mint a bírói karnak egyaránt. A budapesti ügyvédség mai szomorú gazdasági helyzetében is tannjelét adta áldozatkészségének, mikor a budapesti törvényszéket ismét egy modern intézménnyel gazdagította. A Szövetség ezúton is köszönetet mond azoknak a kollégáknak, akik bérletjegyek előjegyzésével biztosították a lift építéséhez szükséges tőkét, és reméli, hogy az egész fővárosi ügyvédi kar szeretetébe és támogatásába fogadja a Szövetség eme legújabb vállalkozását. A lift a Koháry-utcai lépcsőházban szereltetett fel. Egy menet ára személyenként 10 fillér. Ügyvédi vétívek fontossága a fellebbezési bíróság előtt. Megtörtént, hogy a bpesti kir. Törvényszék fellebbezési osztályának egyik külön irodája a II. fokú ítélet kikézbesítése céljából az iratokhoz csatolt ügyvédi vétívet azzal az indokolással utasította vissza, «hogy ügyvédi vétívet csak a járásbíróság előtt lehet használni.» Ebben az ügyben Szövetségünk ügyvédi vétívszolgálatának referense szomélyesen interveniált a Törvényszéken és a vonatkozó igazságügyi miniszteri rendelet felmutatása mellett eredményesen kioktatta a tájékozatlan kezelő tisztviselőt. Ezen konkrét ügyből kifolyólag szükségesnek tartjuk, hogy kartársaink figyelmét felhívjuk arra, hogy az ügyvédi vétívnek az I. bíróság előtti eljárásban már közismert előnyein rámutassunk arra, hogy a II. bíróság előtti eljárásban az ügyvédi vétívek használata fokozottabb előnyt biztosít az ügyvéd számára, mert a II. fokú ítélet után rendszerint kielégítési végrehajtásnak van helye, habár a fellebbezési bíróság ítéletét az alperes felülvizsgálattal is támadta meg és ebben az esetben a végrehajtás elrendelésére illetékes I. bíróság előtt nem-