Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 43. szám - Indítványok az ügyvédi kar érdekében

43. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 175 Országos Ügyvédszövetség. Ügyvédi szervezetek nagygyűlése a Nemzeti Munkahét alkalmából. Az országos ügyvédtársadalmi szervezetek együttes ünnepi gyűlésüket a Nemzeti Munkahét alkalmából november hó 15-én az Országos Ügyvédszövetség rendezésében tartották meg. Az elnöki megnyitóban Pap József, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy az ügyvédség mindig nemzeti alapon állott és a TESz. rendezésében való munkahétben szívvel-lélekkel vtszi ki munkáját, hogy ezzel is a nemzeti öncélúságot dokumentálja és a nemzet jogos igényeit kielégítéshez segítse. Antal István sajtófőnök a TESz. nevében üdvözölte a kongresszust. Az ügyvéd minden körülmények között ügyvéd marad — mondotta többek között — és ez így is helyes, mert az a lelki és etikai podgyász, amelyet az ügyvédek e más frontokra és más posztokra visznek magukkal : nélkülözhetetlen a közélet bármely jelentéktelen funkciójának teljesítésénél. Nélkülözhetetlen, mert igazságszeretet, tárgyilagosság, a jogtalansággal való önfeláldozó szembefordulás, önmegtagadás és az élet legkönyörtélenebb m< gpróbáltatásaival való kemény helytállás van e podgyászában, amely nélkül — ismétlem — nemcsak hegy boldogulni, de létezni som lehetne a köz egyetlen pontján sem. Vitéz Bielek Istváfi, a Hadviselt Ügyvédek Országos Szövetsége megbízásából a revízió szükségszerűségéről és annak mai állásáról, Geöcze Bertalan, a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete kiküldötte a revíziónak nemzetközi jogi szempontból való megvilágításáról tartott előadást. Menyhárt Gyula az Országos Ügyvédotthon Egyesület részéről a nemzeti öncélúság erkölcsi alapjait mutatta ki és ennek szükségszerűségét bizonyította. Vitéz Pétery Aladár, az Országos Ügyvédszövetség szónoka, a szellemi szabadfoglalkozásúak összefogásának szükségességét hangsúlyozta a nemzeti egység szempontjából. Végül Fábián László hasonlóképpen az Országos Ügyvédszövetség nevében szólalván fel, az ügyvédi hivatás propagandisztikus ismertetését kívánja a nemzeti munkahét keretébe illeszteni. A gyűlést Fittler Dezső udvari tanácsos, az Országos Ügyvédszövetség elnöke ünnepélyes szavakkal zárta be. Az Országos Ügyvédszövetség kecskeméti osztálya meghívására a kecskeméti ügyvédi kar f. hó 15-én népes értekezleten foglalkozott a mindinkább elharapódzó, törvény által tiltott és büntetendő zugírászat megakadályozásával, mely a gazdavédelmi rendelettel és különösen az ezzel rendszerint járó védett birtokká nyilvánítással kapcsolatban sajnálatosan aktuális. Elhatározta, hog}' a védett birtokká nyilvánítás ügyvédi költségeit oly alacsonyan szabja meg, hog}^ a jogkereső közönség minden egyes esetben ügyvédhez fordulhasson, ha birtokát védetté akarja nyilváníttatni és ne kerülhessenek tájékozatlan, jóhiszemű emberek lelkiismeretlen zugírászok keze közé, akik rosszul, vagy felületesen elkészített beadványaikkal egyrészt kárt okoznak a hozzájuk forduló gazdáknak, másrészt a telekkönyvi hatóságot felesleges munkával terhelik. Ez okból az ügyvédi kar a védett birtokkányilvánítás ügyvédi munkadíjának legkisebb mértékét a szokásos esetekre 5 kat. holdig 5 P-ben, ezenfelül minden további hold után 50 fii.-ben állapította meg. * , 4 * * A telekkönyvi zugírászat leküzdésére az Országos Ügyvédszövetség kecskeméti osztálya a kecskeméti telekkönyvtárban és telekkönyvi iktatóban állandó ügyvédi inspekció* szolgálatot szervezett tagjai sorából, akik naponta feljegyzik azt, hogy idegen személyek által kiknek mily telekkönyvi betéteiben történnek ki jegyzések, folytatólag figyelemmel kísérik az ezekkel kapcsolatosan később beérkező beadványokat és jelentést tesznek a kamarai ügyésznek azokról, akik bírósághoz, vagy hatóságokhoz üzletszerűen, vagy díjért beadványokat szerkesztenek, hogy ellenük a kihágási eljárás megindítható legyen. Ügyvédi Egyesületek. Az Ügyvédi Középpárt vezetőségétől az alábbi levelet kaptuk : «lgen tisztelt Szerkesztő Úr! Az Ügyvédi Közlöny 1933. november 11-én megjelent számában : «A Budapesti Ügyvédúnió» szavakkal kezdődő közleményben az a téves megállapítás foglaltat ik, mintha az Ügyvédi Középpárt a Budapesti Ügyvédúnióba tartoznék és mintha az Ügyvédi Középpárt a Budapesti Ügyvédúnió intéző bizottságának 1933. évi november hö 2-án megtartott ülésén résztvett volna. Minthogy az Ügyvédi Középpárt azzal a kérdéssel, hegy vájjon a Budapesti Ügyvódúnió kötelékébe belépjen-e, mindeddig nem foglalkozott, és minthogy pártunk minden más párttól független és önálló, igen kérjük tisztelt Szerkesztő Urat, szíveskedjék ezen nyilatkozatunkat az Ügyvédi Közlöny legközelebbi számában közzétenni. Kiváló tisztelettel : Ügyvédi Középpárt Miklós Gyula s. k. Kramer s. k. igazgató. ügyvezető elnök. * A Budapesti Ügyvédúnió — melytől a fenti nyilatkozat tárgyát képező végrehajtóbizottsági ülésnek adatait kaptuk — az Ügyvédi Középpárt helyreigazítására kérdésünkre azt a felvilágosítást adta, hogy ülésén áz ott megjelent és a határozatok hozatalában résztvett Kramer Emil és Pétery Aladár meghatalmazását nem tette vizsgálat tárgyává, — alig tehető fel azonban, hogy Pétery Aladár, a Középpárt egyik előkelő funkcionáriusa, a párt elnökének : Lévy Bélának nevére szóló meghívó alapján mint magánszemély jelent volna meg. Az Ünió egyébként a fentebbi nyilatkozatból tudomásul vette, hogy a Középpártot tagjai közé nem sorolhatja. Az Ügyvédek Reformszövetsége 1933. november hó 15-én este a Hungária Szállóban tartotta rendes havi vacsoráját, nagy látogatottság mellett. E vacsorán avatta fel a Szövetség új tagjait, akiket Varannai István elnök üdvözölt. Fábián László az új tagok nevében köszönte meg az üdvözlést, majd Nyáry Miklós, Brózih Bódog, Gröák László és Beck Salamon beszéltek az aktuális ügyvédi problémákról. Itt említjük meg, hogy az Ügyvédek Beformszövetsége ezentúl havonként tagéitesítőben tájékoztatja tagjait a' Szövetség munkásságáról és a különböző kari mozgalmakról. Az Ügyvédi Kör f. hó 16-án csütörtökön kezdte meg Nyulászi Jánosnak a gazdatartozások rendezéséről szóló rendeletről tartott előadása fölötti vitát. A vitában Beck Salamon és Földes Mór szólaltak fel. Bedi Salamon a tőle megszokott szellemességgel mutatott rá egyes hibákra, míg Földes Mór a rendeletet a gyakorló ügyvéd szempontjából ismertette nagy részletességgel és kiváló gyakorlati érzékkel. A vitát e hó 23-án folytatják. \_ Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Ribáry Géza budapesti ügyvéd több gyakorlati igazságügyi reformjavaslatot terjesztett az Igazságügyminiszter Ür elé, amelyek közül a következőket ismertetjük : I. Végrehajtási díjak egységesítése. Addig is, amíg az a rég hangoztatott kívánalom, hogy a végrehajtók államosíttassanak, megvalósítható, kívánatosnak mutatkozik a végrehajtói díjak egységesítése. Semmivel sem indokolható, hogy az adós nagyobb behajtási költséggel sujttassék, csak azért, mert annak a helységnek, ami 'ívben ő lakik, nincs járásbírósága. A mai állapot igazságtalansága legjobban egy példával világítható meg : tegyük fel, hogy két különböző községben lakó egyének vásárolnak egy-egy Singer-varrógépet 100— 100 pengőért, melynek megfizetésével egyformán adósak maradnak. Perre kerülvén a sor, az adós, aki járásbírósági székhelyen lakik, már a per során is élvezi azt az előnyt, hogy minden útiköltség nélkül láthatja el perbeli védelmét, míg a másik vevő, akinek lakhelyétől több órányira fekszik a legközelebbijárásbíróság, vagy ügyvédet kénytelen vállalni, vagy pedig minden tárgyalás alkalmából több órát kell kutyagolnia. De következik a végrehajtás : a járásbíróság székhelyén lakó adós ezt megússza körülbelül öt pengő végrehajtói díjjal, míg ugyanezért a végrehajtásért a járásbírósági székhelytől távol lakó adós 25 pengőt kénytelen fizetni, inert az öt pengő végrehajtói díjhoz még 20 pengő kocsiköltség is járul. Statisztikai adatok alapján kétségtelenül könnyen megállapítható, hogy egy-egy járásbíróságnál hogy viszonylanak egymáshoz a székhelyen foganatosítandó és a szókhelyen kívül foganatosítandó végrehajtások és így semmi akadálya nem lehet annak, hogy a székhelyen foganatosítandó végrehajtások díjá^ nak aránylagos felemelése ellenében a végrehajtók köteleztessenek arra, hogy a székhelyen kívül foganatosítandó végrehajtásokat ugyanezen díj felszámítása ellenében, tehát /kocsipénz felszámítása nélkül foganatosítsák.