Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 43. szám - A zugírászatról

174 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 43. S7.XM. tünk szerint nem következetes dolog, ez nincsen összhangban az ügyvédi rendtartásról szóló alaptörvénnyel, ahol a zugírászat első szabályozását nyerte. Büntetőjogi alapelveink szerint az államfőnek a büntetés elengedésére vonatkozó kegyelmi ténye úgy a főbüntetésre, mint a mellékbüntetésre kiterjed. A zugírászat miatt elítéltnek a kamarai felvételből való kirekesztését és közjegyzői kinevezésre való alkalmatlanságát nem tekinthetjük másnak, mint a hivatalvesztés egy fajának, mint mellékbüntetésnek. Akit az államfő kegyelmezési felségjogának gyakorlására méltónak és érdemesnek tart, azt már a kegyelmezés tényével méltónak és érdemesnek kell tartanunk arra, hogy kamarailag bejegyezhető és közjegyzővé kinevezhető legyen. Alkotmányjogilag aggályosnak tartjuk azt, hogy a kegyelmezési felségjog incidentaliter egy melléktörvénnyel korlátoztassék. Úgy érezzük, hogy ezt nem szabad megtenni. A közvád képviselete újabban bizonyos büntető cselékményeknél részben vagy egészben kisiklott a kir. ügyészség hivatási és felelősségköréből. így történik ez a jövedéki kihágásoknál, így történik ez lényegileg a fizetési eszközökkel való visszaélések által elkövetett büntetendő cselekményeknél is, mely utóbbiaknál a kir. ügyészség egyenesen alá van rendelve a pénzügyminiszter kiküldöttje által adott utasításoknak, sőt még a Nemzeti Bank szakértői útmutatásainak is. A tervezet az ügyvédi kamarák ügyészeinek pótmagánvádlási jogát állapítja meg a polgári perrendtartást életboléptető törvény vonatkozó szabálya nyomán. Eredetileg kizárólagosan közérdekű bűncselekményeknél volt pótmagánvádnak helye. A zugírászat az indokolás szerint is közérdekű bűncselekmény, mely a jogi forgalom biztonságát veszélyezteti. Elvileg tehát a kamarai ügyészt a pótmagánvádolás joga meg nem illethetné, mert a kamara, mint az ügyvédség érdekeinek képviseletére is hivatott intézmény, csak a legtágabb magyarázat mellett szerepeltethető mint sértett, vagy mint magánfél. Fonák helyzetet látnók abban, ha kamarai ügyész minden más közönséges pótmagánvádló módjára illetékköteles félként lépne bele egy zugírászati büntető perbe, viszont ezt végelemzésben és lényegileg mint a sértett közérdeknek subsidiarius vádképviselője tenné. Véleményünk szerint a zugírászat vétsége miatti büntető eljárásban megfelelően instruált, szigorú köz vádkép viselet mellett ügyvédi kamarai, pótmagánvádi képviseletre szükség nincsen. Nincsen a törvényjavaslatban végül intézkedés arra nézve sem, hogy melyek a jogi következmények, ha felfüggesztett ügyvédek, közjegyzőt vagy jelöltet külföldön, pl. Bécsben vagy a megszállott területen ítélnek el zugírászat miatt. Vájjon ilyen esetben a Btk. 15. §-a szerint kell-e pótlólag eljárni ellenük a kamarai felvétel és a közjegyzői kinevezés tárgyában statuált tilalmak, mint mellékbüntetés jellegű intézkedések alkalmazása végett vagy sem. Adandó esetben ezt csak jogegységi határozattal lehetne pótolni, mert a javaslat ezt a kérdést nyitva hagyja. Ezeket a szempontokat már a törvény előkészítése során figyelembe kellett volna venni. Wenczel Árpád. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara november hó 19-én délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatául : 1. az illetékamnesztia, 2. a gazdavédelmi rendeletek ügyvédi vonatkozású kérdései, 8. a bírói függetlenség megvédése tárgyában benyújtott indítvány, 4. az ügyvédség gazdasági helyzete és 5., a kisközgyűlés tárgyában benyújtott törvényjavaslat volt kitűzve. Elsőnek a kisközgyűlés ügyét tárgyalták. Lázár Ernő, az Ügyvédek Független Pártjának szónoka, valamint Fábián Béla és Gondos Jakab a kisközgyűlés tervének teljes elejtését sürgették, Boda Ernő pedig a kisközgyűlésnek a választmány által elfogadott formája mellett szólalt fel. Végül is az az álláspont győzött, amelyik a kisközgyűlés ellen foglalt állást. Az illetékamnesztia ügyében Pályi Gyula azt javasolta, hogy táviratban kérje a közgyűlés az igazságügyminisztertől, pénzügyminisztertől és Vargha államtitkártól az ügyvédeket exisztenciájukban fenyegető illetékbehajtások felfüggesztését és az illetékamnesztiára vonatkozó kormányrendelet sürgős kiadását. A közgyűlés ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A közgyűlést 20-án délután folytatták. Gerlóczy Endre a gazdamóratórium ügyvédi sérelmeit ismertette és bemutatta a választmánynak a kormányhoz intézett felterjesztését, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Oppler Emil — a Kamara elnökhelyettese — a nyugdíj törvényjavaslat 7. §-ára hívta fel a figyelmet és indítványára a közgyűlés tiltakozott a bírói függetlenségnek megsértése ellen. A Budapesti Ügyvédi Kamara vezetősége a fegyelmi ügyek gyorsabb ellátása érdekében egy negyedik fegyelmi főtárgyalási tanácsot létesített, melynek elnöke váltakozva Bartók Ferenc és Kertész Adolf, elnökhelyettese vitéz Mátyásfalvy Erik lett. Ezzel kapcsolatban a Kamara elnöke az alábbi rendelkezést hozta : «A negyedik fegyelmi ítélőtanács létesítése és a kamarai ügyészek egyre fokozódó hivatalos elfoglaltsága következtében az ügymenet zavartalan biztosítása kívánatossá teszi azt, hogy a kamarai ügyészek akadályoztatása esetére helyettesítésükről megfelelő intézkedés történjék. Ehhez képest az Ü. K. 80. §-a és az Ügyrend 37. §-a alapján a kamarai ügyészek akadályoztatása esetére helyettesítésükkel Berend Béla válasz! mányi tagot bízom meg és felkérem a kamara ügyészeit, hogy akadályoztatásuk esetén helyettesítésükre közvetlenül Berend Béla választmányi tag urat felkérni szíveskedjenek. Pap József s. k.» Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Miskolci Ügyvédi Kamara november hó 14-én este 6 órakor a miskolci vármegyeháza nagytermében Kürcz Jakab elnökhelyettes elnöklete alatt rendkívüli közgjáílést tartott, amelyen a kamara tagjai rendkívüli nagy számban jelentek meg. A rendkívüli közgyűlés mindenekelőtt az új nyugdíjtörvényjavaslat ama intézkedése ellen foglalt állást, amely szerint a bírót akkor is nyugdíjazni lehet, ha a hivatalával járó feladat kifogástalan elvégzéséhez szükséges szakképzettség, szorgalom, vagy a minősítésből is kifejezésre jutó egyéb fontos kellékek hiánya miatt szolgálatát a megkívánt mértékben nem látja el. A kamara választmánya ebben az intézkedésben a bírói függetlenség elleni olyan támadást lát, amely ellen szükségesnek tartotta a. közgyűlés állásfoglalását. A kérdés előadcja. Forgács Dezső kamarai titkár volt, aki előterjesztette az e tárgyban általa szerkesztett felirat tervezetét. A közgyűlés háromtagú bizottságot küldött ki a feliratnak több szempontból való kiegészítésére és átszövegezésére, majd felkérték a feliratnak a képviselőházban való benyújtására Farkas Gyula edelényi ügyvéd, országgyűlési képviselőt. A közgyűlés ezután elfogadta Láng Lajosnak az illetékamnesztiára vonatkozó indítványát ; majd behatóan foglalkozva a gazdavédelmi rendeletnek az ügyvédségresérelmes rendelkezéseivel, bizottságot küldött ki megfelelő felterjesztés megszövegezése iránt. Szükségesnek mondotta ki továbbá a közgyűlés az ügyvédségnek biztosítandó tízéves kamatmentes adófizetési moratóriumot, valamint az adófizető, polgárok jogvédelmének intézményes biztosítását. Végül tiltakozott az ügyvédi kamarai törvényjavaslatnak a tag- és nyugdíjfizetéssel az év végéig hátralékban maradt ügyvédekkel szemben kontemplált jogfosztó rendelkezéseivel szemben. kj. * * * A Miskolci Ügyvédi Kamara f. évi december 17-én vasárnap délelőtt tíz órakor tartja a misolci városháza tanácstermében tisztújító közgyűlését. E közgyűlésen fogják megválasztani a kamara elnökét, elnökhelyettesét, titkárát, ügyészét, pénztárosát,. 12 választmányi rendes és 6 póttagját, valamint az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet négy közgyűlési kiküldöttjét az 1934—86. évekre. A racionalizálási ankét határozata szerint, mely a bíróságok élénk helyeslésével találkozott, a beadványok külzete a fedőlap baloldalái'a kerül, a fedőlap jobboldala pedig a bíróság érkeztetési bélyegzője, a bírósági feljegyzések és a bélyegek számára tartandó fenn. A beadvány tartalma a belső (2-ik). oldalon kezdődik.