Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 43. szám - A zugírászatról

III. évfolyam. 43. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. nov. 25. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr, Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. A zugírászatról. A magyar törvényhozás a közelmúlt idó'k\>en számos ügyvédellenes törvénycikket iktatott törvénytárunkba, a zugírászatról szóló törvényjavaslat mintha pálfordulást jelezne ezzel az áldatlan irányzattal szemben, mégis azt hisszük, hogy jobb szolgálatot teszünk, ha nem a dicséret lantját pengetjük, hanem inkább a jóakaratú kritika hangját hallatjuk a zugírászatról szóló törvényjavaslat megjelenése alkalmából. Csak helyeselni tudjuk, hogy a törvényjavaslat indokolása elsősorban a jogi forgalom, biztonságát emeli ki, amikor hívatlan elemek betolakodását állapítja meg a jogéletnek arra a területére, amelyet a törvényhozás szaktudással rendelkező és fegyelmi felelősséggel tartozó ügyvédek részére tartott fenn. Ezzel szemben meg kell állapítanunk, hogy az igazságszolgáltatás egyetemes érdekeinek hangoztatása dacára a törvényjavaslat egyenesen kitér a «más jogszabály alapján jogosultak* képviseleti jogviszonyainak rendezése elől, a községi jegyzők, OFB. ingatlanforgalmi ügynökök stb. magánmunkálatairól még csak említést sem tesz, a közjegyzőknek ügyvédi tevékenysége tekintetében pedig azt állítja, hogy a közjegyzőkről rendelkező jogszabályok reformjának körében történhetik csak meg célszerűen ezen kérdés megoldása. A községi jegyzők magánmunkálatairól már annyi szó esett, hogy ezúttal csakis a legújabb idők érdekes érvelését kívánjuk regisztrálni, amely úgy szól, hogy fenn kell tartani a jegyzők magánmunkálatát, mert fizetésükhöz nem jutnak hozzá és magánmunkálat utáni kereset nélkül nem tudnának családjukkal megélni! Tény és bizonyos, hogy «a más jogszabály alapján jogosultakkal)) az ügyvédségnek a továbbiakban is sok érdekellentétes súrlódása lesz, mert a jogi forgalom biztonsága, mint közérdek, & magyar ügyvédség előtt mindenkor épp annyira fontos és megoltamazandó eszmény volt, mint amennyire elviselhetetlen módon érzi a magyar ügyvédség, a törvény nomenÜGYVÉDI HETIREND. NOV. 27-DEC. 3. |27 Z Hétfő Va7. A «Budapesti Ügyvódúnió* heti összejövetele. Va7. A «Ribáry-csoporti> heti összejövetele. 7. Az «Ügyvédi Közlöny» szerk. biz. ülése. Í28 = Kedd V*7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó gyakorlati összejövetelen Blau György előadása: u Valuta, deviza a büntetőjogban». (Ügyv. Kamara.) Va 7. Az «Ügyvédek lieformszövétségen heti összejövetele. [29 - Szerda Va 7. A civiljogászok vitatársasága előadása: Beck Salamon: «Kettősfedelű igényekn. (Ügyvédi Kör). Va 7. Az Ügyvédek Érdekvédelmi pártjának heti összejövetele. 7. Az «Ügyvédek Független Pártján heti összejövetele. - Csütörtök 8. A Budapesti Ügyvédi Kör heti társasvacsorája. ! 1 : Péntek í). Az Ügyvédek Turista Egyesülete heti összejövetele. (Ügyvédi Kör.) Z Vasárnap Az ÜTE gyalogtúrája: Hűvösvölgy—Hármashatárhegy—Csúcshegyre. Vezető Barta Dezső. Találkozás Va 9 órakor a Széli Kálmán téren. klatúrája szerint «más jogszabály alapján jogosultaknak)) szerinte illegitim és méltánytalan kereseti versenyét. Kifogásoljuk a javaslat szövegének magyartalanságát. A zugírászat vétségének előkészületi cselekményét is pönalizálja a törvényjavaslat. Az előkészületi cselekményt akként fejezi ki, hogy az ügyvédség gyakorlására vonatkozó látszatot törekszik a tettes valami módon másban felkelteni ós hozzáteszi, hogy a látszat keltésére szánt eszközt is el kell kobozni, tekintet nélkül arra, hogy az a tettesnek, vagy harmadik személynek tulajdonát képezi-e. Kézenfekvő, hogy akár az ügyvédi jogosultság színlelését, akár pedig a zugírászat vétségének előkészítő cselekményét ennél sokkal szabatosabban és főleg magyarosabban lehetne törvényben kifejezésre juttatni. Hogy a magánjogból átplántált tárgyi szabatossági elvek módjára miért kell a jóhiszemű harmadik személy tulajdonát képező ingóságokat a Btk. 61. §-ában írt általános elkobzási szabály mellőzésével különlegesen szabályozni és a mitgefangen-mitgehangen elv alkalmazásával a jóhiszemű harmadik személyt elkobzással büntetni, ez meg nem érthető, de az indokolás is adós maradt ennek motívumaival. Kifogásoljuk a vétség elkövetési cselekményének szűkkörű meghatározását. Ugyanis ügyfél-képviseleten és iratszerkesztésen kívül is van sok zugírászkodási cselekmény, pl. ha egy adószámtiszt díjazás mellett vállalkozik az adókivetés ellenőrzésére ós tanácsot ad adóvallomás stb. tekintetében, — ezek oly cselekmények, amelyek ügyvédi jogosultságot igénylő munkálatot képeznek, de nem esnek bele abba a szűk körbe, amelyet a törvénytervezet megjelöl. Azt tartjuk, hogy ügyfélképviselet és iratszerkesztés helyett célszerűbb lenne elkövetési cselekmény gyanánt ügyvédi jogosultságot igénylő munkálatot megjelölni. A tervezet figyelmen kívül hagyja, hogy a bírói gyakorlat az üzletszerűség fogalmát a keresetszerűsóg által kimerítettnek tekinti ; sem a gyakori elkövetés, sem a foglalkozásszerűség a gyakorlat szerint nem szükségesek az üzletszerűség megállapításához. Ezt szem előtt tartva, meg kell állapítanunk, hogy a tervezet az üzletszerűséget és a keresetszerűséget úgy szabályozza, hogy azoknak fogalmi elkülönítése a törvénytervezet szövege szerint csaknem lehetetlen és ennek következményeként alig lehet megállapítani a törvényhozó valódi szándékát, hogy mikor tekintessék egy zugírászat egyszerű vétségnek és mikor minősül az az üzletszerűség tényállása szerint : ezt annál kevésbbó, mert maga a díjazás ezek szerint már kimeríti az üzletszerű módon való foglalkozás fogalmát. Büntetőjogi rendszerünkkel ellenkezik egy oly büntetési tételnek statuálása, amely az általános rendelkezések szerint megállapított maximális büntetési tételeken túlterjed. Az ürt s az ügyvédi gyakorlattól való felfüggesztés időtartamát maximálisan egy évben állapítja meg, mellóktörvényben ezt meghaladó büntetési tételt megállapítani néze-