Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 42. szám - Önkormányzati jogokat csak az gyakorolhat... - Az illetékkérdés a bírósági statisztika számaiban

42. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 171 'fSXLHS!?*.''*! Artiumque. Advocatorura Pantheon. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség december hó 9-óri (szombaton) d. e. xI^.O órai kezdet­tel tartja meg a III. Országos Ügyvédi Érte­kezletet a Budapesti Ügyvédi Kamara szék­házában. -Az értekezleten az ország vala­mennyi kamarája és az Ügyvédszövetség összes vidéki osztályai delegátusokkal kép­viseltetik magukat. Az Értekezlet tárgya­lásainak tengelyében főleg az ügyvédség gaz­dasági helyzetének mai állapota, s a válság megszüntetésének kérdése fog állani. Az Érte­kezleten Fittler Dezső, az OÜSz elnöke és Nyulászi János az OÜSz másodelnöke fog­nak elnökölni, és a hozott határozatokat küldöttség fogja az igazságügyi miniszter elé terjeszteni. Az Országos Ügyvédmúzeum november 26-án délelőtt 11 órakor múzeumi tárgy­bemutatóval kapcsolatos ülést tart a Budapesti Ügyvédi Kamara dísz­termében, amelyen Fitt­ler Dezső elnöki meg­nyitója, Bévay Bódog és Boda Ernő felszólalásai után Kiss Endre a Kecs­keméti Ügyvédi Kamara és a Katona József Iro­dalmi Társaság elnöke fog előadást tartani nKatona József, Kecske­mét város főfiskálisáróU. Ezután a Kecskeméti Ügyvédi Kamara által adományozott Katona József portrét veszi át a múzeum. Az OÜSz szolnoki osztályülésén, amelyről múlt számunkban részletes tudósítást ad­tunk, az alábbi indítványokat nyújtották be és fogadták el: Gutman Lajos a gazda-moratóriumi ren­delettel kapcsolatban indítványozta : írjon fel a szolnoki Ügyvédszövetség az Országos Ügyvédszövetség központjához, hogy járjon el az Ügyvédszövetség az igazságügyi kormánynál abban az irányban, hogy : 1. a 14,000/1933. M. E. sz. rendelettel kapcsolatos telekkönyvi jogi munkálatok csak ügyvéd ellenjegyzésével legyenek fo­ganatosíthatók ; 2. a hitelezői felügyelettel 50 holdon felüli ingatlannál csak ügyvéd legyen megbízható ; 3. a magánegyesség megkísérlésére vonat­kozó kérelem csak ügyvédi ellenjegyzéssel legyen beadható és a magánegyesség le­bonyolításával megbízandó szerv tagjai kö­zött az ügyvédek, resp. az ügyvédi kamarák kiküldöttei megfelelő számban legyenek képviselve, és végül 4. a rendelet 14. §-a 13. pontjának meg­felelően változtassák meg a Te. 91. §-a akként, hogy a 25 pengőt meg nem haladó követelések is tkvileg bejegyezhetők legye­nek, mert egyébként ez a rendelkezés telje­sen illuzórius, tudva azt, hogy ezek a kis követelések az ingóságokból — közigaz­gatási úton különösen — behajthatatlanok. Klug Emil rámutat, hogy a törvénykezési illetékek könnyítése érdekében az ügyvéd­ség a közelmúltban több irányban indított mozgalmat, éspedig 1. a 400 P-őn aluli ügyek kereseti és beadványi illetékének leszál­litása, 2. a leletezéssel kapcsolatosan az ügyvédeket súlyosan érintő bírságolási rend­szer megváltoztatása, 3. az 1927. év előtti illetékhátralékok kamatmentes és hosszabb időre terjedő részletekben való letörlesztése érdekében. A Budapesti Ügyvédi Kamara küldött­sége ezekről a kérdésekről a pénzügyi kor­mánynál már folytatott megbeszéléseket, de a konkrét szabályozások egyre kitolód­nak. Klug indítványozza, hogy a szolnoki osztály keresse meg az Ügyvédszövetség köz­ponti vezetőségét, hogy a pénzügyi kormányzat­nál szorgalmazza az ügyvédségnek az illetékek­kel kapcsolatosan előterjesztett jogos és halaszt­hatatlan ezen kívánságainak jóindulatú és méltányos teljesítését. Az egyenesadók tekintetében köztudomású, hogy a gazdarendelet megengedte, hogy az eladósodott gazdák 1932. december 31-én fennállott hátralékaikat tíz éven keresztül kamatmentes részletekben fizethessék. A ke­reskedelmi és ipari érdekeltségek erőteljes mozgalmakat indítottak meg abban az irányban, hogy a kormány ezen kedvez­ményeket reá is terjessze ki —• és ez volna kívánatos a szabad foglalkozásúaknál is. Klug indítványozza, hogy a szolnoki osztály sürgesse a központi vezetőségnél azt, hogy az kívánja illetékes helyen az adóhátralékok ked­vezményes törlesztésének elrendelését az ügy­védség érdekében is, és hogy a többi érdekelt­ségeknek ezirányú mozgalmaiba az ügyvéd­szövetség is kapcsolódjék be. Nádas László a zugírászati törvényjavas­lattal foglalkozik, és rámutat arra, hogy bár a jegyzői magánmunkálatok tekintetében a javaslat a magyar ügyvédi kar kívánalmait nem honorálta, meg kell azonban állapítani, hogy a törvényjavaslat egyéb zugírászati tevékenységgel szemben kellő védelmet nyújtana abban az esetben, ha azt kellő eréllyel hajtanák végre és a közhivatalok vezetői kötelességüknek tartanák, hogy a náluk hívatlanul eljárókkal szemben a törvény teljes szigorával fellépjenek ós az egyes eseteket az ügyészség tudomására hoznák. Nézete szerint tehát az ország összes kamaráinak fel kellene írnia az igazságügyminisztériumhoz abban az irány­ban, hogy a minisztérium a törvény életbe­lépte után sürgősen utasítsa, mégpedig az összes ágazatokban, az alája tartozó ható­ságokat, hogy olyan eljárásokat, beadvány­és okmánykészítőket, akik nem ügyvédek, a királyi ügyészségnek haladéktalanul je­lentsék fel. A fővárosi és vidéki ügyvéd­szövetségeknek pedig különösképpen fel­adatukká teendő, hogy a zugírászok mű­ködésót tartsa nyilván, az egyes tudomá­sukra jutott esetekben a bűnvádi eljárás megindítása iránt intézkedjenek. Csak ha az egyes ügyvédszövetségek azt állandóan evidenciában tartani és a megbüntetést szorgalmazni fogják, csak akkor lehet re­mélni, hogy a törvénynek valamelyes fo­ganatja lesz. Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rend­kívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Ügyvédi Egyesületek. Az Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége és annak budapesti kerülete vasárnap, f. hó 5-én tartotta rendes évi közgyűlését az Ügyvédi Kamarában. A közgyűlést meg­előző hosszas előkészítő munka eredmény­nyel járt, amennyiben meghozta a jelöltek egyetemének együttműködését. A tisztújí­táson egyhangúlag a hivatalos lista győzött. Országos elnök lett Erdélyi Endre, társelnö­kök Fischer József és Goldberger József, el­nökök : Koszmovszky Tibor és Propper László, főtitkár Blauner Andor, főpénztáros Bánó Ernő. A Budapesti Kerület elnöke Gárdonyi István, társelnökök Bors László és Szeszlér Endre, főtitkár Bosenzweig Sán­dor, főpénztáros Szentgyörgyi Lóránt lettek. Ugyanakkor az Országos közgyűlés Hers­kovits Mihály József budapesti ügyvédet tiszteletbeli taggá, a kerületi közgyűlés Bá­kos István volt elnököt tiszteletbeli elnökké, valamint Keszthelyi Sándor és Sümegh Géza urakat tiszteletbeli tagokká választotta meg. Ügyvédotthon. Az Ügyvédotthon G200 példányban szót­küldött körlevélben minden magyar ügy­véddel megismertette az Egyesület céljait, és tervbevett intézményeit. A körlevélhez kérdőív volt mellékelve azzal a kórelemmel, hogy a föltett kérdésekre adandó vála­szokra a vezetőségnek statisztikai célokra van szüksége, és ezért azok is küldjék vissza, akik negatív feleletet adnak. Miután eddig­elé a kérdőíveknek csak elenyésző csekély része érkezett vissza, az Ügyvédotthon kéri a kollégákat, hogy mindenki mihamarabb töltse ki és küldje vissza az íveket. Az Otthon megnyitása küszöbön áll. A ve­zetőség felhívja mindazokat a nyugdíjas ügyvédeket, akik nyugdíjuk 400 P-nyi ré­szének lekötése ellenében az Otthonban el­helyezést óhajtanak, küldjék be pályázatu­kat november 20-ig. Az Egyesület arról is értesíti tagjait, hogy az Operaház és a Nemzeti Színház 25 %-os kedvezményt engedélyezett az Ügyvédott­hon tagjai részére. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Ügyvédi munkaalkalom. A magyar ügy­védség mai válságos helyzetében sok szó hangzik el arról, hogy az ügyvédi munka­alkalmakat szaporítani kell. Az alábbiak­ban bátor vagyok egy javaslattal szolgálni, amely az ügyvédi munkaalkalmakat sza­porítja, a nélkül, hogy bárkinek megkáro­sodását okozná, sőt a javaslat megvalósí­tására szerény véleményem szerint az ösz­szes érdekelteknek csak hasznára válik. Az újságban olvashattuk, hogy a belügy­minisztériumban kb. 400,000 névmagya­rosítási kórvény vár elintézésre, amelynek feldolgozása évekig eltarthat, tekintettel arra, hogy a belügyminisztérium a nóv­magyarosítási ügyek ily nagyszámú elinté­zéséhez szükséges személyzettel távolról sem rendelkezik. Javasolom tehát, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents