Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 5. szám - Ügyvédi költségek. Ügyvédi költségkövetelések érvényesítése osztrák ügyfelekkel szemben

18 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 5>. SZÁM. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmá­nya á biztosítási szaktanácsba a GolA Simon lemondása folytán megürüli helyre Kovácsy Dénest választotta meg. A Budapesti Ügyvédi Kamara az adó­emelések ellen a kormánynál a következő táviratban fejezte ki tiltakozását : «A Budapesti Ügyvédi Kamara választ­mánya a mai napon megtartott teljes­ülésében hozott határozatához képest a nemzet sorsa iránt táplált mélységes aggo­dalommal emeli fel óvó szavát az ellen, hogy az egész társadalom által kívánt ál­talános takarékossági intézkedések meg­valósítása és gazdasági újjáépítés helyett a kormányzat a teljesítőképesség végső ha­táráig elérkezett adóalanyoknak újabb és elviselhetetlenül súlyos meglerhelése útján kívánja az államháztartás egyensúlyát helyreállítani. Ugyanezért arra kéri Nagy­nielt óságodat, hogy a közgazdaságra káros, áz ország szomorá gazdasági életét immár teljesen megbénító rendeletek végrehajtá­sát felfüggeszteni és e tárgyban teendő írás­beli felterjesztésünket bevárni méltóztassék.)) A Kamara ezenkívül részletesen indokolt felterjesztésben is rámutat az adóterhek további emelésének súlyos veszedelmeire. Országos Ügyvédszövetség. A rendszeresen ismétlődő ügyvédi össze* jöveteleknek és megbeszéléseknek fontos­ságát többször hangoztattuk. A mai nehéz viszonyok között fokozottan szükségét lát­juk annak, hogy a kar tagjai, egyes csoport­jai Vagy szervezetei időnkinti értekezletei­ken megvitassák az eseményeket és az ügy­védi szolidáris érzés ápolása mellett új, meg új ideákat termeljenek ki az ügyvédi érde­kek előmozdítására. A budapesti kollégák különféle alakulatainak állandó összejöve­telei mellett a nyíregyházi kamara által rendszeresített kari értekezletek már eddig is eredményesen szolgálták ezt a célt. Öröm­mel értesülünk róla, hogy az Országos Ügy­védszövetség szombathelyi osztálya, ki­tűnő új elnökének : Orszáyh Lászlónak és agilis új titkárának : Schleiffer Sándornak vezetése alatt újjászervezve legutóbbi ülé­sén elhatározta, hogy minden hónap első hétfőjén baráti összejöveteleket rendszere­sít, amelyen a kollégákon kívül a bíróságok­nál és közhatóságoknál működő jogászok is szívesen látott vendégek. Ajánljuk ezt az elhatározást követendő példaként minden város ügyvédeinek figyelmébe. Az ügyvédi vétívek kezelése ügyében szerkesztőségünkhöz érkezett kérdezősködé­sekre a következő felvilágosítást nyújtja az Országos Ügyvédszövet ség vezetősége : 1. A m. kir. Igazságügyminiszterium 7060/1932. I. M. VIII. számú rendelete nem hagy kétséget fenn aziránt, hogy az új alakú ügyvédi vétíveknél a vevénymásodlat ugyan azzal a jogórvénnyel bír, mint a vevény első példánya. Ez a rendelet ugyanis szószerint ;i köVetkezŐkét mondja : «Az ügyvédi vét­ívek új alakjukban egymástól elválasztható, első lapjukon teljesen azonos és egymást fedő két vevényből állanak, amelyek közül a felső hátlapjának egy részén vegyszerrel van bevonva avégből, hogy az első lapján végzett írás másolópapír használata nélkül átvitessék az alatta fekvő másik példányra. Ekként a kézbesítésnek, illetőleg a kézbesít­hetetlenségnek tanúsítása csak egyszer tör­ténik, a vevény felső példányán, amelynek hátlapja ezt a tanúsítást átviszi az alatta fekvő vevénypéldányra, úgyhogy ugyanarról a kézbesítésről két vevény ad számot.)) 2. Telekkönyvi ügyekben a m. kir. Igaz­ságügyminisztérium 1932. április 28-án kelt 11,923/1932. I. M. VIII. számú rendeleté­vel ugyancsak engedélyezte az új ügyvédi vétíveket, amelyeknek éppen a telekkönyvi kézbesítések tanúsítása szempontjából van nagy jelentőségük. 3. Az ügyvédi vétívekkel való kézbesí­tés engedélyezése természetesen a bírósági végrehajtókra is vonatkozik, minthogy az igazságügyminiszteri fent idézett rendeletek egyenesen hivatkoznak a 42,300/1914. I. M. kézbesítési rendeletre, amely szerint tel iát mindenféle kézbesítés ügyvédi vétívvel is teljesíthető. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédunió tudvalevőleg igen célszerű újítást kezdeményezett a pol­gári perek tasakos iratborítékainak meg­szerkesztésével, amelyek lehetővé teszik a mellékletek elkülönített kezelését és ennek következményéként azt, hogy az iratborí­tékban kezelt, minden irat mindenkor köny­nyen áttekint hető és kezelhető legyen. Annak érdekéből, hogy a bíróságok a gyakorlati tapasztalat alapján is meggyő­ződjenek a tasakos iratboríték célszerűségé­ről, a Budapesti Ügyvédunió 2000 darab ilyen tasakos iratborítókot készíttetett és azokat kipróbálás céljaira díjmentesen fel­ajánlotta a budapesti központi kir. járás­bíróság elnökségének. Értesülésünk szerint a tasakos iratborí­tékok a gyakorlatban kitűnően beváltak és a hozzáfűzött várakozásokat mindenben igazolták, amihez képest a budapesti köz­ponti kir. járásbíróság elnöksége a nyert tapasztalatok alapján igen kívánatosnak jelezte a tasakos iratborítékok meghonosí­tását. Sajnos, a praktikus újítás megvaló­sítása hajótörést szenved azon, hogy az igazságügyi tárcának még azon néhány ezer pengő sem áll rendelkezésére, amellyel ezen célszerű újítás megvalósítása jár. Erről a m. kir. igazságügyminiszter a Budapesti Ügyvéduniót az alábbi leirattal értesítette : «48,223/1932. I. M. VIII. Beadványára értesítem az Ügyvéduniót, hogy a polgári perek részére tasakos iratborítókot rend­szeresíteni, fedezet hiányában ezidőszerint nem áll módomban». Szabadjon ehhez hozzáfűznünk azt a meggyőződésünket, hogy a nem kellő he­lyen alkalmazott takarékosság végered­ménybon nem megtakarítást, hanem annak ellenkezőjét eredményezi. Az a néhány ezer pengő, amelyet a megejtett kalkulációk szerint a tasakos iratborítékok meghonosí­tása az ország összes bíróságainál jelen­tene, sokkalta kisebb összeg, mint ameny­nyibe a bíráknak és a, kezelőszemélyzetnek az a munkaideje kerül, amelyet á mai irat­kezelés mellett az iratok összerendezésére fordítani kénytelenek. A Budai Ügyvédek Egyesületében január hó 25-én Palágyi Róbert budapesti ügyvéd tartott rendkívül érdekes előadást «A ma­gyar szerzői törvény a gyakorlatban és re­víziójának szüksége» cimen. A nagy tetszés­sel fogadott előadáson ügyvédeken kívül a szerzői jogi ügyekkel foglalkozó bírák is megjelentek. Előadás után társasvacsora volt. Ügyvédi költségek. ^(Ügyvédi költségkövetelések érvényesítése osztrák ügyfelekkel szemben. Ügyvédi gya­korlatom sorári évek óta tapasztalom, hogy a magyar ügyvédség osztrák ügyfelek kép­viseleténél sokszor nem tartja szem előtt a magyar-osztrák jogsegély szerződés rendel­kezéseit és ezáltal önmagát erősen káro­sítja.. Ezekre a kérdésekre alkalmam volt több ízben felhívnom a figyelmet, nemcsak «A magyarVosztrák végrehajtási jogsegély a gyakorlatban)) című .tanulmányomban, ha­nem a magyar szaklapokban megjelent egyéb cikkeimben is. Az osztrák ügyvédek a képviselet válla­lásánál minden egyes esetben olyan szövegű meghatalmazást iratnak alá ügyfelükkel, amelyben az ügyfél az ügyvédi költségek érvényesítése esetére aláveti magát az ügy­védi iroda szókhelye szerinti bíróság illeté­kességének. Ezt a gyakorlatot a magyar ügyvédségnek általában azért nem kell kö­vetnie, mert a Pp. 36. §-a törvényben biz­tosítja számára ezt az illetékességet. A Pp. 36. §-a azonban nem érvényesülhet akkor, ha osztrák ügyféllel szembeni költségről van szó, mert a magyar-osztrák jogsegély­szerződés szerint olyan magyar bírói ítéle­tek, amelyek erre az illetékességi okra van­nak alapítva, Ausztriában nem végrehajt­hatók. A magyar ügyvédek, akik az ilyen ítéletek végrehajthatóságát-is feltételezik, abból indulnak' ki, hogy a magyar-osztrák jogsegélyszerződés 4. cikke a perköltségek­nek a hágai egyezmény szerinti végrehajt­hatóságáról beszél, elnézik azonban azt, hogy ez a szabály csupán a perekben vesz­tes alperessel szemben megítélt perkölt­ségre, de nem egyéb ügyvédi költségekre vonatkozik. E tévedés következményei nyil­vánvalóak. A magyar ügyvéd, aki költsé­gek árán ós védekezés esetén hosszadalmas perorvoslati eljárás után ítélethez jutott, csak az osztrák bíróság előtt lefolytatni kívánt végrehajtási eljárás során értesül róla, hogy ez az ítélet ott nem végrehajt­ható és ő költségkövetelését az, osztrák bíróság előtt újból peresíteni kénytelen. Ebben az új perben a magyar bíróság előtt lefolytatott per eredményei jelentőség nél­küliek, alperesnek ott történt nyilatkozatai vagy beismerése itt nem jön figyelembe, a per ezekre tekintet nélkül újból lefolyta­tandó, a költségek összegszerű helyessége kérdésében a szakértői bizonyítás — bár Magyarországon — de újból lefolytatandó. E mellett megtörténhet, hogy az osztrák jog

Next

/
Thumbnails
Contents